Bezárás

Szemescirokból ötször ennyit is elkapkodna a piac

Írta: Agrárágazat-2021/10. lapszám cikke - 2021 október 19.

Jelenleg mintegy 50 ezer hektáron termesztik hazánkban a cirkot (bő kétharmada szemes, egyharmada siló hasznosítású), de a rendszerváltás előtt volt, hogy 100 ezer hektárt fedett le ez a növény. A szemesciroknak jó a piaca, ötször ennyi is kevés lenne belőle. A takarmánygyártás és a nemzetközi piac csak a termelőkre vár.

 

Mindenütt keresett mag

Európában tavaly 22,5 százalékkal, 375 ezer hektárra nőtt a szemescirok termőterülete. Az USDA márciusban úgy becsülte, hogy az amerikai farmerek idén 18 százalékkal fogják növelni a cirok termőterületét, a vetést megelőzően ugyanis már 50 százalékkal volt drágább a termény, mint 2020-ban. A júniusi becslések 11 millió tonnás potenciális termésről szóltak, amiből csaknem egymillió tonnát előre lekötött Kína. Az amerikai elemzők azzal számoltak, hogy szinte a teljes ciroktermés (9 millió tonna) az ázsiai ország takarmánypiacán fog landolni. A szemescirok értékesítési átlagárát ekkor 60 ezer forintnak becsülték tonnánként. Hazánkban e cikk írásakor (szeptember első napjaiban) szintén 60–63 ezer forintos árakat lehet hallani a szemescirokra, és a növény betakarítása hamarosan kezdődik. Egy-két hónap eltelik még, amíg az új kukorica lekerül a táblákról, és ennél is később fogják eladásra kínálni a gazdák.

 

szemescirok
Az álomtermés a cirokból is elmaradt, de jövedelmezőségben sokfelé megverte a kukoricát (forrás: sorghum-id.com

 

És ki tudja, mikorra engedik el a mostani, 80 ezer forintos árat? Most akkora az árszakadék a két takarmánynövény között, ami mindenki fantáziáját megmozgatja, aki tápokkal dolgozik. A hazai termés egy pillanat alatt el fog fogyni, ha ötször ennyi lenne belőle, az sem tartana ki tovább. „Igazából pont az a bajunk, hogy egy-két hónapnál hosszabb ideig eddig nem lehetett számítani a hazai kínálatra, ilyen rövid időre pedig senki nem szívesen állítja át a tápgyártást. De tény, hogy a 20 ezer forintos különbség már bőven átüti a takarmánygyártók ingerküszöbét. Az is gondolkodni kezdett a cirkon, akinek nincs lehetősége egy negyedikféle gabona szeparált betárolására. Úgy hallom, növekszik a cirokterület az országban, ami örvendetes. Egy kalapácsos darálóval és megfelelő tárolóval a háttérben igazából semmi szakmai akadálya nincs annak, hogy bárki beillessze a receptúrájába” – halljuk az iparág egyik képviselőjétől. Egy másik takarmánygyártó pedig azt hangsúlyozza, hogy a gyártól vásárolt kész tápok felhasználása elsősorban a sertés- és baromfitartókra jellemző, a marhatartók általában maguk keverik a takarmányt (ezen a téren csak a robotizáció terjedése hozhat változást). De akár saját készítésű, akár vásárolt a táp, az előállítási költség mindenhol elsődleges szempont. „A szemescirok beltartalma, termelési költsége és értékesítési ára is az őszi árpáéhoz mérhető. A szemescirok használata a tejelő tehenek takarmányozásában nem elterjedt gyakorlat. Költségalapon akkor kerülhet be a takarmányba, amikor legalább 15 százalékos árelőnye van a kukoricához mérten, és az árpa is drágább nála. Idén csúcstermésünk van árpából, de olyan drága a kukorica, hogy az ipar minden lehetséges alternatívát számba fog venni. Ahogy én látom, a silócirok jelentősége is nőhet, főleg a vízhiányos területeken. A növendék és szárazonálló marhákkal már most is szívesen etetik a cirokszilázsokat, főként a könnyen emészthető BMR-cirkot, de a 30 tehenészet közül, ahol én állítom öszsze a takarmányadagot, kettőben már a szemescirok is a receptúra része” – tudjuk meg Tóth Attilától, a Vitafort Zrt. szarvasmarha-üzletágának vezetőjétől.

