Lehetne precízen? Helyzetjelentés a kontrollált szárításról

Jól járhat idén, ha tavaly nem bontotta le a szemestermény-szárítóját, ugyanis az elmúlt évben úgy tűnt – különösen az aszályos területeken –, mintha többé nem kellene szárítani a szemesterményeinket.

 

Nos, az eddigi csapadékellátottság alapján éppen az ellenkezője várható idén. Prognosztizálható, hogy bizony 2020 őszén szükség lesz a szárítókra, bár nagyon szép meleg napokat kaptunk az ősz első két hetében. Érdekes összefüggés, hogy, ha van elegendő csapadék, sok kukorica várható és nedvesebb is lehet a sokéves átlagnál, ami különös odafigyelést igényel a szárítókat üzemeltető szakemberek részéről.

„Még jobban jár idén, aki előre gondolkodott és időben gondoskodott a szárítási folyamat optimalizálásáról is” – mondja Speiser Ferenc, a precíziós szárítás szakértője. Ha nedvesebb a kukorica, több gáz kell, a magasabb energiafelhasználás számlája nagyobb összegre rúg, és abból a százalékos megtakarítás is nagy összeg. Gyorsabb megtérülésre ad módot ez a helyzet. Gyártmánytól függően 20-30-40% energiamegtakarítást lehet elérni az optimalizálással. Könnyű belátni, hogy ez a bolygónak is jót tesz, segíti a fenntartható fejlődést, gyorsítja a megtérülést, és nem mellékesen a nyereséget is növeli.

Országosan jelentős azoknak a szárítóknak a száma, amelyekben 50 °C helyett 100 °C-os, vagy annál is magasabb a kukorica maghőmérséklete bizonyos pontokon. Ez a helyzet raktározási problémák forrása. Sok törtszem és liszt keletkezik, nem hűl le a kukorica megfelelően, ami kedvező helyzetet idéz elő a gombák, baktériumok számára. Erről részletesebben olvashatnak az Agrárágazat októberben megjelenő számában. A veszteségek feltárása és kiküszöbölése az említett megtakarítás forrása. Két-három órát tölt a kukorica a szárítóban, közben ilyen hőmérsékleti hatás éri (1. ábra).

 Optimalizálás előtt mért maghőmérsékletek. A szárítóban felül hideg, nedves a kukorica, alul pedig már 100 °C felett van a maghőmérséklet, négyszeri hirtelen hevítés után. Ennél tudunk korszerűbb megoldást ajánlani. (Forrás: www.preciziosszaritas.hu)

 

Innovációt kedvelő partnereink száma, akik a szérűmunkák digitalizálását is fontosnak ítélik, egyre nő. Már 80 szárító üzemel Videokontroll szárítófelügyeleti rendszerrel, 20 különböző gyártmányból vannak adott gyártmányra jellemző adataink.

Több mint 16.000 darab érzékelő szolgáltatja a szárítókból az adatokat a szárítás folyamatáról, a digitális háttér feldolgozza és vizuálisan is értékelhetővé teszi. Ezeket az információkat használjuk fel az optimalizálás érdekében.

Az elmúlt öt év és az optimalizációs törekvésünk eredménye, hogy elérte az 50 darabot az optimális és valóban kíméletes üzemvitelre alkalmas szárítók száma, melyek képesek kielégíteni a precíziós szárítás követelményeit. Partnereink át is vették az ezért járó „Precíziós Szárítás” Precíziós Szárításért” aranyplakettet.

A szárítók óránkénti vízelvonó kapacitása a konstrukció által determinált, a felépült szárítóra jellemző adat. Ugyanaz a szárító a több nedvességet hosszabb idő alatt tudja elpárologtatni a kukoricából. Csökken az óránként leszárítható kukorica tömege, ami a betakarítás tervezett ütemét is lassíthatja. Ilyenkor egyetlen lehetséges módon lehet a teljesítményt fokozni, ha a szárítóközeg hőmérsékletét megemelik. Magam részéről nem tartom helyesnek, ha 100 °C-nál magasabb a szárítási hőmérséklet, de rendkívüli helyzetekben, főleg, ha az ősz is csapadékos lesz, el kell fogadni. Még mindig jobb, ha magasabb hőhatás miatt veszteséget szenvedünk el, mint ha kint maradna a termés egy része.

Másik lehetőség, hogy elnyújtják a szezont, nem fontos egy-két hét alatt befejezni a kukorica betakarítását, szárítását, 30-40 napra is lehet tervezni, ha a mennyiség és a szárítási kapacitás indokolja. Ma már olyan széles a fajtaválaszték, hogy programozható az érési sorrend és ezzel a betakarítás. Bölcs dolog, ha egyszerre nem szállítanak a szárítóhoz több napra elegendő mennyiséget. Ha 2-3 műszakra való kukoricát teszünk a szárító elé, marad hely az esetleges nedvességtartalom eltérés szerinti szortírozásra is, amit már le tud követni a technológia, raktározási problémák borítékolása nélkül.

És a napraforgó?

A napraforgó, főleg, ha a szokásosnál nedvesebb, azaz 15-20%-os, vagy még nedvesebb, ne maradjon a szárítóban egy napnál hosszabb ideig. Az olajtartalom, a nedvesség és a durva maghéj elősegítik a felboltozódást, összetapadást, elakadó gócot képezve. Ha elakad, mindegy, hány fokkal melegítjük, be fog gyulladni. Az elakadás esélyét csökkenthetjük, ha folyamatos munkarendben üzemelünk. Ha eső miatt mégis le kell állni, ürítsük le a szárítót. Ez alkalom arra is, hogy átnézzük a szekciókat belül, hogy minden rendben van-e, nincs-e elakadt góc. Ha ismét indulhat a betakarítás, feltöltjük és dolgozunk tovább.

A napraforgószárítás befejezése után a gondos személyzet átvizsgálja a szekciókat, hogy semmiképpen ne maradjon benne elakadt góc, mert a kukorica szárításánál alkalmazott magasabb szárítási hőmérséklet hatására rövid idő múlva be fog gyulladni. Az igen jól tapadó napraforgóport is el kell távolítani a toronyból, mert ez is tűzveszélyes.

 

Igyekszünk átadni a tudást

A partnereink számára ingyenes online képzést tartottunk a kontrollált szárításról három alkalommal, ami 140 érdeklődőt vonzott.

A NAK felkérésére, a MEGOSZ tagvállalataként, online akkreditált képzést tartottunk a kontrollált szárításról, a szárítótűz megelőzéséről, NAK Szaktanácsadók részére, 41 fő vett részt a programban.

 

Speiser Ferenc, a precíziós szárítás szakértője

 

agrár csöves kukorica hatékony energiafelhasználás kontrollált szárítás kukorica mezőgazdaság modern szárító raktározás raktározási nehézségek raktározott termény szárítási folyamat szemes termény szemestermény-szárítás termésbiztonság természetes száradás