A búzánál 12-szer jobban megtérül az agrár áram-biznisz

Amit az időjárás-változás, a globális túltermelés elvesz tőlünk, azt a szántóföldek, kertészetek fölé épített áramtermelés visszaadhatja a gazdáknak. Méghozzá busásan – ha csak nem maradunk le még jobban. A közép-európai tervekben Magyarország is érintett.

Óriási potenciál

Az Ember nevű lengyel energetikai elemzőközpont új elemzése szerint Közép-Európa 191 TWh tiszta energiát tudna előállítani az élelmiszernövények fölé vagy közé szerelt napelemekből (agrár-PV, APV). Ez Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában a mai villamosenergia-igény 68%-ának felel meg, és csaknem háromszorosa az országok összesített jelenlegi megújuló villamosenergia-termelésének (73 TWh). A kalkulált agrár-PV-potenciál mindössze 9%-ának kiépítése fedezheti a közép-európai mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás villamosenergia-szükségletét. A jelentés szerint Közép-Európa országaiban 180 GW napelemet lehetne telepíteni a növényekre. Ez háromszorosa a 2030-as klímacélok tervezetében bejelentett napelem-kapacitásnak (60 GW), és hétszerese a teljes beépített kapacitásnak. Egyébként globálisan az APV telepítése a világ szántóterületének 1%-án kielégítheti a világ villamosenergia-szükségletét.

Mit nyer a gazda?

A mezőgazdaságot persze nyilván az érdekli elsősorban, mit nyer ezzel a gazda. Nos, a Visegrádi Országos csoportját érintő kutatás szerint az agrárgazdálkodás és a zöldenergia-termelés összekapcsolása növelheti az élelmezésbiztonságot, és további bevételeket generálhat a gazdálkodók számára. Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető elemzője emlékeztet: esettanulmányok tapasztalata szerint ott, ahol kombinálják az élelmiszer- és áramtermelést, ott a jelenlegi búzatermesztés bevételeinek 12-szeresét(!) könyvelhetik el a gazdaságok.

A rendszer egyébként rém egyszerű: a félig vagy teljesen átlátszó napelem-tömböket a termények feletti platformokra szerelik úgy, hogy a gazdálkodást ne zavarja a mezőgazdasági tevékenységben.

Sürgős feladat a szabályozás

A lehetőség útjában már „csak” a szabályozás hiányossága/hiánya áll. Nyugat-Európa több nagy agrár országában a jog lehetővé teszi a föld megosztott használatát mezőgazdasági és villamosenergia-termelésre. Ráadásul ezt a mezőgazdasági támogatások elvesztése nélkül tehetik a gazdaságok. Ennek révén máris bő 200 mezőgazdasági fotovoltaikus projekt valósult meg Nyugat-Európában. Sajnos, a Visegrádi Országos közül egyelőre még csak Csehország ébredt fel: a többi országban, így nálunk sincs szabályozás erre az ígéretes lehetőségre.

Az Erste vezető szakértője szakmai kommentárjában sürgeti a fotovoltaikus rendszerek bizonyos növény- és állatfajok termelésével párhuzamos kiépítését. Ez egyébként még a hatékonyságot is előmozdíthatja egyes helyeken, hiszen a rendszer adta árnyékolás akár az UV-, akár a hőstressz-védelemben is előnyös.