A magyar szőlőágazatnak és mezőgazdaságnak továbbra is aggasztó figyelmeztetéssel kell szembenéznie. A Nébih laboratóriuma Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is igazolta az aranyszínű sárgaság fitoplazma (FD) jelenlétét. Egy mindössze 0,3 hektáros ültetvény mintái is pozitív eredményt adtak, így jelenleg 18 vármegye érintett a fertőzésben. Mindez azt jelzi, hogy a 2025-ös járványhullám nem egy lokális kilengés, hanem egy szélesedő, hosszú lefolyású időszak kezdete, amely alapjaiban formálhatja át a hazai bortermelést.
Nagy veszteség, elhúzódó járvány várható
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy 2025 őszére a 22 borvidékből 21-ben találtak tünetes tőkéket. A Zalai és Balaton környéki térségek különösen veszélyeztetettek, de Pannonhalmától Tokajig szinte minden magyar borvidéken érvényben vannak járványügyi intézkedések. A fertőzésből eredő hozamveszteség 20–50% között mozoghat. Súlyos esetben a tőkék elpusztulnak, és ha egy ültetvény 30%-a tünetes, az állományt kötelezően ki kell vágni. Ez önmagában is komoly gazdasági teher, de a járványökológiai tapasztalatok alapján a mostani hullám csak egy hosszabb fertőzési időszak kezdete lehet.
A terjedés okai
A terjedést több tényező is gyorsítja: a fertőzött szaporítóanyag, az elhanyagolt ültetvények, a tünetmentes, de fertőző tőkék, vad növényfajok rezervoárszerepe, az amerikai szőlőkabóca alábecsült terjedési képessége, valamint a klímaváltozás hatásai, amelyek hosszabb vegetációs időszakot biztosítanak a vektornak. A kötelező intézkedésekkel szembeni gazdálkodói ellenállás – gazdasági okok és bizalmatlanság miatt – tovább nehezíti a helyzetet.
Döntő a megelőző védekezés
A védekezés jelenleg kizárólag megelőzésre épül. A késő őszi légi permetezések önmagukban nem elegendők, mert a kabócák a kezelés előtt már átvihetik a kórokozót a tőkékbe. A szakértők ezért egységes, modernizált védekezési rendszert sürgetnek: lárvakori irtást monitoring alapján, naprakész járványmodelleket, a 2014-es cselekvési terv frissítését, tájegységi szintű összehangolt fellépést és olyan operatív szakmai testület felállítását, amely a védekezést és a kompenzációs rendszert is koordinálja.
Legalább szinten tartani…
Mint nemrég a Hun-Ren elemzése alapján írtuk, a cél nem az FD teljes felszámolása – ez az ökológiai feltételek miatt szinte lehetetlen. A cél a kórokozó és a vektorpopuláció tartósan kezelhető szinten tartása, hogy a magyar borvidékek hosszú távon is fenntarthatóan működhessenek. Ehhez azonban minden szőlősgazda aktív részvételére szükség van: a Nébih kéri, hogy a termelők még lombhullás után is folyamatosan figyeljék ültetvényeiket, és gyanú esetén azonnal jelentsenek.
Agrárágazat Tudástár: Aranyszínű sárgaság terjedése – A Nébih már 18 vármegyében igazolta az aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét, ami tartós járványhelyzetet vetít előre. A fertőzés akár 20–50% hozamveszteséget okozhat, súlyos esetben a tőkék kipusztulnak. A terjedést a kabócák, a fertőzött szaporítóanyag és a klímaváltozás gyorsítja. Védekezni kizárólag megelőzéssel lehet: időzített lárvairtás, monitoring és ültetvényközi együttműködés szükséges a kórokozó szinten tartásához.
