A termelők többsége ötéves időszakokban gondolkozik, ezért egyetlen év kudarcos kukoricatermése nem elég ahhoz, hogy tömegesen hinni kezdjenek a cirokban. A klímatrend azonban eléggé markáns, többről van szó, mint egyetlen rossz évjáratról. A silócirok már jó pár éve bizonyítja a létjogosultságát, de sokkal több gazdaság termel a gabonapiacra, mint amennyi marhát tart. Nekik arról kellett meggyőződniük, hogy a szemes ciroknak is van piaca.
Amikor a zöldje kell
A klímakutatások szerint bárhogy is kalkulálunk, a kukorica csak mintegy 1 Celsius-fokos további hőmérséklet-emelkedésig lesz képes alkalmazkodni a melegedő éghajlathoz. Egy ideig még megoldja a gondokat, ha következetesen a tápanyagban és vízben gazdagabb területekre, völgyekbe vetjük a kukoricát, és nagyon odafigyelünk a víztakarékos földművelésre. Az éghajlati előrejelzések és termésmodellek szerint a kukorica terméshozama azonban akár 25 százalékkal is csökkenhet az évszázad végére, de már rövid távon is meg kell találnunk azokat az alternatív növényeket, amelyek a dombhátakat, a lazább talajokat és a szerényebb vízellátást is tolerálják.
„Minden kiszáradt, egyetlen kultúra sem jött be, ami még sosem fordult elő. 250 hektárnyi silókukoricát másoknál kellett levágnunk, megvásárolnunk, de 1200 tonna szénát is vettünk, továbbá búzaszalmából is szükségünk volt közel ezer tonnára, amihez a végén már 60 forintos kilós áron jutottunk hozzá. 1200 tehenünk van, másképp nem tudtuk volna ellátni őket” – sorolja Balázs Nóra igazgatósági elnök a gyenge termőtalajokkal rendelkező Pély-Tiszatáj Agrár Zrt.-nél. A Jászkisér és a Tisza-tó közé eső földeken nem véletlenül termelnek kis inputigényű növényeket. A hátrányból igyekeznek előnyt kovácsolni, és biominősítésű napraforgóval, alakorral, kölessel keresik a piacot. Sajnos a válság hatására nagyot csökkent a biofelár a konvencionális termékekhez képest, hiszen szűkült a vásárlóerő.
„A tej alapára 185 forint, ennél tovább már nehezen emelkedik. Sokat gondolkodunk rajta, hogy mi legyen jövőre. Egyrészt bízunk benne, hogy ennyire rosszul nem alakulhatnak még egyszer a dolgok, másrészt látjuk, hogy változik az időjárás. Korábban egy BMR-cirok már nagyon bejött, ha a vetés után két héten belül megjön az eső, akkor az máskor is sikerülhet.”
Győr-Moson-Sopronban is érzik a klímaváltozást: „1700 marhánk van az üszőkkel együtt, és mivel most fejezzük be a telep-korszerűsítést, -bővítést, ennél is nagyobb állományról kell gondoskodnunk a jövőben. A klímaváltozás legfőbb hatása, hogy a korábban uralkodó és bőséges csapadékot hozó északnyugati szél kisebb légtömeget és kevesebb nedvességet hoz, ugyanakkor gyakoribbá váltak a száraz déli és keleti szelek” – magyaráz dr. Varga Gábor, a Hegykői Mg. Zrt. vezetője. A száraz tavaszok és aszályos nyarak arra késztették a cégvezetést, hogy felültervezze az állatok számára szükséges tömegtakarmányt, illetve házon belül tartsa az abraknak való szemes terményt, így idén még a tavalyi takarmányokat etetik.
„Az első tanulság az volt, hogy bármilyen magas is a kukorica ára, nem szabad eladni, mert szükség lesz rá. A másik, hogy csökkenteni kell a gyengébb első növedéket adó fű arányát a rozstarlóba vetett cirok javára” – folytatja a szakember. A rozs ugyanis már áprilisban levágható, így az első lucernakaszálással sem ütközik a betakarítása, majd az azt követő cirok lesilózása sem torlódik össze vele. Így kedvezőbbé vált a munkaszervezés, több és magasabb beltartalmú a tömegtakarmány. A készletek felhalmozását segíti, hogy két évvel ezelőtt két újabb silódepót is készítettek a gazdaságban.
