Mi adja a földbe vetett mag értékét? Beszélgetések hozamról, minőségről és fajtákról
Növénytermesztésünkben a tolerancia és rezisztencia mellett egyre nagyobb szerep hárul a nemesítési célok között az aszálytűrésre, összességében a biotikus stresszel szembeni ellenálló képességekre.
A génmódosítási módszereket elvető, hagyományos európai nemesítési gyakorlat során 10–15 év szükséges egy fajta előállításához és piaci bevezetéséhez. A hagyományos kultúrák vetésterületét is át kell gondolni, ráadásul az állattenyésztés volumenének fenntartásában és növelésében is a kisebb vízigényű növényfajok felé nyit a piac. Ezúttal két „vetőmagos” cég véleményét kérdeztük termelői esélyekről és nem utolsósorban piaci tendenciákról.
Megtanultuk és kitapasztaltuk
Eredetileg kereskedőcégük nevéhez már intenzív fűféle meghonosítása is kötődik. Mi változott, és miért az elmúlt bő egy évtizedben? – tettük fel a kérdést Szabó Bélának, a Vital-Feed Kft. kereskedelmi igazgatójának.
– Magyarországon a fűkeverékekkel kapcsolatosan egy óriási szemléletváltásra volt szükség, hiszen 8–10 éve gyakran hallottunk olyan kijelentéseket, hogy „van még egy semmirevaló 15 hektárunk, majd ott kipróbáljuk”. A fűféléket harmad-, negyedrendű takarmánynak tekintette a magyar állattenyésztő-társadalom, hiszen sem kellő szakmai ismerettel, sem megfelelő tapasztalatokkal ezen a téren nem rendelkeztünk. Az elmúlt évtizedben a termelőkkel közösen megtanultuk és kitapasztaltuk a megfelelő agrotechnikát, így a sikerek ezen a területen már kézzel- foghatóak és vitathatatlanok. A magyar tulajdonú Vital-Feed Kft. 2010-es alapítása óta folyamatosan vált kereskedelmi vállalkozásból szaktanácsadó, vetőmagtermelő és -feldolgozó céggé, mára pedig országos lefedettséggel rendelkezik, számos szarvasmarha-takarmánynövénnyel a palettáján. Hamar rájöttünk, és partnereink felé is azt közvetítjük, hogy a tej- és marhahús-előállítás nagyban függ attól, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges mennyiségű és minőségű szálastakarmány. Szerintünk ez az egyetlen járható út. Ma a nemesítési irányok egyértelműen arra mutatnak, hogy a változó időjárási viszonyok mellett minőségben és mennyiségben, ráadásul nagy biztonsággal tudják megteremteni a takarmánybázist – ez rendben is volna. De gyakran elfeledkezünk arról, hogy mindezt élettanilag a szarvasmarhához legközelebb álló növényfajokból kell előállítani.
A legfontosabb minőségi faktor az emészthető rost
Ezért esett a választásuk a szántóföldi fűfélékre?
