Világszerte veszélyes a tájékozatlanság AMR-ügyben

Mind az állattartásban, mind az emberi egészségügyben egyre komolyabb probléma az antibiotikum-rezisztencia. Még mindig ijesztő a tájékozatlanság, és most, a járvány idején új veszélyt is mutatnak a kutatások.

 

 

Komoly veszély, nagy károk

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) becslések szerint évente legalább 700 000 halálesetet okoz a világon. (Antimikrobiális szerek közé sorolható az antibiotikumok mellett minden olyan mesterséges vagy természetes szer, ami kiirtja vagy megakadályozza a vírusok, gombák, vagy más mikrobák növekedését.) Ha nem hoznak gyors intézkedéseket, ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a 100 milliárd dolláros összesített költség mellett – figyelmeztet egy az Egyesült Királyság kormánya által 2019-ben megrendelt jelentés. Rezisztencia pedig, mint közismert, akkor alakulhat ki, amikor mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok és paraziták) pont antimikrobiális gyógyszerek (antibiotikumok, stb.) hatására fejlődnek ki. Ez tipikusan akkor történik, ha antimikrobiális szereket – az állattenyésztési ágazatban például az antibiotikumokat – az előírásostól eltérő vagy túlzott módon használják, például megelőzésként vagy teljesítményfokozóként.

 

Nem bizonyított, hogy tényleg használ

Az Animal Health Research Review az év elején további kutatásokat szorgalmazott az antibiotikumok állatokban történő felhasználásával kapcsolatban a hús- és tejelő szarvasmarhák, sertések és brojlerbaromfi-ágazatokban. A kanadai Guelph Egyetem és az Iowa Állami Egyetem tudósai szerint az állatorvosok és az állattenyésztők túl keveset tudnak a megelőzési vagy ellenőrzési intézkedésekről. Kevéssé ismerik az antibiotikumok hatékonyságát és az antibiotikum-alternatívákat, amelyek segíthetik az állatok antibiotikum-kezelésének támogatását. Megállapították, hogy bár vannak bizonyítékok egyes antibiotikumos beavatkozások hatékonyságára, ellentmondásos és aggályos a gyakorlat. A szarvasmarhák légúti betegségei esetében például a nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vakcinák jelenlegi alkalmazása hatékony lenne. A sertések bakteriális légúti betegségének megelőzésére használt antibiotikumok és vakcinák esetében sincs elég a bizonyíték a beavatkozások hatékonyságára. A baromfik esetében (például az E coli kezelésében) szintén hiányolták a meggyőző tényeket.

 

 

…pedig létezik alternatíva

Közben Európában és hazánkban is erőltetett tempóban keresnek és fejlesztenek az antibiotikumokat kiegészítő, sok esetben helyettesítő készítményeket, takarmány-kiegészítőket, adalékokat. Vannak emellett más, a külső körülmények felől közelítő megoldások – az FSA például négy fontos, követendő protokollt javasol: az általános higiéniát, a takarmánykezelés pontosságát, a megfelelő hőmérsékletek biztosítását és a szennyeződések elhárítását. A WHO emellett szorosan együttműködik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) és az Állat-egészségügyi Világszervezettel (OIE) az „Egy egészség” megközelítésben, amelynek célja az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának és elterjedésének elkerülése. Ez egyaránt érinti az antibiotikumok optimális alkalmazását emberekben és állatokban

 

Járvány és intézkedések

A nagy élelmiszeralapanyag-előállítók sorban vállalásokat és intézkedéseket vezetnek be azért, hogy

csökkenjen az antibiotikumok felhasználása az állati eredetű élelmiszer-ipari termékekben. Például a McDonald’s USA 2016-ban elkötelezte magát amellett, hogy csak az emberi orvoslás szempontjából fontos antibiotikumokkal nem kezelt csirkét szolgál fel, és programot dolgoz ki a marhahús szempontjából orvosilag fontos antibiotikumok csökkentésére. Sokan úgy vélik, az AMR-válság a Covid-világjárvány fényében csak súlyosbodik. Az említett kutatás során Maryn Mckenna, a WIRED munkatársa vázolta, hogyan kezelik a COVID-betegek majdnem 90 százalékát antibiotikumokkal másodlagos szövődmények miatt, és az emberek egyre inkább otthon vesznek antibiotikumokat, „tévesen” próbálják megvédeni magukat. Ez a tápláléklánc egészét nézve a már említett AMR szövődményekkel együtt recept lehet a katasztrófára – írja New Food Magazine.

 

 

Nő a tudatosság, de nagy a tudatlanság

Pozitív fejlemény, hogy a járványban megnőtt a fogyasztók igénye, akik több információt igényelnek arról, hogy honnan származnak élelmiszereik, és hogyan állították elő azokat. élelmiszerüket. Mind több fogyasztóban tudatosul, hogy az antibiotikumokkal (túl)kezelt állományból eredő termékeket kerülik. Ugyanakkor nagy a tájékozatlanság a vásárlók tág körében. Egy EU-felmérés szerint még a tájékozottnak számító európai lakosság csaknem fele (44%-a) sem tudja például, hogy az antibiotikum nem jó a megfázás ellen… Ugyanígy nagy a tájékozatlanság abban, hogyan kell és szabad szedni az antibiotikumokat. Az állattenyésztésben pedig még mindig nagymértékű az indokolatlan antibiotikum-felhasználás Európa sok országában, így hazánkban is.

agrárium állattenyésztés antibiotikum antimikrobiális baktérium élelmiszer járvány mezőgazdaság rezisztencia vírus
..