A korrupciónak, az átláthatatlan állami üzletelésnek sosincs jó vége a gazdaság, az emberek, ezesetben a mezőgazdaság szempontjából. A nagy búzaimportőrnél akkorát ügyeskedtek az importügyintézéssel, míg bizalmi és ellátási válság lett a vége.
Átláthatóság helyett alkuk
Egyiptomban tavaly ilyenkor hirtelen átszervezték az állami búzabeszerzést. A több évtizedes rutinnal dolgozó GASC-tól egy katonai kötődésű, de gabonaimportban tapasztalatlan szervezethez került a feladat. A váltást a piac rosszul fogadta. Az idei év első felében az ország búzaimportja több mint 27%-kal esett (5,2 millió tonnára), miközben az állami import még nagyobbat zuhant (57%-kal, 1,5 millió tonnára). A kereskedők szerint a gond nemcsak az, hogy „új ember ült az asztalhoz”, a rendszer pénzügyi és szervezési oldala sem lett rendbe téve. Kifizetések csúsztak, szerződésárakat próbáltak utólag újratárgyalni, a korábbi átlátható tenderes modell helyett pedig kétoldalú alkuk jöttek. Ez összességében bizalmatlanságot és óvatosságot okozott a megszokott exportőröknél.
Nagy a baj, súlyos az importfüggőség
A helyzeten javíthat, hogy egy elismert, korábban a GASC-nál dolgozó szakembert neveztek ki a nemzetközi beszerzések felügyeletére. Ám a helyzet ettől még bonyolult, s közben Egyiptom alaphelyzete sem könnyű. Óriási kenyértámogatási program van érvényben, a búzaimport drága teher a költségvetésen, és a hazai termelés növelése is korlátozott a vízhiány és a szűk mezőgazdasági terület miatt. A USDA szerint 2025/26-ban 9,2 millió tonna lehet a búzatermés, miközben a teljes búzafelhasználás meghaladja a 20 milliót. Vagyis az importfüggőség továbbra is szerkezeti kérdés.