– Ne feledjük: a fű, illetve a fű-herelucerna keverékek jelentik a szarvasmarhák természetes táplálékát, és ezen nem változtat semmiféle új kutatási eredmény vagy bármilyen takarmányozási szemlélet. A legújabb fű-lucerna és hereváltozatok, a különböző keverékek óriási takarmányozási és ökonómiai előnyt hordoznak, önmagukban is megteremtve a takarmányban az optimális fehérje-szénhidrát arányt, a magas emészthető rostot. A füves területek telepítésének, fenntartásának és alkalmazásának modern technológiái, valamint a megfelelő takarmányozási gyakorlat minimális abrak és kiegészítők mellett teszi lehetővé a magas mennyiségű és minőségű tej, valamint marhahús előállítását. Bátran és büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban a Vital-Feed Kft. honosította meg a Festuloliumokat. Idehaza több mint 10 000 hektár vetésterületet jelent ez már évente, melyből nem csupán a magyar szükségletet elégítjük ki, hanem a legfontosabb exportcikkünk a közép-európai piacon, a DLF Seeds genetikai alapjaival. A magasabb laktáció eléréséhez az elsőszámú minőségi faktor ugyanis az emészthető rost. A perjenemesítők világában a legfontosabb kérdés az elmúlt évtizedekben az volt, hogy hogyan lehetne a korszerű tehenészetek takarmányozási igényeit maximálisan kielégítő fűféléket létrehozni, melyek a hozam, a beltartalmi paraméterek és az emészthetőség tekintetében is megfelelnek a legmagasabb követelményeknek. Több évtizedes nemesítői munka eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy a megoldás a perjefélék csenkeszfélékkel való legkülönbözőbb variációinak keresztezése. Ezekkel az új fajhibridekkel biztosabb terméseredmények érhetőek el, a perjefélék hozamát felülmúlják, kivételes ellenálló és regenerációs képességekkel rendelkeznek. A fűszenázs termelése bármely más tömegtakarmány előállításával összehasonlítva rentábilis, ez olcsó, nagy tömegben kiváló minőségű, jól emészthető, a magas termelési színvonalat maximálisan támogató takarmánykomponens. A megtermelt tömegtakarmányok sorában a fű és a fűfélék a szarvasmarha legtermészetesebb táplálékai. A bendőműködés szempontjából legmegfelelőbb rostösszetételűek, ezáltal biztosítva a színvonalas, egészségesen termelő állományok profitabilitását. A fű, mint a legtermészetesebb szarvasmarha-takarmány a gazdaságok genetikai potenciáljának maximális kihasználását teszi lehetővé. Évente akár 2-3 betakarítással a termőhely adottságait is kihasználja, ezt egyetlen más tömegtakarmány-növény sem tudja biztosítani számunkra, minimális agrotechnikával és növényvédelmi költségekkel (szemben a manapság divatos gabonaszenázsokkal).
Te(hén) – mit választanál?
Felmerült akkor a kérdés, hogy a tehén valójában mit választana? – Természetesen füvet! Méghozzá megfelelő összetételű fajtákból, amelyet könnyen emészt, túl sok kérődzés nélkül. De vajon ezek a füvek megtalálhatóak azon az asztalon, melyről válogat? Sajnos nem minden esetben. Hiszen még ma is a téves és helytelen a mennyiségi szemlélet gyakorlata, vagyis a minél nagyobb hozam és szárazanyag lehozatala egységnyi területről. Rengeteg gazdaság még mindig a folyamatos tömegtakarmány „többlettermelés” hibájába esik a minőség helyett, mondván, ez a legolcsóbb. Ökonómiai szempontból ez rosszdöntés. Meggyőződésem, hogy a nap végén sokkal több tej kerülne a tartályokba magas minőségű fűszenázzsal, vagyis rostemésztéssel. Már alátámasztott tény, hogy a magasabb emészthetőség magasabb szárazanyag-bevitelhez és magasabb tejkihozatalhoz vezet. A könnyebb emészthetőség kevesebb energiát emészt fel a kérődzés folyamata során, és több energia marad a laktációra.
Ha megtaláltuk a „tuti” takarmánynövényt, maradt még kihívás a nemesítők, a forgalmazók és persze a termelők, tenyésztők előtt?
– Úgy látom, hogy a magyar vetőmag és a vetőmag-előállítás jövőjét jelen pillanatban homály fedi. Nehéz dolgunk van, hiszen nem elég csupán vetőmagosnak és növénytermesztőnek lennünk. Nekünk kicsit állattenyésztőként kell gondolkodnunk, számunkra a takarmányozás érdekeit szolgáló vetőmag-genetika az elsőrendű követelmény. Ráadásul az így kiválasztott vetőmagok hazai előállítása, feldolgozása, minősítése is feladatunk, hiszen exportlehetőséget is kínálunk a termelőinknek, ez sem elhanyagolható szempont az agrárium szereplői számára. A vetőmagtörvény egy mondatba sűrített lényege – számomra – a vetőmagelőállítás szabályozása és kordában tartása. Éppen ezért úgy gondolom, ha nem változtatunk, éppen ez a lényegi rész csúszik ki a kezünk közül. Változásokra van szükség, miszerint kizárólag fémzárolt és minősített vetőmagok felhasználásához kellene kötni a termelési és támogatási feltételeket. Nem szabadna hagyni eltűnni egy olyan objektív, független minősítőszervezetet, mellyel a magyar vetőmag méltán szerzett hírnevet.
