Horvátországban egyelőre nem sikerül megfékezni az afrikai sertéspestis terjedését. Nagy a nyomás a német és lengyel mezőgazdaságban is, hiszen a járvány komoly fenyegetés az ott erős sertéságazatra nézve.
Hatalmas a kockázat a horvátoknál
A horvátországi afrikai sertéspestis (ASP) az elmúlt hetekben új szintre lépett: több mint 12 ezer állat kényszervágására került sor, miután a vírus két nagy, bő 1000 sertést tartó gazdaságban is felütötte a fejét. Mindkét telep Eszék–Baranya megyében található, közvetlenül Magyarországgal és Szerbiával határos térségben, ami a határon átnyúló kockázatot élesen növeli. A nagyobbik telep Kneževi Vinogradi közelében 9829 sertéssel, a másik Eszék mellett 1665 állattal érintett; a fertőzéseket szeptember 17–18-án igazolták. A nyár folyamán emellett több kisebb, néhány állatos udvar is fertőződött.
Összesítve 2023 júniusa óta Horvátország több mint 51 ezer sertést veszített ASP miatt – ez az ország teljes állományának ~5%-a. A kockázat azonban jóval nagyobb: a horvát sertések ~67%-át a gazdaságok 1,5%-ában, 1000 feletti állatlétszámú telepeken tartják. A horvát agrárminiszter figyelmeztetése szerint a jelenlegi 5%-os veszteségi arány akár 75%-ra is ugorhat, ha a fertőzés ezekre a nagyon nagy telepekre is átterjed, és az emberi közrehatás (szabálytalan mozgatás, higiéniai mulasztások) nem szűnik.
A hatósági válasz példa nélküli: 24/7 rendőri felügyelet a 1000+ sertést tartó üzemekben; a hadsereg bevonása a fertőtlenítési műveletekbe; szigorú határellenőrzések; korlátozási övezetek (állat- és termékszállítás tilalma); és a fertőzött telepek azonnali felszámolása. A cél a vírus telepi szintű „megtörése” és a vaddisznó-házisertés járványhíd lezárása.
Válaszlépések Észak-Kelet-Európában
A régió más pontjain is fokozódik a nyomás. Németországban 2025 júniusában Észak–Rajna–Vesztfáliában új kitörést azonosítottak, amely genetikailag eltér a korábbi német törzsektől, és dél-olasz variánshoz mutat hasonlóságot – ez felveti az emberi közvetítés (illegális húskészítmény, nem szabályos szállítás) lehetőségét. A válaszlépések: védőzónák, kerítések, mozgáskorlátozások, különös fókusz a vaddisznóállomány kontrolljára és a biobiztonság szigorítására a házisertés-telepeken. Lengyelországban az ASP endemikusan jelen van, főként a keleti határ mentén; a hatóságok folyamatos járványvédelmi intézkedésekkel és szigorú biosecurity-val tartják kordában a terjedést.
Közel a határ…
Magyar szempontból a horvát kitörések földrajzi közelsége miatt a határ menti monitoring, a vadgazdálkodási intézkedések (etetési fegyelem, zártsorú kerítések, állati hulladék kezelése), valamint a telepi biobiztonság (zsilipelés, fertőtlenítés, be- és kiléptetés kontrollja, takarmány és járműhigiénia) kulcskérdés. Minden telep számára létfontosságú a bejelentési fegyelem és a mozgásnaplók precíz vezetése, mert a tapasztalatok szerint az emberi tényező gyorsítja leginkább a vírus „ugrásait” nagy távolságokra.
Agrárágazat Tudástár
Afrikai sertéspestis (ASP)
Az afrikai sertéspestis egy vírusos betegség, amely kizárólag a házisertéseket és a vaddisznókat fertőzi. Emberre nem veszélyes, viszont rendkívül gyorsan terjed, és szinte mindig elhullást okoz a fertőzött állományban. Nincs ellene hatékony vakcina vagy gyógymód, ezért a járványügyi intézkedések (állományok felszámolása, szigorú karantén, fertőtlenítés) a legfontosabb védekezési módszerek. Az ASP komoly gazdasági károkat okoz, mivel a fertőzött területekről tilos élőállatot és sertéseredetű terméket szállítani.
