Körképünk június 15-e és 20-a között készült, amikor ott is beütött a kánikula, ahol előtte eső is volt. A keleti országrész siralmas állapotát egyetlen szóval jellemezhetjük: aratunk! Ilyet júniusban a búzával kapcsolatban nem lenne szabad hallani.
Európa gyenge-átlagos termésre készül
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) becslése szerint Európában csaknem annyi búza teremhet idén, mint tavaly, mintegy 130 millió tonna. A mellékelt Európa-térkép azonban rosszabbat sejtet. Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Romániában ugyanis sokat romlott a helyzet június második felére, és mint lentebb látni fogjuk, hazánkban is siralmasak a kilátások az ország keleti felében. A világ egészét tekintve is csökken a termelés és így a zárókészlet. A globális termelés és a fogyasztás közt egyre nagyobb űr tátong: sorozatban a harmadik éve romlik a világ búzamérlege.
Közelebbről szemlélve hazánkat, látszik, hogy kettészakadt az ország a csapadékellátottság szempontjából. A keleti rész az elmúlt 90 nap folyamán 50–100 mm-rel kevesebb esőt kapott a sokéves átlagnál, a növények hervadásponton vannak. Egyetlen szó leírja az itteni helyzet: aratunk! Ilyet júniusban, a búzával kapcsolatban nem lenne szabad hallani. Azt gondolnánk, hogy mindezek az információk tovább emelik a búzaárakat. Akad azonban pár tényező, ami nemcsak hogy gátat szab a drágulásnak, de olcsóbbá is teheti a terményt. Ezekre alább fokozatosan fény derül, hiszen maguk a gazdák is látják a veszélyeztető tényezőket.
A nyugati országrész bizakodó
Győr-Moson-Sopron május-júniusban bőséges égi áldást kapott, a Rábaközre, ahol első interjúalanyunkat elérjük, ez mindenképpen igaz. Nyilván itt is vannak gyengébb táblák, de a szeptember végén, október elején vetett állományoktól 7-8 tonnás termést várnak. „Az a tapasztalatunk, hogy időt kell hagyni a vetésnek arra, hogy minél több csapadékot vegyen fel. Nem is forgatunk, hogy ezzel se párologjon el víz a talajból. A fajták teljesítményében nincs akkora különbség, mint amennyit egy gondos talajműveléssel, jó tápanyag-ellátással és korai vetésidővel el lehet érni” – magyaráz a megkérdezett gazdaságvezető. Szerinte a magas műtrágyaárakra sokan reagálhattak némi tápanyagcsökkentéssel, ami csak meggyengítette a búza ellenálló képességét az aszállyal szemben.
A megyében még a szemkitelés állapotában vannak a szinte teljesen zöld száron érő állományok. A megkérdezett termelő 80 fölötti hektolitersúlyt vár tőlük. Az árpaaratást most kezdték el, ettől is 7-8 tonnát remélnek. „Úgy hallom, visszafelé megy az ára, 125 ezerről indult, most 115 ezernél jár, de a szerbeknél 95 ezer forintért adják tonnáját. Azt hiszem, most jutottunk el odáig, hogy az állattenyésztés nem tud többet fizetni érte. Euróban nézve a 2020-as árszintet sem éri el a sertés- és baromfihús ára, miközben az input oldali költségek minimum megduplázódtak. Nálunk mégsem hiszem, hogy 100 ezer alá menne az árpa ára, mivel az etanolgyárak is vásárolják a terményt” – vélekedik a szakember.
Búza esetében a felvásárlók még kivárnak az ajánlatokkal, próbálják felmérni a várható minőséget és megbecsülni a végtermék eladhatóságát, a fogyasztói oldal vásárlóerejét. A helyi gazdaságvezető abban bízik, hogy nem esik 120 ezer alá a megajánlott vételi ár. Kicsit a globális politikai helyzetre is kitértünk, hiszen a háború hatásait nem kerülhetjük el. A gazdálkodó véleménye szerint végül senki nem fogja nézni, honnan jön a kenyérnek való, vásárolni fognak az oroszoktól.
