Több biológiai termésnövelő van, többet is vettek a gazdák

A gazdák a hazai biológiai termésnövelők kínálatában legtöbbet komposztokból és tőzegfélékből vették, a talajjavítók és talajkondicionáló anyagok aránya alig érte el a 3%-ot. Az mégis jó hír, hogy a gazdálkodók szemében egyre inkább felértékelődnek a növény- és talajkondicionáló szerek. A forgalom növekedését tavaly az árcsökkenés is segítette.

Ötödével több termék van a kínálatban

2024-ben a biológiai termésnövelők forgalmazása jelentős változtatásokon és növekedésen ment keresztül. A biológiai termésnövelők olyan szerves vagy szervetlen összetevőkből álló termékek, amelyek a talaj élőflóráját és kondícióját javítják, így kedvezőbb élettani feltételeket biztosítanak a növények számára. Nem csoda, hogy a kínálat is nő: a Nébih engedélyezett terméklistáján jelenleg 142 termékcsalád 1229 egyedi terméke található, ami 20%-kal több, mint az előző évben. Ezen kívül 1445 további termésnövelő szer érhető el a kereskedők listáján. 2024-ben 189 új termék kapott alapengedélyt, amelyek a teljes paletta 22,3%-át fedték le. A legtöbb új engedélyt a növény- és/vagy talajkondicionáló szerek (37%) és a mikrobiológiai készítmények (34%) kapták.

Termékkategóriák és részesedések

A biológiai termésnövelők közül a legnagyobb részesedéssel a növény- és/vagy talajkondicionáló szerek rendelkeztek (35%), majd a mikrobiológiai készítmények (20%) és a komposztfélék (16%) következtek. A szerves trágyák 13%-ot, míg a virágföldek, termesztőközegek, talajjavító anyagok, ásványi trágyák, gilisztahumusz és egyéb szerek 10% alatti részesedéssel bírtak.

A termelők legtöbbet komposztokból és tőzegfélékből vásároltak, amelyek a teljes értékesítés 54,5%-át tették ki. Ezt követték az egyéb ipari és feldolgozóipari melléktermékek, hulladékok, valamint szerves és ásványi trágyák, amelyek a teljes értékesítés kétötödét adták. A talajjavítók és talajkondicionáló anyagok aránya alig érte el a 3%-ot. Ez nem jó hír, mert a hazai talajok rossz biológiai és fizikai állapota megkívánná – a regeneratív talajművelés egyéb fogásai mellett – a talajkondicionálók bevetését is. Értékben egyébként a legnagyobb arányt a talajoltók és tarlóbontók (20,5%) adták, majd az egyéb ipari melléktermékek és hulladékok (18,4%) következtek. A növénykondicionálók és biostimulátorok 15,4%-kal, míg az algakészítmények és lombtrágyák 14,8%-kal részesedtek az összértékesítésből.

Forgalmi adatok

2024-ben a végfelhasználók 15,7 milliárd forintot költöttek biológiai termésnövelők beszerzésére – ez forintban ugyan szerény növekedés tavalyhoz (15,2 milliárd) képest, az árcsökkenések miatt, valójában a volumen is nőtt. A legnagyobb forgalmazott volumenű komposztok és tőzegek csoportja az összértéknek mindössze 12,5%-át tette ki. A mikrobiológiai készítmények, amelyek baktériumokat és gombákat tartalmaznak, értékben a legkisebb arányt, 4%-ot értek el.

Fontos még – emlékeztet az AKI friss jelentése is –, hogy a biológiai termésnövelők használata egyre több pozitív hatást mutat, javítva a talajok regenerálódását, a haszonnövények termésátlagát és ellenálló-képességét. A termésnövelő anyagok engedélyezésére vonatkozó jogszabályok 2024. január 1-jétől megváltoztak, megszüntetve az újraengedélyezési eljárást, így az engedélyek határozatlan időre szólnak.