Pár éve dinamikus fejlődést vártak a búzaexport növekedésétől – most tízezrével hagynak fel a gazdák a gabonatermesztéssel. Elfogyott a pénzük, a mezőgazdaságot (is) kivérezteti a háború és a példátlan állami szigor: tízéves mélyponton a búza-vetésterület.

35 ezer gazda hagyta abba

Az orosz gabonaágazatban három éve tartó, rendszerszintű válság érte el tetőpontját 2025-re. A folyamat legszembetűnőbb következménye, hogy tömegesen hagyják abba a gazdák a búzatermesztést, miközben az export is meredek visszaesést mutat. Az Orosz Gabonaszövetség adatai szerint az elmúlt öt évben mintegy 35 ezer gabonatermesztő ment csődbe, és a tendencia gyorsul, mivel a legtöbb gazdának mára elfogytak a korábban felhalmozott tartalékai. Arkagyij Zlosevszkij, az Orosz Gabonaunió elnöke úgy fogalmazott: „elfogyott a gazdák zsebében lévő pénz”, amit elsősorban az exportvámok, az exportkvóták és a romló versenykörnyezet idéz elő.

Az exportvámot eredetileg átmeneti intézkedésként vezették be a COVID-járvány alatt, ám jóval hosszabb ideig maradt érvényben, mint azt az iparág várta. A vám mára a háború miatt hiánnyal küzdő orosz költségvetés egyik kulcsbevételi forrásává vált: 2024-ben 134 milliárd rubelt, vagyis 1,6 milliárd dollárt hozott, 2025-ben pedig 187 milliárd rubelre, azaz 2,4 milliárd dollárra becsülik a bevételt. A szankciók és a csökkenő olajárak miatt ugyanis a költségvetés pótlólagos forrásokra szorul, így az iparág terhei nőnek.

Ezt csak a drog- és fegyveripar bírná ki

A válság másik meghatározó eleme a pénzügyi szigor. Az orosz jegybank alapkamatát 18 százalékra emelte, a piaci hitelek költsége pedig 27-28 százalék körül mozog, ami a legtöbb gazdálkodó számára megfizethetetlen. Szergej Szuhovenko, a dél-oroszországi Bison-Yug vezérigazgatója úgy fogalmazott, ilyen feltételekkel csak a fegyver- vagy kábítószer-kereskedelem lehetne nyereséges. Közben a termelési költségek az RGU adatai szerint egy év alatt 20 százalékkal nőttek az üzemanyag, az energia és a műtrágya árának emelkedése miatt. A búza nagykereskedelmi ára viszont stagnál, mert a rubel az év eleje óta példátlanul, mintegy 40 százalékkal erősödött, ami a rubelben számolt árakat lenyomja, az exportot pedig kevésbé versenyképessé teszi.

A gabona-oligarchák kivéreztetik a gazdákat

A piac szerkezetében is drasztikus változások történtek. Az Azovi–Fekete-tengeri kikötők gabonaexportjának közel 80 százalékát ma már mindössze öt cég bonyolítja, míg 2020-ban még 15 vállalat osztozott ugyanezen arányon – írja a WorldGrain. A koncentráció következménye, hogy a gazdák gyakran veszteségesen kénytelenek eladni a termést. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a Sovecon előrejelzése szerint a tavaszi búza vetésterülete 2025-ben mindössze 11,8 millió hektár lesz, ami tízéves mélypont. Az Urálon túl a termelők további egymillió hektáron hagynak fel a búzával, és inkább napraforgót vetnek, mivel az maradt az egyik kevésbé veszteséges kultúra. Ez azonban hosszabb távon a talaj kimerüléséhez és betegségek terjedéséhez vezethet, hiszen a vetésforgót sok gazdaság kénytelen figyelmen kívül hagyni.

Kozmetikázzák a statisztikát

Miközben a minisztérium 82,8 millió tonnás búzatermést prognosztizál a 2024-es 82,6 millió tonnával szemben, a gazdák szerint ez csak statisztikai kozmetika. A valóságban a visszafogott műtrágya- és növényvédőszer-használat, valamint a kedvezőtlen körülmények miatt a hozamok inkább csökkennek. A válság ráadásul a kapcsolódó ágazatokat is sújtja: a Rostselmash mezőgazdasági gépgyártó 2024-ben mindössze 3900 kombájnt adott el, ami az évtized mélypontja, és a cég 2025-ben újabb állami támogatást kért a leépítések elkerülése érdekében.

Az export is látványosan visszaesett. 2025 májusában Oroszország mindössze 18 országba szállított gabonát az előző évi 50-nel szemben. A Rusagrotrans szerint a búzaexport a 2024/25-ös szezonban 55 millió tonnáról 41 millió tonnára csökkenhet, ami az orosz világpiaci részesedést 28-ról 22 százalékra mérsékelné. Ez egyben veszélybe sodorja a hosszú távú terveket is, amelyek szerint 2030-ra 170 millió tonnára kellett volna emelkednie a gabonatermelésnek, és 80 millió tonnára az exportnak.

A fő ok a saját háborújuk

Az iparági szereplők szerint három tényező segíthetne a kilábalásban. Az exportvám-rendszer felülvizsgálata, a jegybanki alapkamat mérséklése és egy ideiglenes tűzszünet Ukrajnával, amely bizalmi jelként hathatna a befektetők számára. Mindhárom azonban közvetlenül az orosz állam által indított háborúhoz kötődik. Míg a konfliktus folytatódik és a béke reménye halvány, a szereplők a helyzet további romlására számítanak.

A lényegi üzenet tehát világos: az orosz gabonaágazat válságának elsődleges oka a háború, és annak költségvetési, pénzügyi és kereskedelmi következményei. A termelők költség-ár ollóba szorultak, a likviditás kimerült, az exportpiacok beszűkültek, a termelési struktúra pedig torzul. Enyhülés hiányában a vetésterület további csökkenése, az export hanyatlása és az agrár-ökoszisztéma súlyosbodó problémái várhatók.

Erről írtuk nemrég: Eltűnt 14 millió(!) tonna orosz búza, zuhan az export

Agrárágazat Tudástár

Orosz búzaexport válsága – Az orosz gabonaágazat 2025-re rendszerszintű válságba jutott, amelynek fő oka az exportvámok, a magas kamatkörnyezet, a költségnövekedés és a piaci koncentráció. Az elmúlt öt évben mintegy 35 ezer gabonatermesztő hagyta abba a termelést, miközben az export is jelentősen visszaesett. A termelők tartalékai kimerültek, a rubel erősödése pedig csökkenti a külpiaci versenyképességet. A válság a vetésterületek csökkenéséhez, a vetésforgó felborulásához és a hosszú távú termelési tervek veszélybe kerüléséhez vezet. A helyzet jól mutatja, hogy a stabil gabonapiac alapja a kiszámítható gazdasági környezet és a fenntartható exportpolitika.