Úgy gondolom, hogy munkánkkal mi is hozzájárulhatunk, ha csupán egy apró részletében is, a hazai vetőmag és a szarvasmarhatartás jövőjéhez, és mindezt nem egyedüli úttörőként kell tennünk. Komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkező, hasonló cipőben járó, ugyanazon filozófiát valló vállalkozásokkal egymást erősítve haladunk, ilyen az Agro-Largo Kft. is.
A kedvezőtlenebb adottságú területeken is korrekt profit érhető el az aprómagokkal
A klíma- és energiaválságnak erősen kitett mezőgazdaság számára mi jelentheti a kiutat? A vetőmagszektor miben látná a megoldást? – a kérdést már ifj. Patakfalvi Péternek, az Agro-Largo Kft. ügyvezetőjének tettem fel.
– Az innováció szerepe persze a mezőgazdasági vállalkozásokban is felértékelődik, de a jelenlegi közgazdasági környezetben a vetésforgó fogalmát és célját is át kell gondolnunk. Az energiaválságra, a romló piaci környezetre és a gabonapiaci problémákra csak akkor tudunk választ adni, ha hosszú távon elköteleződünk az alternatív növények és azok vetőmagcélú termesztése mellett. Épp ezért a nagykultúrák helyett mi más alternatívát ajánlunk, a kukorica, napraforgó, repce és búza helyett olyan növénykultúrák szerepelnek a kínálatunkban, mint a lucerna, a vörös-, alexandriai és bíborhere, perjék, csenkeszek, rozsnok, pohánka, facélia, baltacim, és még sorolhatnánk. Mára ráadásul a parkfüvek területén az összes nagy multinacionális áruházláncba is beszállítunk, és exportpiacainkat is kiépítettük.
A tudásintenzív kultúrák eredményes termesztésének elsajátítása azonban kitartást igényel, az aprómagok vetőmagjának előállítása viszont biztos piaccal és előre kiszámítható gazdasági környezettel hálálja meg a befektetéseinket és a precizitásunkat Az aprómagok, főleg a pillangósok, kevesebb inputanyaggal is sikeresen előállíthatók, ennek a szerepe középtávon biztosan felértékelődik, és növeli a termesztési kedvet. Óriási előny továbbá, hogy a kedvezőtlenebb adottságú területeken is korrekt profit érhető el az aprómagokkal. Nemcsak a takarmányozás, már a gyepgazdálkodás is „csapatjáték”
A vetőmagtermesztés „kényesebb”, több figyelmet igényel. Termelő és termeltető részéről is nehezebb a pálya?
– A gyepgazdálkodás fontos része a hazai mezőgazdaságnak. A tartós gyep- és legelőterületek az állatok takarmányozásában kiemelt szerepet játszanak, de tudjuk, hogy egy új kaszáló vagy legelő telepítése magas költséggel jár, épp ezért fontos, hogy partnereink gondosan előkészítsék a vetést, mivel beruházásunk hosszabb időre, akár 5–7 évre szól, tehát valóban nem csak vetünk-aratunk konstrukció ez. A takarmányfű-keverékek összeállítása is komoly szakmai támogatást igényel.
Folyamatosan kell hangsúlyoznunk közben, hogy minőségi takarmány csak minőségi növénytársításból származhat. A pázsitfüvek termesztési és hasznosíthatósági tulajdonságait takarmányozási értékük, bokrosodásuk és növekedésük/újrasarjadzási erélyük, valamint taposási és legeltetéstűrésük adja. És ez csak egy szelete a vetőmag-termeltetésnek, és bármennyire zárt rendszernek tűnik ez az ágazat, a szakmai háttér elengedhetetlen, hiszen mi olyan területet céloztunk meg, amelyre ugyan korlátozott mennyiségben, de annál magasabb minőségben van igény. A mi partnereink a hazai vetőmagtermesztés kiemelkedő szereplői, akik többször konzultálnak szakembereinkkel a termelési időszak alatt, és odafigyelnek a technológiai ajánlásainkra. A betakarítást közösen ütemezzük, nekünk pedig komoly feladatunk, hogy a több helyről beszállított anyagot egységesítsük, csomagoljuk, és exportra készítsük elő. Az ISO 9001 rendszerünk lehetővé teszi az azonos minőségű vetőmagok termelését és termeltetését, amit már a külföldi partnereink is nagyra értékelnek.
