Az emberek 14% miatt nem hibáztatják az állattenyésztést

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő Európai Állattenyésztés Hangja nevű csoport friss kutatása az egyes ágazatok globális felmelegedéshez való hozzájárulásukat érintő közvélekedést vizsgálta. A felmérés szerint az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást érintő kritikák ellenére az állampolgárok nem ezeket a szektorokat okolják az éghajlatváltozással összefüggésben.

Nem ez az ágazat a legnagyobb éghajlatromboló

Egy korábban közzétett tanulmány jó hírekkel szolgál a hússzektor számára. Brazília, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok polgárai nem tekintik az ipari húselőállítást az éghajlatváltozás kulcsfontosságú tényezőjének, fő okozójának. Az öt fő húspiacon, több mint 7000 felnőtt megkérdezésével végzett kutatás eredményei szerint a globális felmelegedéshez leginkább az erdőirtás, a fosszilis tüzelőanyagok – például az olaj, a gáz és a szén – felhasználása, a túlzott műanyaghasználat, az autók, a vegyi anyagok gyártása, a túlnépesedés, a repülőgépek és légi közlekedés, valamint a túlfogyasztás, az elektronikai hulladékok és az energetikailag nem hatékony épületek járulnak hozzá. Az ipari hústermelés csak a 11. helyen áll, amely eredmény a dolgok helyzetének pontos ismeretét jelzi. Bár egyes aktivisták a médiában kitartóan vádolják az állattenyésztést azzal, hogy ez az ágazat az éghajlat első számú ellensége, a közvélemény-kutatásba bevont országok lakossága nem osztja ezt az álláspontot.

Nem csak a húskedvelők forgalmaznak árnyaltan

Az igazsághoz persze az is hozzátartozik – derül ki a NAK összefoglalójából –, hogy a felmérésből az is kitűnik: a húsfogyasztás minden vizsgált húspiac tekintetében magas. Az USA-ban 4 emberből 3 fogyaszt húst, Brazíliában a legmagasabb az egy főre jutó húsfogyasztás mértéke, és az emberek 34%-a nem kívánja csökkenteni a húsfogyasztásának mértékét.

A rendelkezésre álló adatokból kiderül, hogy az állattenyésztés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mindössze 14,5%-áért felelős, míg az ipar, a közlekedés és az energiaágazat több mint 80%-áért, vagyis az emisszió túlnyomó többségéért. A felmérés adatai tehát arra utalnak, az emberek helyesen érzékelik, hogy az ipari hústermelésnek kisebb a környezeti lábnyoma, mint a közúti és légiközlekedésnek, egyes ipari szektoroknak.

A hírt a hazai baromfi-terméktanács is átvette, és a kutatás tartalmához mérten rendkívül korrekt végszóval zárja: megfelelő körülmények között az állattartó gazdaságok is csökkenthetik a kibocsátást.