Nagy erővel tör új piacokra a kazah gabona. Bár közben köhög az orosz mezőgazdaság, igyekeznek új piacokra szert tenni – hírösszeállítás a keleti gabonákról.
Algéria új beszállítóval számol: megérkezett a kazah búza
Az erősödő mezőgazdaságú Kazahsztán 2025 januárja és novembere között először vitt nagy tételben búzát Algériába: 390 ezer tonnát, 100 millió dollárt meghaladó értékben. Ez nagy váltás ahhoz képest, hogy korábban csak jelképes mennyiségek mentek (összesen 20 ezer tonna, még 2007-ben és 2017-ben). A kazah külügy a felfutást részben állami fuvartámogatással, részben célzott külpolitikai támogatással magyarázza: a nagykövetség az algériai állami importot koordináló OAIC vezetésével is tárgyalt, a kazah búza mintáit és labortesztjeit pedig kifejezetten jó minősítés követte.
A vasút húzza a volument: 9,7 millió tonna gabona exportban 11 hónap alatt
A „Kazakhstan Temir Zholy” hálózatán 2025 első 11 hónapjában 9,7 millió tonna gabona ment exportra, ami 2,6 millió tonnás, vagyis 36%-os bővülés éves alapon. A fő célpiacok továbbra is Közép-Ázsia (5,6 millió tonna), de látványos az Irán felé irányuló forgalom (800 ezer tonna, duplázódás), és az Oroszországon keresztüli tranzit is (2,2 millió tonna, 3,2-szeres növekedés) – ezen belül a balti irányok is kilőttek. Külön figyelmet érdemel, hogy a feldolgozott gabonatermékek és takarmánykeverékek kivitele 57%-kal, 4,2 millió tonnára nőtt, amit elsősorban a Kínába menő takarmánykeverékek megugrása húzott fel (2,9 millió tonna, közel négyszeres volumen).
Izraelben „orosz dominancia” – átíródik a beszállítói térkép
Miközben az orosz gazdaság és mezőgazdaság egyre inkább megsínyli az orosz állam háborús terheit, görcsösen igyekeznek piacon maradni. Izrael a stabilabb szezonok után növeli búzaimportját: az USDA előrejelzése szerint 2025/26-ban a gabonakészlet 2,15 millió tonnára emelkedhet a „szokásos” 2 millióhoz képest. Ebben a piacban Oroszország kifejezetten erős: az Agroexport közlése szerint az orosz búza aránya az izraeli importban az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2020/21-ben még 0,6 millió tonna (39%) volt, 2024/25-re viszont 1,6 millió tonnára (89%) ugrott. Eközben más hagyományos szereplők visszaszorultak: a román szállítás 0,3 millió tonnáról 26 ezer tonnára esett, az ukrán mennyiség pedig 0,2-ről 0,1 millió tonnára csökkent.
Törökország gyorsan zárt: 300 ezer tonna orosz malmi búza tender nélkül
A török TMO európai kereskedői információk szerint november 26-án közvetlen üzletben – nemzetközi tender nélkül – mintegy 300 ezer tonna orosz malmi búzát vásárolt C&F alapon, a vételár nyilvánosságra hozatala nélkül. A feltétel legalább 12,5%-os fehérjetartalom, a teljesítést pedig hét szállítmányban, hét török kikötőbe kérik december 31-ig. A lépés üzenete piaci oldalról egyértelmű: ahol a gyors ellátásbiztonság és a specifikáció (malmi minőség) számít, ott a vevők hajlandók rövidíteni a beszerzési folyamaton – és ez a Fekete-tenger térségének exportőreit tovább erősítheti.
