Az aratásnak ugyan jót tesz a száraz meleg, de a nyári növényeknek több esőre lenne szüksége. Az ország középső területein fokozódik az aszály, és ezen a héten nemhogy fordulat nem jön, erősödni fog a forróság. A kukorica szempontjából még a 2020-as, jó termésű évhez van közelebb az index.
Az elmúlt 10 napban nagy területi változékonyság mellett többnyire 1 és 20 mm közötti csapadék hullott, de a Tiszántúlon helyenként felhőszakadás is előfordult, miközben az ország nagyobb része teljesen szárazon maradt. A Duna-Tisza közén, délnyugaton és helyenként a Tiszántúlon is 10-30 mm-el kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál, míg északnyugaton és északkeleten 20-70 mm-es csapadéktöbblet figyelhető meg. A fölső 50 cm-es talajréteg országszerte egyre szárazabb, a Duna-Tisza közén, a Dunántúl keleti szélén, illetve a Maros-Körös-közének nyugati felén már kritikusan száraz. Az aszályos területek kiterjedése egyre nő, a legsúlyosabb a helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén, és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében.
A július 6-a óta tartó, idei 3. hőhullám, az esőmentes napok segítik az őszi vetések aratását, de a napraforgó és a kukorica virágzik, most igénylik a legtöbb – optimálisan havi 100 mm – nedvességet. Az NDVI műholdas vegetációs index alapján a véletlenszerűen kiválasztott kukoricatáblák alapján a 2020-as, jó termést hozó év viszonyaihoz vagyunk közelebb. Kérdés persze, mit hoznak a következő hetek-hónapok.
A héten marad az aratóidő, záporok, zivatarok csak elvétve alakulhatnak ki – prognosztizálja az OMSZ agrometeorológiai jelentése. Területi átlagban a következő 8-10 nap során számottevő csapadék nem valószínű, így a talaj tovább fog száradni, az aszályos terület kiterjedése jelentősen nő. Folytatódik a hőség, a legmelegebb a hétvégén lesz, a csúcsértékek helyenként a 40 fokot is elérhetik. Ez a nagy meleg mind a növényeknek, mind az állatoknak komoly stresszt jelent.
