Átlagos és gyenge hozamok: vége a nyári aratásnak

A legjobb búzahozamok Tolnától Baranyáig születtek, a repce majdnem másfél évtizede nem szerepelt ilyen gyengén. A jó-átlagos búzatermés után, az árak alapján 100 forint sem lesz egy kiló kenyérnek való alapanyag.

Marad – ha nem is sok – gabona exportra

Itt-ott a kiadós esők kicsit lassították, de összességében komolyabb akadályok nélkül ment végbe és fejeződött be a nyári vágású növények betakarítása itthon. Az átlaghozamokra nem lehetünk különösebben büszkék – bár panaszkodnunk is csak a repce esetében van ok –, mert általában a sokéves átlaghoz mérhető termések születtek. Őszi búzát 864,5 ezer hektárról arattak, az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul, ami kicsivel több csak a tavalyi és ötévi átlagoknál. A legmagasabb termések (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékben születtek, a legalacsonyabbak (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján a közel 5 millió tonnás búzatermés bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

Bő 10 éve nem volt ilyen kevés repcénk

Az őszi árpa is kisebb, alig 260 ezer hektáros területről került a raktárakba, de az országos 5,7 t/ha-os átlaghozam 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél (és megegyezik az elmúlt öt év átlagával). A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, ami döntően a sok eső, majd a forró szárazság következménye. Az összes, 1,5 millió tonnás termés is hagy valamit exportra, miután a hazai felhasználás idén sem megy 1 millió tonna fölé.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. Rozsnál 2,9, a tavaszi árpánál 4,7, a tritikálénál 4,3, a zabnál pedig 3 t/ha a termésátlag, amelyek ugyancsak nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek. Nem így a repce, amit – noha erős a piaca – eleve kisebb területen (170 ezer hektáron) vetettek, és idén az átlagtermés is gyenge. A 2,5 t/ha körüli mennyiség 2012 óta nem volt ilyen alacsony.

Az aratást értékelve Feldman Zsolt, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nemrég közölte: a hazai búzaárak alapján 1 kilogramm kenyér előállításához a felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot.

Idén sem lesz jövedelmező…

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a jelenlegi makrogazdasági környezetben a gazdák nem számolhatnak azzal, hogy nyereséget realizálnak. A szervezet úgy ítéli meg, a magyar mezőgazdaságot nemcsak az aszály, nemcsak az orosz háború negatív következményei, hanem a túlbürokratizált támogatási rendszer is sújtja. A Covid és az energiaválság miatt 2021-re a költségek exponenciálisan nőttek, ráadásul a 2022-es aszály után elmaradt az érdemi kárenyhítés. Tavaly csaknem megduplázódtak a termelési költségek, amelyek az EU-ban az egyik legmagasabb ráfordítási szintet okozzák nálunk – az EU-n belül az egyik legalacsonyabb felvásárlási árszinttel, és keleti irányból jelentő orosz, ukrán exportnyomással. A műtrágyák árának csökkenése mellett több más költségtényező komoly terhet jelent, ami miatt sok termelő visszafogta az inputanyag-felhasználást, aminek következményei kedvezőtlen lehetnek. Mindezek miatt a MOSZ szerint idén is nyereség nélkül gazdálkodnak a termelők, s attól tart, állami beavatkozás nélkül nagy az esélye a tömeges csődnek.