Víz: a legolcsóbb alapanyag lesz a brojler megmentője?

Nagy tempóval keresik a szeszélyes és gyorsan dráguló gázt kiváltó, illetve a fenntartható energiaforrásokat. Ezek közt alig esik szó a vízről, pedig az a hőszivattyús technológiával kombinálva óriási lehetőség – a brojlertermelésben is.

Eddig olcsó volt

Ennek az ágazatnak ugyanis az egyik fő előnye – eddig legalábbis az volt –, hogy a csirkék gyors és nagyszámú felnevelését nagy hatékonysággal és relatíve alacsony költséggel lehetett a tömeges hústermelés szolgálatába állítani. A baromfik jobb teljesítménye ugyan megköveteli a környezeti feltételek (például hőmérséklet, páratartalom) precíz és következetes betartását céljából, de az olcsóbb energiaárak mellett ez eddig nem volt probléma.

Szél, nap, víz

Csakhogy most az intenzív brojlertermelési rendszerek megnövekedett energiaigénye magas üzemeltetési költségeket szenved el, továbbá egyre nagyobb mennyiségű üvegházhatású gázt enged a levegőbe (az állattenyésztés a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 20-25%-áért felelős). A szél- és napenergia nem megfelelőek a fosszilis energiaforrások kiváltására, hiszen nincs mindig (elég) szél és napsütés. A víz viszont klímabarát, tiszta, költséghatékony áram-energiaforrás. De hogyan?

A költség 33%-át megfogja

A vízforrásos-hőszivattyús technológiát általában brojlerházakban használják a környezeti hőmérséklet szabályozására. Ez a technológia hatékony megközelítést biztosít a vízellátáshoz és a helyiségek fűtéséhez, és számos víztesthez, így a talajvízhez, tavakhoz és folyókhoz is illeszthető. A vízhőszivattyús technológia a vízforrásból vonja ki a hőt, és a hőmérsékletét a víz- és helyiségfűtéshez megfelelő szintre emeli. Bár a kezdeti beruházási költségek magasak, de a hőszivattyúk hosszú élettartamúak és alacsony CO2-kibocsátásúak, így a fűtési szezonban optimális megoldást jelentenek a házak fűtésére, a befektetés gyors (telepi sajátosságoktól függően, átlagosan 5 éves) megtérülése mellett. A vízforrású hőszivattyúk ugyanis az energiaköltségek akár 33%-át is megtakaríthatják. Az üzemeltetési költségek általában 25-50%-kal olcsóbbak, mint a hagyományos hőszivattyúk, és a CO2-kibocsátás körülbelül 75%-kal csökken.

Így és itt működik már

A vízforrású hőszivattyúk hosszú vízcsövekkel vannak eltemetve a földbe, vízszintes vagy függőleges elrendezésben, hogy a hőt fel- vagy lefelé továbbítsák. A vízforrású hőszivattyú körülbelül 12-ről 60°C-ra képes a hőmérsékletet emelni. Ezen túlmenően ez a technológia bármikor megfordíthatja a folyamatot a létesítmények hűtéséhez, vagy akár egyidejű fűtést és hűtést is biztosíthat. A vízszivattyús eljárás már számos országban (Svédország, USA, Németország, Svájc, Kanada, Ausztria, Franciaország, Hollandia, Kína, Japán, Anglia, Norvégia, Dánia, Írország, Ausztrália, Lengyelország, Románia, Törökország, Dél-Korea, Olaszország, Argentína, Chile, Irán, Norvégia) jelen van.