 

Kiegészíti a kukoricát

Palágyi Andrea, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ciroknemesítője úgy tudja, több mint 50 ezer hektáron termesztenek már cirkot a hazai gazdálkodók, ennek java szemescirok, aminek többnyire a bugája kerül betakarításra, szemes takarmányként hasznosítva, elsősorban sertések és baromfik etetésére. Ezek a fajták a silócirkokhoz képest alacsonyak, legfeljebb 130–150 cm magasak. A nyugati nemesítésű hibridek jellemzően egy-két nagy bugafejet képeznek, míg a szegedi fajták hajlamosabbak a sarjképzésre, a tér jobb kihasználására, ezáltal alkalmasak a kisebb tőszámmal történő vetésre és az esetleges tőhiány kompenzálására. „Érezzük, hogy a klímaváltozással növekszik az érdeklődés a cirok iránt, de nem gondolom, hogy képes lesz a kukoricát teljesen kiváltani, ám nem is ez a célunk. Inkább arra kell törekednünk, hogy minél többféle növényfajból minél színesebb hasznosítási palettát állítsunk össze a vetésszerkezetben. A tavaszi vetésű növények között szerepe kell hogy legyen a kukoricának és silókukoricának, a szemesciroknak, a silóciroknak, illetve a cukorciroknak és a szudánifűnek is. Fontos, hogy a terület adottságaihoz illeszkedő növény kerüljön vetésre, hogy a gazdaság szükség szerint mozdulhasson el a nagyobb biomassza vagy a nagyobb keményítő-, illetve cukortartalom felé” – érvel a kutatónő. A ciroknak mindenképpen előnye a kukoricával szemben, hogy csekély a termelési költsége, ami annak köszönhető, hogy olcsóbb a vetőmagja, továbbá öntözés nélkül és kevesebb növényvédő szerrel termeszthető. Sem kórokozói, sem kártevői nem képesek komoly termésveszteséget okozni.

 

parlagfű, cirok
A parlagfű nagy ellenség, a fenyércirok pedig KO-val győz (forrás: syngenta.hu)

 

A technológia kényes pontja

„Egyes évjáratokban, főként fertőzött kukorica utáni területen, előfordulhat, hogy a cirok szárán, levelén egyes Fusarium fajok tüneteket okoznak, a bugán azonban már nem. Inkább szárítási, raktározási hibára vezethető vissza, ha a cirokmagon gombás fertőzés üti fel a fejét” – mondja Palágyi Andrea. (A terményt kb. 20%-os víztartalomról 13%-osra kell leszárítani.) Drótféreggel erősen fertőzött táblában a cirokvetőmag is veszélybe kerülhet, de ez a probléma ritkán fordul elő. Néhány évjáratban tapasztalható levéltetű-fertőzés, ami rovarirtó szerrel visszaszorítható, és a tüneteket képes kinőni a növény. Az egyetlen komoly növényápolási kihívás a ciroktermesztésben a gyomirtás. Egy relatíve későn (általában május elején) vetett, nem feltétlenül jó talajviszonyok közé kerülő aprómagról van szó, amelyik kezdetben vontatottan fejlődik, ráadásul érzékenyebb a növényvédő szerekre, mint a kukorica. Csak néhány kukoricára engedélyezett készítmény alkalmas a cirok kezelésére is. Ezek jellemzően preemergensen, csak antidótummal kezelt vetőmag esetén használhatók. „A cirok esetében kulcskérdés a gyomirtás, és mivel gyakran elmarad a bemosó csapadék, fontos volt, hogy találjunk egy posztemergensen, akár conceptes csávázás nélkül is bevethető szert” – magyaráz a kutató. Úgy látja, a Successor TX a legkecsegtetőbb készítmény erre a célra. Emellett fontos, hogy a 75 cm sortávra vetett cirkot mechanikai gyomirtásban is részesítsük: nagyon meghálálja a kultivátorozást. Kiszomboron idén a korábban vetett parcellákban sikerült jobban a kezelés, a május második felére csúszó vetésidő gyomosodással járt, csak a kapa segített. A kései vetés a virágzás szempontjából sem bizonyult jónak: másfél hónapon át tartott a 35–38 fokos kánikula. „Ennyire extrém nyarunk még nem volt. Ilyenkor eltolódhat a virágzási idő, és a pollen is veszíthet termékenyítő képességéből. Ez kevésbé jelent veszélyt a köztermesztésben, mivel a hibridek bugáiban egy virágon belül helyezkedik el a bibe és a porzó, de a vetőmag-előállításban egy hímsteril anyavonalat kell megtermékenyítenie egy apavonalnak, azaz egyik növényről a másikra kell eljutnia a virágpornak. Néhány érzékeny szülővonal esetében idén kevesebb lesz a cirokvetőmag-termés a vártnál” – jelzi a szakember.

