Kevesebb munkás kell itthon a nagybirtokos mezőgazdaságba

Hatalmas fordulat történt 10 év alatt a mezőgazdaságban. A nagybirtokrendszer, a tőkekoncentráció felé haladva jelentősen és folyamatosan csökken a munkaerő-ráfordítás, ezen belül a családi munkaerő száma és részesedése a munkában – olvasható ki a KSH jelentéséből.

Nagy fordulat, a családi és kisgazdaságoknál fogy a munkaerő

A mezőgazdasági munkára fordított munkaerő 2023-ban 213 ezer éves munkaerőegység volt, ami az utóbbi 10 évben 40%-o csökkenést jelent. Ám a folyamat egyre gyorsabb – erre utal, hogy 2020-hoz képest 13%-os a csökkenés. (Egy éves munkaerőegység, ÉME egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő /1800 munkaóra/ mennyiségével, benne a töredékidőben, szezonálisan végzett munkával.) A visszaesést az egyéni gazdaságok munkaerő-felhasználásának csökkenése okozta, ahol 21%-kal alacsonyabb volt az ÉME, mint 2020-ban. Közben a (nagy)gazdaságoknál 3,2%-os növekedés következett be. Így az egyéni gazdaságok részesedése 61%-ra csökkent, míg a gazdasági szervezeteké 39%-ra emelkedett, ami jelentős változás, fordulat a 2013-as adatokhoz képest, amikor az egyéni gazdaságok aránya még 74%, a gazdasági szervezeteké 26% volt – írja a KSH-jelentés.

Tavaly már a mezőgazdasági munkának felét sem (48%-át) végezték családi munkaerő révén. Az állandó alkalmazottak részesedése 39%, az időszaki alkalmazottaké 12% volt. Az utóbbi 10 év ebben is nagy változás hozott: jelentősen átalakult a munkaerő szerkezete. A családi munkaerő részesedése 2013-ban még 65% volt, míg az állandó alkalmazottaké 24%, az időszaki alkalmazottaké 9,3%.

A tőkekoncentrációval az éves ÉME is csökken

Az egy gazdaságra jutó ÉME 2023-ban 1,1 volt, ami 6,5%-kal magasabb a 2020-as értéknél, ugyanakkor 2013-hoz képest 10%-kal csökkent. A megmaradó gazdaságok munkaerőigénye nem változott jelentősen, de a kisebb gazdaságok megszűnésével és a koncentráció növekedésével az egy gazdaságra jutó ÉME is mérséklődött tíz év alatt. Az ÉME esetében jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző gazdaságtípusok között: a munkaigényesnek mondható vegyes állattartásra szakosodott gazdaságoknál 2,6, a kertészetre szakosodott gazdaságoknál 2,3, míg a kevesebb munkaerőt igénylő szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságoknál mindössze 0,8 az értéke.

A grafikonok azt is pregnánsan mutatják, mely szektorokban mennyi az éves munkaerőegység: például a vegyes állattartó gazdaságokban ötször annyit kell dolgozni, mint a legnépszerűbb műfajban, a szántóföldi növénytermesztésben.

A vidéki mezőgazdaság elnéptelenedéséről legutóbb ebben a cikkben írtunk bővebben, a tőke- és birtokkoncentrációt még az AI-t is az egyik legfőbb mezőgazdasági problémaként említi.