Az USDA legfrissebb becslése szerint 40 millió tonnát tehet ki a betakarítás után piacra kerülő orosz búza mennyisége. A szankciók ellenére erős a világpiaci kereslet iránta, mivel a globális igények jóval meghaladják a termelést. Az amerikai elemzők szerint míg tavaly az oroszok a világkereskedelembe kerülő búza 16 százalékát adták, idén már a 20 százalékát fogják biztosítani. Európa talán 36 millió tonnát szállíthat a külpiacokra – ezzel a dobogó második fokára léphet –, Ukrajna pedig csak 10 millió tonnát, nagyjából fele annyit, mint tavaly. Egy Fejér megyei gazdaságban ezzel kapcsolatban így vélekednek: nem a búza ára lesz magasabb idén, hanem a migrációs nyomás lesz erősebb. A megyében egyébként 6 tonnára teszik az idén várható termésátlagot, pedig eleinte 7 tonnának látszott.
„Attól félek, hogy ez a hirtelen jött kánikula megfogja a táblákat. De már így is majdnem teljesen be vannak érve a szemek, nem volt elég az eső. Kisebb lesz a hektolitersúly, de el fog kelni így is. Azt hiszem, hamarosan a búza is az öntözendő kultúrák közé fog tartozni. Szerintem a Duna vizét szélkerékkel üzemeltetett szivattyúkkal lehetne a mellékágakba emelni és a táblákig vezetni” – tépelődik a megkérdezett termelő.
Zala és Tolna megyében is 6-7 tonnás várható eredményről számolnak be a megkérdezettek, egyikük kijelenti: 150 ezer forint alatt nem fogja eladni a búza tonnáját. Somogyban szintén 6 tonnának látszott az átlag az aszályos tél után. Komoly eső májusban jött először, akkor meg özönvízszerűen és jéggel érkezett. A kalász alatt törte el a szárat, az állomány 20–25 százaléka károsodott a biztosító szerint. A csapadék miatt belvizek is kialakultak átmenetileg, június második felében pedig az UV-sugárzás perzselte le a leveleket. „Szép, 12 centis kalászokat neveltek a növények, de most egy hét alatt kifakultak – ezt még sárgulásnak sem mondanám. Pedig mindent megkaptak, és a jégverés után is gombaölőztem. Most megsaccolni sem tudom, mennyi lesz a termés. Azt hallottam pedig, hogy 140 ezerért leköthető.”
Siralmas a keleti országrész
Áttérve az ország keleti felébe, térdig érő, fakó, rövid kalászokat látunk, a tömegükről nem is beszélve. Békés megyében, Szarvason az árpával egy időben, már egy hete vágják a búzát, 30 mázsákat mérnek egy hektárról. Az árpa többet mutat, és nagy a szórás: 3 és 7 tonnás táblák egyaránt akadnak. Dombegyháza környékén 5 tonnásak a búzatáblák, de a megye egészére 4 tonnát becsül a megkérdezett gazdaság vezetője. Egy hónapja még 6 tonnát mondott volna. Annyira kedvét szegi a dolog, hogy kerek perec kijelenti: ő 200 ezer alatt el nem adja a búzát!
Gyula környékén nagyon rossz a helyzet, a tavalyi 7,5 tonnás eredmény felét sem hozzák a búzatáblák. „3,5 tonnára becsülöm, jó esetben, és akkor még a búza a szebbik, rajta még segített a júniusi eső, az árpának már elkésett a csapadék. Vannak olyan tábláim, ahol nem tudta a zászlóslevél fölé tolni a kalászt a növény, ez különösen a kétsoros árpára igaz. Holnap aratjuk, de szerintem nem lesz meg a 3 tonna. Ahogy befejeztük, máris jöhet a búza.”
Csongrád megyében szintén hónapok óta nem esik az eső. „Azt látom, hogy az előveteményen és művelésen is sok múlik. Az átlagtermés itt 3-4 tonna lesz, a legjobb táblák 5 tonnásak. Most kezdődött az árpabetakarítás. Ebből 5 tonna lehet az átlaghozam, de kicsi a hektolitersúlya, talán 54. Mennyiségre jobb, mint a búza, de jobbat vártunk tőle, azt gondoltuk, hogy a májusi eső még segít neki. Amilyen az időjárás és az árak, egyre népszerűbb a termelők körében ez a kalászos. Úgy hallom, 110 ezerért veszik.”