Míg a Nemzeti Fajtajegyzéket a magyar fajták dominálják, ez a köztermesztésre nem mondható el. Itt a tőkeerős, nyugati nemesítőházak vannak markánsan jelen. Az Euralis Kft. által forgalmazott cirkok piaci részesedése 65–70 százalékos a magyar piacon. Tavaly ősszel az Euralis Semences és a Caussade Semences Group összeolvadásával létrejött a Lidea nemzetközi vetőmagvállalat, így a jövőben ez fogja forgalmazni a már ismert ES hibrideket Magyarországon. Balogh László, a cég hazai termékmenedzsere is úgy látja, nő a cirok hazai vetésterülete. Kellett ehhez a tavaszi vetésű növényeket egyre gyakrabban sújtó kedvezőtlen nyári időjárás, de az is, hogy a növénytermesztők, az állattenyésztők és a takarmányipar képviselői egyaránt meglássák a cirokban rejlő lehetőséget. Emellett az elmúlt pár évben megjelentek olyan korszerű hibridek a hazai kínálatban, amelyek biztos nyereséget garantálnak a termelőknek.

 

szemescirok
A világos cirkok humán célra, takarmánynak és madáreleségnek is eladhatók (forrás: intrinsicleague.com)

 

A cirokterületek nagyobbik részén szemescirkot termesztenek. A szemescirok gyakorlatilag minden haszonállat számára készített takarmánykeverékben képes a kukoricát részben vagy egészben helyettesíteni. A silócirok fő felhasználási területe a szarvasmarha-ágazat. Köszönhetően az elmúlt években megjelent újgenerációs hibrideknek, ezekről is egyre pozitívabb kép kezd kialakulni az állattartók körében. Az idei év aszályos időjárása a silókukorica-területeken is komoly károkat okozott, ezért sok termelő az árukukorica silózásával volt kénytelen biztosítani a tömegtakarmányt. Ez veszteséget jelent, ami a silócirok termesztésével elkerülhető vagy csökkenthető lett volna – vélekedik a szakember, aki szerint a hazai vetésterület egy része alkalmatlan a kukorica biztonságos termesztésére, ezeken a földeken inkább cirkot kellene termeszteni. „A baj az, hogy néhány bő termést hozó kukoricás év után a termelők hajlamosak elfelejteni, milyen szeszélyes az ország klímája” – jegyzi meg a szakember. Szerinte is a termesztéstechnológia legnehezebb része a gyomirtás. Ott, ahol évelő egyszikűekkel fertőzött a tábla, nehéz cirkot termelni, a fenyércirokkal fertőzött részeken pedig egyenesen lehetetlen. Az egyszikűektől már az előző, kétszikű kultúrában (pl. napraforgó) meg kell tisztítani a táblát.

 

A tyúkoknak szánja

„Nekem idén szerencsém volt az alapgyomirtással. Május 11-én vetettük a cirkot, és megfelelő ritmusban érkezett csapadék a gyomirtó bemosódásához, illetve júniusban a cirok robbanásszerű beindításához. Tavaly nem jött ki ennyire jól, de akkor is szép termést arattunk, amire alig figyeltünk, mert a kukoricarekord elhalványította a cirok fényét” – emlékezik vissza Salga Ottó, aki Kecskemét mellett, helyenként erősen homokos talajon gazdálkodik. Büszke rá, hogy idén 98 százalékban parlagfűmentes a cirokállománya. Az alapgyomirtást (a magról kelő egy- és kétszikűek ellen) Gardoprim Plus Golddal oldotta meg, majd 5–6 leveles korban végzett egy felülkezelést Banvel 480 S-sel, éppen a parlagfű miatt. „Volt már olyan év, hogy annyira szépen sikerült az alapkezelés, hogy a másodikról lemondtunk – utóbb kiderült, rosszul tettük…” – jegyzi meg. A cirok már a szemestakarmány-termő terület harmadát foglalja el a gazdaságban, az elmúlt négy évben 7-ről 30 hektárra növekedett a területe. (Megjegyezzük, országos léptékben is háromszorosára nőtt a termőterülete ezalatt…)

