A vártnál is sokkal szomorúbb az idei betakarítási mérleg

Szinte mindenből kevesebb termett, mint tavaly. Például kukoricából 20, almából 50, szilvából 24, burgonyából 12 százalékkal arattak kevesebbet. Némileg többet takarítottak be csemegekukoricából és körtéből, paradicsomból, és nőtt a kalászosok vetésterülete a mezőgazdaságban.

Minden régióban nő a búza-vetésterület

A legfrissebb, október 8-i adatok szerint az őszi vetések tervezett területe 1,6 millió hektár, amelynek több mint a fele, 55,4 százaléka már elő van készítve vetésre. A tavaszi vetésű növényeknél 1,54 millió hektár a cél, de ott még csak az előkészítés 1 százaléka készült el. Az őszi gabonákat 1,45 millió hektáron tervezik, és eddig 260 ezer hektáron vetettek, ami a tervezett terület 17,9 százaléka. A rozs vetése a legjobban halad (48,9%), míg az őszi búzánál 12,4%-os a teljesítés. Az őszi búza vetésterülete 984 ezer hektár körül van, és szinte minden régióban nőtt a tavalyihoz képest – leginkább a Közép-Dunántúlon. Az őszi árpa szintén nagyobb teret kapott, az őszi káposztarepce pedig már teljesen elvetett, 152 ezer hektáron.

Burgonya, kukorica, napraforgó – hatalmas a csalódás

A betakarítási eredmények azonban – mint már nyáron előrelátható volt – csalódást keltőek. A burgonya országos termésátlaga 23,9 tonna hektáronként, ami 12 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A különbségek hatalmasak: a legkisebb hozam Nógrád vármegyében mindössze 8 tonna/ha, míg a legmagasabb Komárom-Esztergom vármegyében elérte a 40 tonnát. Szójából 2,2 tonna/ha az országos átlag, napraforgóból 2,4 tonna, ami szintén hatalmas csökkenést jelent – ilyen gyenge éve legutóbb 2013-ban volt (kivéve az extrém 2022-es aszályt). A leggyengébb hozam Csongrád-Csanádban 1,5 tonna/ha, a legjobb Vas és Baranya vármegyékben 3,1–3,2 tonna/ha volt.

A kukorica esetében a visszaesés különösen látványos: országosan 4,5 tonna körül alakult hektáronként, ami közel 20 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Eszerint idén még a 3,5 millió tonnás termést sem érjük el, amire évtizedek óta nem volt példa (itt is kivétel a 2022-es év). Miután pedig a belföldi felhasználás e szegmensben nő, biztosan importra szorul majd a hazai mezőgazdaság és ipar. A legalacsonyabb eredményt egyébként Csongrád-Csanád vármegyében mérték (1,4 t/ha), míg a legjobb hozamokat Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyékben érték el, 7,5–7,6 tonnával. A vetőmag-kukorica 3 tonna/ha átlagot hozott, a silókukorica 23,1 tonnát, ami 10 százalékos visszaesés.

A cukorrépa 11,5 ezer hektáron terem, eddig 8,4 százalékát takarították be, 53,7 tonna/ha terméssel, ami 4,2 százalékos csökkenés.

A kertészeti ágazat sem ünnepelhet

A zöldségfélék közül a paradicsom, a csemegekukorica és a fűszerpaprika mutat némi stabilitást, míg a káposzta (22,7 t/ha) és a zöldpaprika (21,6 t/ha) termésátlaga negyedével esett vissza.

A gyümölcsösökben sem jobb a helyzet: a szőlő és a szilva betakarítása 92 százalékos készültségen áll, de a szilva 6,2 tonnás átlaghozama 24 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. A téli alma termésátlaga 8,5 tonna/ha lett – ez a 2024-es mennyiség közel fele. Csak a körte hozott némi javulást, 8,3 tonnás terméssel, ami 9 százalékkal több, mint egy éve.

A 2025-ös betakarítási mérleg tehát kiábrándító, és jól mutatja, mennyire kiszolgáltatott a magyar mezőgazdaság az időjárásnak. A termésátlagok megyei szinten is szélsőségesen szórnak, és bár az őszi vetések bővülése biztató, a következő szezon sikere nagyban függ majd a téli csapadéktól és a tavaszi indulástól.

Agrárágazat Tudástár

Terméskiesés 2025-ben – Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint 2025-ben a legtöbb növénykultúra hozama visszaesett: kukoricából 20, almából 50, szilvából 24, burgonyából 12 százalékkal termett kevesebb, mint tavaly. A kalászosok vetésterülete nőtt, de a kukorica országos átlaga mindössze 4,5 t/ha lett, ami évtizedes mélypont. A gyenge hozamok hátterében a csapadékhiány és az aszályos időszakok állnak, így a következő szezon eredményét a téli csapadék és az időben elvetett őszi kultúrák menthetik meg.