Nagy háborút hoz 2022 az antibiotikum-használatban is

Írta: Kohout Zoltán - 2022 március 05.

…még akkor is, ha ez az összecsapás valóban mindenki – ember és állat – egészségét szolgálja is. Az EU idén januárban betiltotta az antibiotikumok (ab) rutinszerű, megelőző és állományszintű használatát. Ezt viszont egyrészt el kell fogadtatni a gazdákkal, másrészt szükség van megfelelő alternatív készítményekre.

marha

Nem csak az állatoknak fontos

Az állattenyésztők természetesen az elmúlt években már készültek erre a változásra, de az átállás így sem könnyű. A folyamatot ma már nemcsak az állategészségügyi, az ab-rezisztencia miatti aggodalom sürgeti. Mind nyomósabb érv a feldolgozók, a kereskedelem és a fogyasztók elvára is az ab-mentes élelmiszerre. Csakhogy a múltban az antibiotikumokat széles körben használták egész állatállományok kezelésére. Sőt, becslések szerint még ma is a világ összes antibiotikumának kétharmadát haszonállatoknak, nem pedig embereknek adják be. Az Európai Gyógyszerügynökség és a WHO szerint az antibiotikumok túlzott használata a mezőgazdaságban hozzájárul az ab-rezisztencia magasabb szintjéhez bizonyos emberi fertőzések esetében.

Túlgyógyszerezés helyett kevesebb stressz

Az antibiotikumokat nem is csak betegség-megelőzésre, gyógyításra, hanem több mint 60 éve a szarvasmarhák növekedését serkentő szerként használták Európában. Ezt már 2006-ban betiltották az EU-ban, de világszerte több tucat országban ma is legális. Azért jó hírek is vannak. Európában a haszonállatok kezelésére szolgáló antibiotikumok értékesítése 2011 és 2018 között harmadával csökkent. Ma már több kutatás azt igazolja, hogy nem a preventív és általános ab-használat biztosítja az állatok egészségét, hanem a stresszmentes környezet, a jóllétalapú tartástechnológiák. Vagyis a megoldás nem a túlgyógyszerezés, hanem a tiszta, az állat igényeit követő tartás. Nem utolsó sorban az olyan takarmányok és takarmánykiegészítők, amik antibakteriális, bélegészség-javító hatásúak.

csirke

…már akkor sem hat, amikor kellene

Antibiotikumokat intenzívebben a sertés- és baromfiágazatban használták. Ma már mindkét szektorban javul a helyzet. Általában az egyhónapos malacok megelőzésként kapnak ab-kezelést, s ekkor is egy említett stresszfaktor, a korai elválasztási időszak, a magas a stressz-szint, a hasmenés gyakorisága jellemző. A baromfitenyésztők antibiotikumokat használnak légúti betegségek és egyéb bakteriális fertőzések megelőzésére, kezelésére. A tejágazatban az antibiotikumokat gyakrabban alkalmazzák a nem laktáló tehenek terápiájában a tőgygyulladás megelőzésére. Sokszor akkor is, ha nem volt beteg állat. Mindenesetre a gyakori, indokolatlan túlhasználat olyan ab-rezisztenciához vezetett, hogy az egyébként hatékony életmentő gyógyszerek akkor sem működtek, amikor indokolt és szükséges lett volna az alkalmazásuk.

Kibújnak a tilalom alól?

Ám sokan szkeptikusak abban, hogy ezt az EU-s előírást be lehet, be fogják tartani. – Ha megfelelően betartanák, az véget vetne az olcsó állati fehérjéknek és az intenzív állattenyésztésnek – idézte nemrég a Napi.hu Peter Stevensont, a Compassion in World Farming nevű civil szervezet jogászát. Stevenson szerint az állattenyésztés és a gyógyszeripar akkora üzlet, hogy a korlátozás végrehajtása alól kibújnak ágazati szereplők. Ha viszont a gyakorlatban elbukik a tilalom, akkor erősödni fog az ab-rezisztencia és a szuperbaktériumok kifejlődése, ami az emberek életére is veszélyt jelenthet.

Sokaknak még mindig korai

Ugyanakkor van, aki üdvözli a tilalom bevezetését. A világon elsőként az EU-ban meghozott tiltás Philippa Thornton környezetvédelmi, szociális és kormányzási elemző szerint szükséges, de annak végrehajtása sokkal nehezebb és hosszabb időt vesz igénybe az EU-ban. „Sok gazdálkodó nem áll készen arra, hogy végrehajtsa az antibiotikumok profilaktikus használatának csökkentéséhez szükséges változtatásokat”, véli Thornton.