Az ES Shamallal hároméves tapasztalata van a gazdálkodónak. Ezalatt volt már 50 és 85 mázsás termése is vele. Mondhatnánk, hogy úgy ugrál a hozama, ahogy a kukoricáé, de ez csak részben igaz. A cirok egyszerűen nem tud rosszabbul teljesíteni 50 mázsánál, míg a kukoricától idén 30 mázsát lehet csak elvárni a tavalyi 90 után. „A cirokban azt szeretem, hogy ha egyszer megeredt, onnantól kezdve képes szélsőséges helyzetekből is regenerálódni. Láttam már vihartól vert, pangó vízbe félig belerohadó táblát, amelyik újrasarjadt, amint jobbra fordultak a körülmények” – meséli a termelő.

Minél rosszabb az évjárat és minél rosszabb a talaj, annál feltűnőbb a két növény évjáratstabilitás-beli különbsége. „Sőt, azt kell hogy mondjam, a cirok idén még szebben is néz ki homokon, mint a középkötött földön. Utóbbin ott teljesít jobban, ahol a direktvetéssel kísérleteztünk. Pedig de nehezen indult…”

Salga Ottó hamarosan kezdi az állomány deszikkálását, aratás előtt 60 mázsásnak saccolja az átlagtermést. Ez éppen a duplája lenne a kukorica becsült hozamának, és 25 százalékkal kisebb önköltséggel állította elő. Az elmúlt évek alatt sem kártevők, sem fuzárium nem károsította a termést. Fontos ez, mert a magas fehérjetartalmú magot saját tojóállományával készül feletetni a termelő. „Konvencionális tojástermelést végzünk, de a mai takarmányárak mellett egyáltalán nem mindegy, hogy mennyiből tudom előteremteni a keverék szemes részét. A ciroknak kemény a magja, nemigen viszi a darálónk, de a tyúk zúzája és emésztőrendszere azért hasznosítja. 30–35%-ig tesszük a tápba. Nemcsak energiát, fehérjét is spórolunk vele. Amikor 24-25 forint a tojás-előállítás önköltsége, a házon belüli cirok aranyat ér” – érvel Salga. Úgy látja, a környékbelieknek is feltűntek a ciroktáblái, és egyre többen kérdezik, hogyan csinálja.

 

Árpaköltségen szemestakarmányt

Egy közepes minőségű talajon átlagos ráfordítási szint mellett 5–7 tonna szemtermés várható el a növénytől, de a profik egy jó évjáratban 10 tonnás termést is arathatnak. Normál piaci viszonyok mellett nagyjából az árpával vethető össze a cirok termesztési költsége és értékesítési ára, de ami most van, az minden, csak nem normális. Mindkét gabona 25 százalékos árlemaradásban van a kukoricához mérten – ez egy állattartónak éppenséggel jó hír, a növénytermesztő meg 5 tonnával is bőven nyereséges idén. Az biztos, hogy a cirkot is tanulni kell. Illetve nem is a cirkot, hanem a vízmegőrző talajművelést. De az utóbbi öt évben csak egyszer fordult elő, hogy májusban sem érkezett meg az éltető csapadék. Ez éppen tavaly volt, amikor a szezont kukoricarekorddal is zártuk. Nem csoda, ha az idei cirokvetési kedv mérsékeltebb volt. Jövőre viszont a kudarcos tengeri irányíthatja majd ismét a növényre a figyelmet. Balogh László arra is rámutat, hogy egy-egy jól megválasztott cirokhibriddel egyszerre több piacot is megcélozhatunk. A szemescirok gluténmentes és kiváló beltartalmú, amit az elmúlt években egyre több élelmiszergyártó cég és fogyasztó fedezett fel magának. Azonban csak akkor tudjuk garantálni a cirok gluténmentességét, ha a betakarítás, tárolás, szállítás és a feldolgozás során sem keveredik gluténtartalmú gabonával. A madáreledel-piac is folyamatosan vásárolja fel elsősorban a világos színű cirkokat. Az igények tehát adottak, már csak az a kérdés, hogy lesz-e hozzájuk elegendő vetőmag az országban?

 

Gönczi Krisztina