„A NIR-szenzoros Claas Jaguar olyan magasságban és olyan szecskahosszal vágja a cirkot, hogy a legjobb minőséget hozzuk be a tábláról, ez csökkenti az abrakigényt is. 15 éve kísérletezünk a különböző cirkokkal, nem a tipikus silócirkok váltak be, hanem az RAGT közepesen magas, nagy magmennyiséget adó, jól emészthető, viszonylag magas cukortartalmú fajtái. Jók lennének a BMR-cirkok is, azoknak magasabb a fehérjetartalmuk, de a mi vidékünkön augusztus környékén mindig akkora a szél, hogy ezt a típust folyton elfekteti. Három évből kettőben nem tudjuk betakarítani.”
A cirok legnagyobb felhasználói a tehenészetek, mivel szilázsnak is kiváló, különösen kukoricával együtt vetve, ami nagyobb energiatartalmat szolgáltat a cirok hatalmas zöldtömege mellé. A gyakorlatban máris sokan alkalmazzák e két növény ikersoros vetését. A BMR-cirok azonban önmagában is tudja azt az energiatartalmat, amit a kukorica/cirok együttes termesztéséből származó, kevert alapanyag. A szemes cirok viszont rosszul emészthető a marha számára, ellenben kiváló aminosav-garnitúrájú, magas fehérjetartalmú magját jól hasznosítják a zúzógyomrú madarak. Nincs csuhélevele, amin a kórokozók megtelepedhetnek, így toxinmentes takarmányt ad, ami a mostanihoz hasonló évjáratokban hatalmas előny. A legfeltűnőbb tulajdonsága azonban a stabilitása: sokkal jobban tűri az aszályt és a hőstresszt, mint a kukorica.
Amikor a magja a fontos
Idén azonban az is kiderült, hogy a cirok nem kaktusz, nulla vízből nem tud csodát csinálni. Kunszentmárton környékén sokan már évek óta cirkoznak, a termelést a hódmezővásárhelyi DIÓ 896 Kft. integrálja. „Évek óta termelem a cirkot, de idén nem jött be, ahogy más sem” – panaszkodik az egyik termelő. „A buga csak a szeptemberi esők hatására jött ki, alig 10-12 centis lett, nulla eredményt hozott a termelés. Korábban 6-8 tonnát termett az Agroszemek Kft. vörös cirokja. Úgy tudom, madáreledel lesz belőle, de a szabolcsi csirkések is etetik. Ahogy hallom, már 100 ezer felett jár a tonnás ára. Igaz, hogy ez 30 százalékkal alacsonyabb ár, mint a kukoricáé, de nem is szoktam elkényeztetni, össz-vissz’ 2 mázsa komplexszel indítom a szezont.”
Salga Ottó viszont az idei gyengébb termés ellenére is jó véleménnyel van a növényről. Kecskemét környékén 2020-ban 9 tonna termést hozott egy Lidea szemes cirok, annyit, mint a kukorica. 2021-ben már a cirok volt előnyben, idén pedig a gyatra másfél tonnás eredmény is hétszeresen múlta felül a kukorica 2 mázsás termését. „Június közepéig nagyon szép volt az állomány, de eső híján csak ennyi tellett tőle. Ez is jobb, mint a semmi. Saját tojótyúk-állományommal etetem fel a roppantott magot. 2017 óta folyamatosan vetem, mivel magasabb a fehérjetartalma, mint a kukoricának, és jobban tűri a homokos talajt. Jövőre tovább növelem a területét a kukorica kárára” – mondja meggyőződéssel a Bács-Kiskun megyei termelő.
