SmartFarm gazdaságok az állattenyésztésben

A digitalizáció lehetőségei vs. 2030 kihívásai

A SmartFarm gazdaságok és a digitalizáció előretörése az állattenyésztés területén sem csupán innovációt jelent, hanem kihívásokat is állít az ágazat elé a következő évtizedben. Az emberi precizitást és a természettel való harmóniát magas szinten integráló technológiai megoldások olyan pozitív változásokat hozhatnak, amelyek lehetővé teszik a fenntartható gyakorlatok széles körű alkalmazását, miközben növelik az agrárszektor hatékonyságát és profitabilitását.

Az állattenyésztés automatizációjával valósulhat meg az a pontosság és azonosíthatóság, amely révén az egyes állatok egészségi állapotát, termelését és jóllétét folyamatosan monitorozni tudjuk, megelőzve ezzel a betegségek terjedését, és csökkentve az antibiotikum-használat szükségességét. Emellett olyan precíziós takarmányozási rendszerek alkalmazása által, amelyek figyelembe veszik az egyedek specifikus igényeit, javítható a takarmányfelvétel és az állatok termelési színvonala, csökkentve az állatitermék-előállítás ökológiai lábnyomát.

Az állattenyésztés területén a digitalizáció és technológiai innovációk nem csupán lehetőséget jelentenek az ágazat modernizálására, hanem elengedhetetlen eszközök a fenntarthatóság és az élelmiszer-biztonság előmozdításában. Az automatizált takarmányozási rendszerek, mint például az egyedi azonosításon alapuló rendszerek, fontos szerepet játszanak az állategészség javításában és a takarmány felhasználásának optimalizálásában. Az állatok egyedi azonosítással történő követése lehetővé teszi a takarmányozási stratégiák pontosítását és az etetési szokások folyamatos elemzését, emellett olyan – akár kamerával történő – megfigyeléseket is véghez vihetünk, melyek segítenek az állatok mozgásanomáliáinak detektálásában.

Állatjóllét javítása digitális technológiai megoldásokkal

A technológia előnyei az állatjóllét területén is megmutatkoznak. Az állatok hőmérsékletét és stressz-szintjét mérő szenzorok nélkülözhetetlenek az állatjólléti problémák korai felismerésében és kezelésében. Az ilyen technológiai eszközök alkalmazása hozzájárul az állatok stressz-szintjének a csökkentéséhez, javítva ezzel életminőségüket és termelékenységüket. A digitális technológiák lehetővé teszik az állatok egészségi állapotának folyamatos monitorozását, ami javítja a kezelésük hatékonyságát és a betegségek megelőzését. Egy időben észlelt tünetfelismeréssel preventív beavatkozást, megelőzést tudunk végrehajtani, kevesebb antibiotikum, illetve gyógyszer felhasználásával.

Az optimalizált takarmányozás szerepe

A precíziós takarmányozás lehetővé teszi az egyedi, termeléshez igazodó takarmány-összetétel pontos beállítását, amely optimalizálja az állatok növekedését, termelését. Ez magában foglalja a fehérje, energia és egyéb táplálóanyagok pontos arányának kiszámítását, ami egyben hozzájárul az állatok egészségi állapotának javulásához, így csökkentve a gyógyszerhasználatot. Ezeket a különböző tartástechnológiákra, igényekre alapozottan meg lehet tenni. Ma már lehetőségünk van arra is, hogy gyorsmérőket alkalmazzunk a takarmányok beltartalmának vizsgálatára: az úgynevezett NIR- (Near-InfraRed) készülékekkel azonnali adatot, információt nyerhetünk a betárolt szálas, valamint abraktakarmányunkról, ennek megfelelően tudjuk módosítani a kiadagolandó mennyiséget is. Ez az intenzív, ugyanakkor precíziós technológia csökkenti a telep ökológiai lábnyomát és veszteségét, kevesebb víz és energia felhasználását igényelve, ami jelentős környezetvédelmi előnyökkel jár.

Környezeti fenntarthatóság és a digitalizáció hatása

A környezeti fenntarthatóság szempontjából a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció jelentős mértékben segíthet csökkenteni az állattenyésztés ökológiai lábnyomát. Az ilyen technológiák lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék a környezeti terhelést, és javítsák a gazdaságok költséghatékonyságát. Egy említett példa szerint a modern tartástechnológiák és a takarmányozás finomhangolása lehetővé teszi, hogy az állattenyésztés során keletkező karbonlábnyom számszerűsíthető és csökkenthető legyen. A precíziós takarmányozási technológiák, mint például az egyedi takarmány-összetétel beállítása, a takarmányértékesítő képesség javítása, szintén hozzájárulhatnak a környezeti lábnyom csökkentéséhez.