Bács-Kiskun megyében nagyon is örülnek az árpa népszerűségének. „Készültünk rá, az állomány negyedéből vetőmag lesz. Meg fognak vadulni érte a gazdák! Most vágjuk az árpa végét, átlagban meglesz a 65 mázsa” – bizakodik a termelő. Igaz, itt 8 tonnához vannak szokva, de látva az ország más tájait, elégedett a gazdaságvezető. Azt mondja, hogy Hercegszántó térségében csak az őszi, kiadós esőknek köszönhetik, hogy kitartottak mostanáig a növények. Talán még a búza is képes lesz 5-6 tonnára, de annak is megvan az esélye, hogy megszorul a szem. „Nem tudom, ilyen időjárásra hogyan lehet jobban felkészülni. Több adagra osztani a nitrogént bölcs dolog, csak legyen csapadék, hogy fel is vegye a növény. Emiatt a folyékony tápanyag-utánpótlásnak is nő a szerepe a térségben.”
Ármozgás: A korábban becsültnél kevesebb lesz a búza a világban, és Magyarországon is gyenge a termés. Az igények magasak, a szállítás bonyolult, ezek a tényezők magasban tarthatják az árát. Csökkentheti viszont az állattenyésztés (globális) visszaesése, a vásárlóerő megcsappanása és a háború esetleges lezárása. Továbbá, ha megkapjuk az uniós forrásokat, akkor várhatóan erősödik a forint. Pillanatnyilag a decemberi szállítású búza Párizsban 381 eurót ér, a gyenge hazai valuta mellett ez több mint 152 ezer forintnak felel meg. Hazai telephelyen reálisan 120 ezer forintos búzaár várható – ha nem változik semmi.
Ugyanebben a megyében, Sükösd környékén még jobb a helyzet. A Duna mellett 60–100 mm eső hullott májusban, június elején, így lesznek 7-8 tonnás táblák is, talán átlagban is közelíteni fogja az eredmény a 7 tonnát. A Jászságban is már az árpa végén járnak, napok kérdése a búzaaratás. „Összesültek az árpaszemek, 35 mázsa alatt van az átlag. A búzát ugyanennyinek nézem. A toklászos fajták első pillantásra szebbek, de közelebbről nézve a kalász harmada-fele nincs rendesen kifejlődve. Talán át kellene térnünk a folyékony nitrogénre, mert más itt már nem hasznosul. Nem tudom, mire lesz pénzem ősszel. Az árpát is csak akkor veszik át 110 ezerért, ha megvan a fajsúlya. A búzára még a kereskedők sem mondanak árat, előbb látni akarják, milyen.”
Borsod megye tavasszal és nyár elején is egy hajszállal több esőt kapott, mint a többi keleti megye, így itt nem 3-4, hanem 4-5 tonna a várható eredmény. „Utoljára úgy hallottam, az étkezési búzáért 150 ezret fizetnének, a takarmány minőségért 120 ezret, az árpáért pedig 110 ezret. Ha ez igaz, akkor meg tudjuk venni a műtrágyát ősszel, ha nem, akkor vékony lesz a jövő év…”
A gazdaságvezető ugyanakkor elismeri, hogy ami a növénytermesztőnek kevésnek tűnik, az az állattartók számára már most megfizethetetlen. Ha pedig bajba kerül a húselőállítás, és tovább csökken az állattenyésztés súlya, az még rosszabb helyzetbe sodorja a növénytermesztést. Azon túl, hogy még kevesebb állat kéri majd az árpát, a szerves trágya hiányára is rádöbbent a szakma. Ma már senki nem fanyalogna, hogy gyomosít, ha egy telepvezető felajánlaná, hogy a kitermelés és szállítás költségéért cserébe átadja a marha alól az almot.
Gönczi Krisztina
![og_optigep[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/og_optigep1_0-375x188.jpg)