Békés megyében is terjed azok száma, akik évek óta kísérleteznek a cirokkal, mivel jól bírja az aszályt, és stabilan teljesít. A térségben nem szokták túldédelgetni a növényeket, a cirokkal kapcsolatban az hangzik el kifogásként, hogy nagyon kiveszi a tápanyagot a területről. A környékben két évvel ezelőtt 9-10 tonnás kukoricatáblák is voltak, a tavalyi év már rossz eredményt hozott, az idei pedig soha nem látott kudarc. „Egyik partnerem 100 hektáron termeli a cirkot kifejezetten madáreleségnek. A jó földeken épp annyit terem, mint a kukorica, de idén 2-4 tonnás táblái voltak, nagyon apró, aszott maggal, amit még szárítani is kellett. De legalább nem lett aflatoxinos, mint a kukorica. Az ára, úgy tudom, 100 ezer forint lenne tonnánként, de ebben a méretben jó, ha a lengyelek megveszik…” – meséli egy helyi szaktanácsadó. Egy másik Békés megyei gazdálkodó fél tonnás szemescirok-termésről számol be, ami szintén vizes lett. A kukoricáját még a nyáron lesilózta.
Feczák Gábor, aki édesapjától vette át a már 30 éve cirokkal foglalkozó Agroszemek Kft. vezetését, rávilágít néhány tévedésre és agrotechnikai bakira, ami például a fentebb említett, kis fajsúlyú cirokmagokat is eredményezhette. Mint mondja, két sarkalatos pontja van a termesztésnek: az egyik az egyszikű gyomok kikapcsolása alapkezelésben, a másik a betakarítás időpontja. „Ideális esetben 16-17 százalék a szemek nedvességtartalma a kombájnban, ez – hacsak nem gyomos a tábla – nem indokol deszikkálást. Az az 1-1,5 százalékos nedvesség, ami a zöld növényi részekből a magra kerül betakarításkor, a mag cséplése, mozgatása, a szárítóüzem előtisztítása során eltűnik. Idén a szeptemberi esők 20 százalékos nedvességet is eredményeztek, szárítani viszont senki nem akart a magas gázárak miatt. Ilyenkor a lábon hagyott állományban a szemek megduzzadnak a reggeli harmattól és esőktől, majd napközben visszaszáradnak. Eközben 4 hét alatt akár 25 százalékot is veszítenek a fajsúlyukból. Magyarán nem éri meg eltérni az optimális, szeptember végi betakarítási időtől.”
A szakember szerint hiba a cirkot talajzsaroló növénynek tekinteni. Egyrészt nyilvánvaló, hogy egy olyan növény, amely hatékonyan mobilizálja a talaj tápelemeit, kivonja ezeket a földből (ezért lényeges a megfelelő tápanyagpótlás), másrészt ezeknek csak egy része fixálódik a szemekben, a többi a szárban marad. Betakarítás után a térdig érő, zöld szármaradvány lezúzásával és leforgatásával visszajuttathatjuk őket a talajba. Ebben az esetben a ciroknak jó utóvetemény-hatása is van. A talaj tápanyagellátása szempontjából lényegesen rosszabb hatású a deszikkált állomány, és a hiedelemmel ellentétben az eljárás nem is eredményez érdemben szárazabb szemeket.
Feczák Gábor szerint igen jó, a magyar termőtájra válogatott cirkokkal rendelkezünk. A Lidea (korábban Euralis) hibridek piaci részesedése hazánkban 70-75 százalékos, ezeket az Agroszemek itthon állítja elő. A tejelőmarha-állomány csökkenésével a cég a silócirkok felől a szemes cirkok irányába mozdult el, ezekből kereste a legjobb, Magyarország termőtájaira alkalmas hibrideket. A mag hazai felvevőpiaca csak 5-6 éve alakult ki, amiben az Agroszemeknek és a Lideának nem kis szerepe volt. Mára a nagy felhasználók receptúráiba bekerült a cirok. Így a kereskedők már nemcsak a külföldi madáreledel-piacra integrálnak termelőket, hanem olyan takarmánygyártók, baromfitelepek is akadnak, amelyek igénye több tízezer tonna évente.