Élelmiszer-biztonság és a digitális technológiák szerepe

Az élelmiszer-biztonság területén a digitális nyomonkövetési rendszerek kiemelkedő szerepet játszanak. Ezek a rendszerek biztosítják az állattenyésztési adatok pontos és átlátható kezelését, ami növeli az élelmiszer-termékek biztonságát és nyomon követhetőségét. A digitális technológiák segítenek az állategészségügyi adatok folyamatos monitorozásában és elemzésében, amelyek kritikusak az élelmiszer-biztonság szempontjából is. A betegségek megelőzése és a takarmány minőségének folyamatos ellenőrzése segíthet az állattartó telepek hatékonyságának növelésében. Emellett az állatok egészségi állapotának folyamatos monitorozása lehetőséget ad az azonnali beavatkozásra, ami csökkenti a gyógyszerhasználat szükségességét. Például, a valós idejű adatok segíthetnek az azonnali beavatkozások meghozatalában, legyen szó antibiotikumok vagy toxinok azonosításáról.

Következtetések és jövőkép

A mezőgazdasági technológiák fejlődése és a környezettudatos gazdálkodás elterjedése létfontosságú a fenntartható élelmiszer-termelés szempontjából. A precíziós technológiák, az adatkezelés és a kiberbiztonság mind hozzájárul egy olyan rendszer kialakításához, amely képes megfelelni a jövő kihívásainak, és amelyben az állatitermék-előállítás nemcsak gazdaságilag, hanem környezeti szempontból is fenntartható marad.

A nagy mennyiségű adat kezelése, az adatmenedzsment és az adatok biztonságos tárolása létfontosságú. Az adatok védelme és hatékony felhasználása segíti a gazdálkodókat abban, hogy időben reagáljanak a változásokra, és optimalizálják műveleteiket. A kiberbiztonság növelése érdekében fontos, hogy a mezőgazdasági vállalkozások megfelelő technológiai infrastruktúrával rendelkezzenek, amely képes ellenállni a potenciális támadásoknak. Jelenleg az is probléma, hogy az állattartó telepek sokféle szoftvert használnak, melyekhez az adatokat nem egy helyen, szerveren tárolják. Emellett – és természetesen a közeljövőre nézve – kritikus kérdés lesz az adatok megbízhatósága: mennyire valósak azok az adatok, amik rendelkezésünkre állnak, továbbá, hogy ezek az adatok nyilvánosak legyenek vagy ne? Az adatvédelemhez kötődő kérdések még nyitottak, a közeljövőben azonban a szabályozásuk várható, és a technológiai adaptáció után ez a legjelentősebb kihívást fogja elénk állítani.

A kihívások között szerepel a technológiai integráció fokozása, az adatkezelés és -védelem kérdései, valamint a fenntarthatósági célok elérése. Az állattenyésztés digitális átalakulása ígéretes új lehetőségeket kínál az ágazat számára, amelyek kiaknázása elengedhetetlen a jövőbeli siker érdekében, ugyanakkor olyan oktatási paletta kialakítását és bővítését is jelenti, melynek keretében a hallgatók képesek elsajátítani az alap agronómiai tudáson túl azt a műszaki, informatikai tudásanyagot is, amely nélkülözhetetlen a digitális átálláshoz. Ezzel párhuzamosan pedig a szakmai közösség folyamatos tájékoztatása, a témában való jártasság elmélyítése a cél. Hozzáértő szakemberek és a következő évtized technológiai fejlődésének előrelátó bevonása nélkül potenciálisan növekedhet a szakadék a nagy, innovatív vállalatok és a kisebb, hagyományos farmok között.

A SmartFarm megoldások előnyeinek maximalizálása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az érintett felek bevonására, így a döntés-előkészítőkre, a technológiai szolgáltatókra, a gazdálkodókra és nem utolsósorban a fogyasztókra. A digitalizáció ár-érték aránya, a technológiák elérhetősége és az ezek integrációjával kapcsolatos társadalmi elfogadottság meghatározó tényező lesz az állattenyésztés fenntartható jövője szempontjából.

^{A cikk tartalma a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán megrendezett „Digitális Agrártájoló” „Smart Farm gazdaságok az állattenyésztésben – A digitalizáció lehetőségei vs. 2030 kihívásai” című műhelybeszélgetésen elhangzottakat tartalmazza. A beszélgetés résztvevői Balassa Gergely (ügyvezető igazgató, Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.), Bóna Szabolcs (ügyvezető igazgató, Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.), Vranovics Károly (Agrártechnológiai Divízió igazgató, Alpha-Vet Kft.) és Faludi Gergely (fejéstechnológia termékmenedzser, DeLaval Kft.) voltak. A tartalmat összeállította dr. Habil. Nyéki Anikó Éva (egyetemi docens, SZE-AKMK) és dr. Habil. Húth Balázs (tanszékvezető, egyetemi docens, SZE-AKMK).}