Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága. Bár ettől részben az időjárás, részben a földrajzi adottságok is „tehetnek”, a talajművelés is enyhíthetne a pangóvizek jelentette károkon. Mutatjuk a kárbejelentési lehetőséget is!
Győr-Moson-Sopronban a legtöbb
Az Agrárminisztérium felkérésére a Földmegfigyelési Operatív Központ (Lechner Tudásközpont) optikai, műholdas radarfelvételek alapján ez év január végén közel 116 ezer hektárnyi terület volt érintett. A legnagyobb mértékű belvízborítottság növekedést Győr-Moson-Sopron vármegyében tapasztalta. A mezőgazdasági terület egészéhez viszonyítva a belvízborítottság mértéke Győr-Moson-Sopron (3 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (2,5 százalék) vármegyében volt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom és Tolna vármegyében a legalacsonyabb. Az Alföld középső és keleti részein jellemzően a belvizes területek enyhe növekedését, míg az ország középső területein fokozatos csökkenését figyelték meg – jelentette az Agrárminisztérium.
A túlművelt, felbolygatott talaj képtelen a vízmegtartásra
Magyarország mintegy negyvenöt százaléka síkvidéki terület, egynegyede pedig olyan mély fekvésű, sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Belvíz akkor keletkezik, ha a kedvezőtlen meteorológiai (csapadékbombák vagy tartós esőzés) és vízjárási tényezők hatására a talaj felső rétegében a szabad pórusok vízzel telítődnek, és a talajvíz kilép a felszínre. Ebben azonban a talaj intenzív bolygatásával járó túlművelés – vagyis az emberi tevékenység is felelős. A talaj általában felerészben ásványi, 3-6 százalékban szerves anyagokat tartalmaz, másik felerészben vizet és levegőt. A talajban a víz és a levegő tereit és áramlásuk lehetőségét, a talaj optimális szerkezetességét baktériumok, kisebb-nagyobb talajlakók, növényi gyökerek együttesen teremtik meg. Ha ezt a szerkezetességet a mélyforgatás, mélyszántás megbontja és tönkreteszi, annak negatív mechanikai következménye az, hogy a talaj képtelenné válik a csapadék megtartására, felvételére, megőrzésére. Továbbá 30-50 cm-es mélységben olyan eketalpréteg alakul ki, ami akadályozza a víz leszivárgását a mélyebb rétegekbe. Ez is hozzájárul a belvíz kialakulásához, ráadásul hosszú távon sem táplálja a talaj vízkészleteit, hiszen a felszínen pangó víz az első szeles-napsütéses napokon elillan.
Fontos (lenne) a vízmegtartás
A belvíz a káros hatások mellett fontos szerepet játszik a talajvíz-utánpótlás szempontjából. A gazdálkodók számára az egyre aszályosabb klímában létfontosságú a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését segítő eljárások alkalmazása. E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi. A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását az állam elsősorban a földhasználatváltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegély-élőhelyek, nem termelő területek), a vízvisszatartást szolgáló infrastruktúra-fejlesztésének támogatásával, valamint vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével segíti.
Jelentse be a kárt
A belvízborítottság következtében az őszi kultúrákban bekövetkezett hozamcsökkenést kiváltó káreseményt az elektronikus kárbejelentő felületen mindenképpen érdemes bejelenteni, hogy – az egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek – írja a minisztérium.