A cirok előnyei: 1. Rövidebb tenyészidejű, mint a kukorica, a szemes és silócirok is jól illeszthető a vetésforgóba és a munkacsúcsokba. 2. A növény különböző termésszinteken is stabilan teljesít. Aszálytűrőbb, mint a kukorica. Hőstressz után képes regenerálódni. 3. Tápanyag- és vízhasznosítási képessége kiváló. Növényvédelme egyszerű, az egyszikűirtásra és 6-8 leveles korban a levéltetvekre kell figyelni leginkább. 4. Gombás betegségekre nem hajlamos, toxinmentes takarmányt ad. 3-4 százalékkal több fehérjét tartalmaz, mint a kukoricaszem. 5. A szemes cirok termelési költsége mintegy harmadával kevesebb, mint a kukoricáé, a terméspotenciálja viszont azonos körülmények között megegyezik vele. Önköltségi árát 2,5 tonnás termésátlagnál behozza. 6. Piaca stabil, a hazai takarmánygyártás és a baromfitelepek vásárolják, ára a kukoricáé alatt van 30 százalékkal. 7. A korszerű silócirokhibridek nagy hozamú, jó rostemészthetőségű zöldtömeget adnak, ami a növendék marhák megfelelő takarmánya. Szükséghelyzetben a kisebb termelésű tehenek és a szárazonállók is kaphatnak ebből a szilázsból. Későbbi fenológiai fázisban a bugás (nem hímsteril) hibridek szemet érlelnek, így szárazanyagra vetítve 15-20% aflatoxinmentes keményítőtartalom realizálható a cirokszilázsban.
Mekkora teret hódíthat?
„Tudok olyan vevőt mondani, aki most megadna érte 128-130 ezer forintot. A cirok 2–2,5 tonnás terméseredménynél megtérül, és ez a jobb években is így van. 2022-ben 30-33 ezer hektár volt a növény termőterülete az országban, ez jövőre 10 ezer hektárral is bővülhet. Leváltani sosem fogja a kukoricát (nem is ez a cél), de azokat a gyengébb adottságú területeket, közel 100 ezer hektárt, amin idén kudarcot vallott a tengeri, fokozatosan elhódíthatja tőle” – állítja Feczák Gábor, aki a vetőmag-előjegyzésekből látja, hogyan emelkedik a cirokvetési kedv. Megjegyzi: az aszály a vetőmag-előállításra is kihatott. Az idei mérsékeltebb hozamok és a lényegesen drágább előállítási költségek (inputok, öntözés, idegenelési munka) miatt a vetőmagárak emelkedtek, de nem olyan mértékben, mint más tavaszi kultúrák esetében.
„Míg a csirkéseknek a bugaképzés a fontos, addig a tehenészeteknek a nagy és jól emészthető zöldtömeg, ami élettanilag előnyös energiaforrást biztosít a növendékmarhák számára. Silócirokkal nem azért jó dolgozni, mert kisebb a termelési költsége, mint a kukoricának, hanem azért, mert nagyobb a zöldhozama, akár az 50 tonnát is eléri, és pont annyi energiát szolgáltat, amennyire az üszőknek szükségük van. Szempont az is, hogy a növendékeknek adott cirokszilázzsal silókukoricát takarítunk meg, ami így a tejelő tehenek takarmánykészletét növeli. Ez igencsak fontos a szűkös évjáratokban” – magyaráz dr. Orosz Szilvia, a silócirkok jó ismerője.
Szerinte nem lesznek drámai változások a hazai vetésszerkezetben, de a cirok lassú térnyerésére komoly esély van, mivel 10 évből 5 csapadékhiányos lesz, legalább egy pedig a mostanihoz hasonló. Az idei év nagyon nehéz helyzetbe hoz sok állattartót, ami állománykoncentrációhoz és a tehénlétszám csökkenéséhez vezethet. Akik maradnak, azok közül sokan öntözve viszik tovább a kukoricát, vagy rozs után vetik majd. Terjedhet az olaszperje, a Festulolium vagy a tritikálé után vetett cirok, és ennek öntözése sem kizárt. A silócirkok között egyre inkább a rövid ízközű törpecirok hódít, ilyen a BMR-típusú Monster, aminek nincs bugája, kicsi, így nem dől meg, viszont sok a levele. „Én úgy látom, hogy sokat változik a cirok genetikája, erős a nemesítői munka mögötte, továbbá a termelők oldaláról is végbe kell mennie egy adaptációs folyamatnak. Hozzá kell igazítani az adott termőhelyhez és célhoz a megfelelő fajtát, tanulni kell még ezt a növényt.”
Gönczi Krisztina
