Majd’ 400 ezer hektárról jött bejelentés; a legsúlyosabb forró szárazságot Bács-Kiskun, Csongrád és Békés szenvedte el, a kukorica és a napraforgó negyedét elvitte az aszály. Jó hír, hogy idéntől az EU is besegít az aszálykár-enyhítésbe.
Noha a 2022-est nem éri el, idén is rendkívüli mértékben pusztított a nyári csapadékhiány és a vele egyidőben tapasztalt sivatagi hőség. Miután a kettős hatás nyár derekán bontakozott ki, a kalászosállományokat kevésbé viselte meg, mint a tavaszi vetésű kapáskultúrákat. A 874 ezer hektáros kukorica-vetésterület 213 ezer hektárjáról érkezett aszály-kárbejelentés, míg a 680 ezer hektáros napraforgó-vetésterület ugyancsak negyedéről, 125 ezer hektárról. Összességében a szeptember elejéig tartó szárazság miatt aszálykár-bejelentések csaknem 400 ezer hektárt összesítenek. (Emlékeztetőül: a 2022-es, történelmi mértékű szárazság ennek a bő háromszorosát, a termőterületek 1,3 millió hektárját károsította.) Az aszálybejelentések leginkább Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyéket sújtották, és nagy kiterjedésű károkról érkeztek jelentések Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyékből is.
Öröm az ürömben, hogy idén már uniós támogatás is erősíti a kárenyhítési rendszer lehetőségeit. Mint nemrég megírtuk, a brüsszeli Európai Biztottság közreműködésével majdnem 35 milliárdos keret áll rendelkezésre a tavasszal esedékes kifizetésekre. Ez az összes bizonyára elegendő lesz, hiszen 2022-ben 1,3 millió hektárnál 51 milliárdnyi kifizetési igény keletkezett. A Növekedés.hu azt is írja, 2022-ben a kárenyhítési alap révén egy díjtámogatott biztosítással rendelkező, 100 százalékos kárt szenvedett kukoricatermelő akár 250 ezer forint hektáronkénti kárenyhítő juttatást is kapott, és a legkisebb aszálykárt elszenvedő, biztosított gazda is 60 ezerre volt jogosult hektáronként. A biztosítással nem rendelkező és az öngondoskodás lehetőségével nem élő termelők ilyen esetekben a fenti összegeknek durván a felét kaphatták kárenyhítésként.
