Térkép, napló, valóság: itt hasal el a legtöbb AKG-gazdaság

Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program első gazdasági éve nem egy kipipálható adminisztratív lépcső, hanem kemény próbaüzem: most derül ki, hogy a vállalt tematikus előíráscsoportok (TECS), a KET-területek és a minimumkövetelmények valóban beleférnek-e a gazdaság mindennapi működésébe, vagy már a startnál túl lett tervezve a rendszer. Ami az első évben hibaként megjelenik – térképi pontatlanság, elmulasztott művelet, hiányos naplózás –, az jó eséllyel visszaköszön a következő évek monitoringjában és helyszíni ellenőrzéseiben, és a teljes ötéves támogatási időszak kockázatát növeli – összegzi a MezőHír hasznos elemzésében Pálné Dr. Harcsa Marietta növényorvos, mezőgazdasági szaktanácsadó.

…hogy ne cipeljük 5 évig a hibát

Valódi évzárás csak ott van, ahol a térinformatikai állapot (MePAR-blokkok, KET-kijelölések, táblahatárok), a gazdálkodási napló (műveletek, időpontok, agrotechnika, felhasznált inputok) és a terepi valóság tételesen lefedi egymást. Az AKG különösen érzékeny a területre: 1 méternél nagyobb KET-eltérés vagy a bejelentett hasznosítástól eltérő vegetáció már jelzést ad a Területi Monitoring Rendszerben. Ezeket a pontatlanságokat a következő szezon megtervezése előtt kötelező rendbe tenni, különben a hiba évekig „továbbcipelődik”.

Szeptember 30. után sem ér véget az AKG-év: ekkortól például szankció nélkül végezhető melléktermék-beforgatás, újra lehet gondolni a gyengén sikerült, aszállyal érintett zöldugar-táblák és szegélyek sorsát, ezeket a kultúrákat a határidő után fel lehet törni, és elindíthatók az ültetvénycserék is a horizontális előíráscsomagban. A gyep- és takarónövény-állapot tél elején is számít, az idősoros távérzékelés télen is működik, a műhold látja, hol van gyep és hol nincs – vagyis az év végi állapot sem közömbös.

A legnagyobb kockázat

Az ellenőrzés két pilléren áll: a Területi Monitoring Rendszer adja a „radart”, amely automatikusan figyeli a borítottságot, kaszálási eseményeket, művelésváltásokat, ültetvényállapotot, és hibajelzés esetén megnő az esély a helyszíni kontrollra. A terepi és dokumentációs ellenőrzéseknél a gazdálkodási napló, a mintavételek jegyzőkönyvei, a növényvédelmi nyilvántartások és a minimumkövetelmények betartása kerül nagyító alá, ezeket vetik össze a kérelmek adataival és az agrotechnikai változásokkal. Bár az első években kisebb lehet az ellenőrzési mintaszám, a program végére várhatóan nagy, visszamenőleges mintavétel jön, így az első év hibái akkor is előkerülhetnek, ha eleinte nem volt helyszíni ellenőrzés – ezért életveszélyes arra építeni, hogy „majd ha jön értesítés, rendbe szedjük”.

Nem minden hiba egyforma súlyú, de a legnagyobb kockázat a „strukturális” meg nem felelésekben rejlik: ha a KET-határok nem fedik a valós művelést és nincs igazolt földhasználat az egész támogatott területre; ha a vetésszerkezeti előírások borulnak – például egy zöldugar-táblát utólag más kultúrába sorolnak át –, vagy ha növényvédőszer-mentes területen tiltott szerhasználat derül ki. Ugyanilyen súlyos az ültetvényes előírások megszegése: ha kivágás után nincs határidőre visszatelepítés, vagy nem stimmel fajösszetétel, tőszám, akár az egész ültetvényegység kizárható, a támogatás pedig visszafizetendő.

Minden elveszhet ezen

Külön hibacsoport a kötelező műveletek – kaszálás, zöldtrágyázás, melléktermék-beforgatás – elmulasztása. Sokszor elég ezeket az öt év alatt egyszer teljesíteni, de ha ez az egy alkalom elmarad, az utolsó év támogatásának akár 100%-a is elveszhet, szélsőséges esetben pedig a teljes utolsó évet bukhatja a gazda. Ha ugyan elvégezte a műveletet, de nincs megfelelően dokumentálva és jelentve, a rendszer úgy kezeli, mintha meg sem történt volna. Ráadásul a mostani szabályozásban a jogkövetkezmények összeadódhatnak: több kisebb hiba a végére komoly támogatáscsökkentést eredményezhet.

Január 15-ig határidő

A második gazdálkodási évtől minden év elején, január 15-ig van lehetőség a vállalások felülvizsgálatára és lemondására. A teljes lemondás – az összes KET-re – csak kivételes, nagyon indokolt helyzetben reális, mert kizárással és a korábban kapott támogatások visszafizetésével járhat, vis major nélkül nem ad felmentést. A részleges lemondás ennél rugalmasabb: csak bizonyos KET-ekre vonatkozóan szüntetik meg a vállalást, például földhasználat megszűnése, bérleti szerződés lejárta, ültetvénykivágás esetén. Ilyenkor viszont maradni kell a területi minimumok felett (KET: 0,25 ha, TECS: 1 ha), különben az érintett TECS kizárásra kerül és a korábbi kifizetéseket vissza kell fizetni. Gazdaságátadásnál nem lemondásról, hanem jogutódlásról beszélünk.

Öt évre szól…!

Az AKG valójában ötéves menedzsmentfeladat: aki biztonságban akarja tudni a támogatást, annak be kell építenie a gazdaság működésébe a folyamatos megfeleléskezelést. Szezononként át kell nézni a bejelentési kötelezettségeket, „riasztási listába” tenni a fontos határidőket, és évente legalább egyszer belső auditot tartani a vállalásokra és minimumokra. Az első év lezárása ezért minőségi mérleg: az a gazdaság beszéli jól az AKG „nyelvét”, amelyik a térképet, a naplót és a terepi valóságot végig összhangban tartja. Szeptember 30. után sem a hátradőlés ideje jön el, hanem az, hogy a tél előtti fenntartó beavatkozásokkal, az ültetvények szabályos kezelésével, az adminisztráció rendbetételével és a vis major korrekt bejelentésével az egész ötéves időszak kockázata csökkenjen.

Agrárágazat Tudástár: AKG-tervezési hiba – A legtöbb gazdaság ott bukik el, hogy a KET-határok, a gazdálkodási napló és a terepi valóság nincs teljesen összhangban, ezért már 1 méteres eltérés vagy elmulasztott művelet évekre kockázatot jelent a monitoringban.