Vetőmagágazatunk hajdanán jobb időszakot is megért. Milyen filozófia mentén lehetne ezt az ágazatot mégis újra felvirágoztatni?
– Mi mindig is pozitív jövőképpel tekintettünk a technológiai fejlesztésekre, és elkötelezettek voltunk (vagyunk) a vetőmagszektor fejlődése mellett. 1990-es alapításunk óta meghatározó szereplőként vagyunk jelen a hazai mezőgazdaságban, a vetőmagok termeltetésével, nagykereskedelmével és exportjával foglalkozunk, ma már ehhez korszerű raktárbázissal, sőt, saját vetőmagüzemmel is rendelkezünk. A mindennapi munka mellett azonban a legfontosabbnak a szakmai egyeztetéseket és az érdekképviseletet tartanám, főleg, ha ők segítséget nyújtanak az ágazat szereplőinek. Remélem, hamarosan megnyílnak a pályázatok a mezőgazdaság számára, mert nagyon sokan fejlesztenének, de önerőből ez nem lehetséges, legalábbis nem azon a szinten, ami a nyugat-európai versenytársakhoz való felzárkózást jelentené. A vetőmagágazat számára is jól jönne egy olyan jogcím, ami nemcsak a termelő-, hanem a feldolgozó-, kereskedőcégek számára is lehetővé tenné a vetőmagtisztítással, -kiszereléssel kapcsolatos gépek cseréjét és korszerűsítését. Sok kisebb cégnek jelentene kiugrási lehetőséget, főleg ha az ágazati stratégia számolna az összefogással, a hálózatosodással, és segítené a klaszterek marketingjét.
Legyünk egy kicsit jövőkutatók! Hol látná legszívesebben a hazai mezőgazdaságot, azon belül a vetőmagágazatot mondjuk egy évtized múlva?
– Szerintem mindannyian szívesen látnánk Magyarországot újra komoly vetőmag-exportáló pozícióban. Az aprómagok specialistájaként pedig a vetőmagágazat meghatározó szereplőjeként képzelem el magunkat, szeretném, ha minden általunk termeltetett kultúrában rendelkeznénk saját fajtával. A klímaváltozás és az ökológiai gazdálkodás elterjedése miatt a Kárpátmedence klímájához adaptálódott génállomány felértékelődik, és bár a modern termesztési célok lényegesek, mintha egy kicsit elfeledkeztünk volna a termésbiztonság és a stressztűrés fontosságáról. Örülnék, ha tíz éven belül teljesen megújulhatna a hazai vetőmagágazat, és a családi tulajdonú cégek stabilizálnák piaci részesedésüket. Hosszú távon a kutatási és fejlesztési területet tartom létfontosságúnak, ebben is szívesen támaszkodunk a magyar hagyományokra, fontosnak tartjuk a magyar egyetemek munkáját. A törzsanyagok előállításában és a saját fajták nemesítésében az elmúlt időszakban együttműködtünk a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE), amit a jövőben még szorosabbra szeretnénk fűzni. A jelenlegi fajtaválasztékunk mellett tíz év múlva már olyan fajtákat szeretnénk bíborheréből, lucernából, park- és takarmányfűfélékből kínálni, amelyek felvehetik a versenyt a nyugati és észak-európai fajtákkal. A hazai fajták és vetőmagok komoly hagyományokkal, széles adaptációs képességgel rendelkeznek, ez óriási érték, amely a klímaváltozással és a fenntarthatósági követelményekkel előtérbe fog kerülni. Érdemes mindezt átmenteni, mert csak erre építve érhetünk el tartós sikereket a jövőben. Egy fajtának akkor van értéke, ha el is lehet adni!
Sándor Ildikó
