Hiánypótló konferenciát tartottak Kecskeméten

A GRANOFARM innovációs csoport és az Agrárszaktanácsadók Egyesülete agrárinnovációs szakmai konferenciát tartott Kecskeméten, ahol az elmúlt 5 évben megvalósult EIP AGRI projektek közül hat meghívott innovációs csoport ismertette az eredményeit.

A GRANOFARM innovációs csoport és az Agrárszaktanácsadók Egyesülete első operatív csoportok találkozója kiváló alkalmat teremt kapcsolatfelvételre, tapasztalatcserére, és hogy együttműködés valósulhasson meg a hazai innovációs operatív csoportok, a gazdálkodók és a szaktanácsadók között – mondta köszöntőjében Kósa Ferenc László. Az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke hozzátette, hogy az első európai innovációs csoportok támogatása keretében létrejöttek olyan kiváló innovációk, amelyekkel nemzetközi szinten is megállják helyüket.

A hazai innovációs operatív csoportok jövője

Az EIP AGRI projekt első ciklusa lezárult, és bizony nem volt teljesen zökkenőmentes. Kránitz Lívia, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) vezető szakértője elmondta, hogy csoportjuk kapta meg a feladatot, hogy segítse az Agrárminisztérium munkáját abban, hogy a következő felhívásnál ezek a problémák már ne jelentkezzenek.

Az AKI vezető szakértője arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság 2008-ban fogalmazta meg először, hogy szükséges egy olyan eszköz, amely biztosítja a gazdálkodók és a kutatók közötti együttműködést. Akkor még a kutatók és a gyakorlati szakértőkön volt a hangsúly, napjainkra viszont a fókusz a szaktanácsadók irányába tolódott. Az EIP AGRI célja olyan együttműködések, operatív csoportok létrehozása, amelyek segítik az innovációs eredmények megvalósulását, és ahol kutató, szaktanácsadó és gazdálkodó együtt dolgozik.

A zöldenergia-termelés hatékonyságának növelése

A Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt. vezetősége az állatállomány-növekedés miatt bővíteni kívánta a biogázüzemét olyan technológiával, amellyel hatékonyabban állíthatják elő a gázt, illetve azok az alapanyagok vagy a kikerülő melléktermékek, amelyek a gazdaságban vagy a környező gazdálkodóknál képződnek, azok pelletálásával további energiahatékonyság-növelést és plusz bevételi forrást érhetnek el.

Az EIP AGRI projektjüket dr. Gulyás Miklós mutatta be. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi docense elmondta, hogy a projekt keretében új szeparátort építettek be, kicserélték a fermentorok belső részét, valamint a gázzáró membránokat, a pelletálóberendezést pedig egy új csarnokban üzemelték be. A bővítéssel a termelőszövetkezet 20-30% energiahatékonyság-növelést ért el.

Édesburgonya-termesztés hazánkban

„Az édesburgonya termőhely- és fajtaspecifikus termesztéstechnológiájának, valamint kórokozómentes szaporítóanyag-előállításának fejlesztése” című EIP AGRI projektet dr. Monostori Tamás szakmai vezető ismertette, aki a Szegedi Tudományegyetem intézetigazgatója.

A kutatás során figyelmet szenteltek a növényvédelmi problémák fokozódására is, ugyanis a termőterület-növekedéssel a batátán egyre több kórokozó és kártevő kártétele figyelhető meg.

A kutatás során kiderült, hogy a batáta esetében is eredményes a gépi betakarítás. A sérülékeny héjon ejtett hibák, sérülések a betakarítás utáni hőkezeléssel jól gyógyíthatók, így a növény hosszabb távon eltartható. A hőkezelés másik pozitív hatása, hogy a batáta ismert, édeskés íze ennek hatására alakul ki.

A batáta szaporítóanyagának előállítása Magyarországon jelenleg még nem áll – a hagyományos gazdasági növényeinknél jól működő – szigorú hatósági ellenőrzés alatt –hangsúlyozta dr. Monostori Tamás.

Az intézetigazgató arról is beszámolt, kiadták „AZ ÉDESBURGONYA TERMESZTÉSE” című tájékoztató füzetet, amely azzal a céllal készült el, hogy a kísérletekkel alátámasztott új termesztési szempontok hozzájáruljanak a termesztéstechnológia javításához, a termelői kedv, ezáltal a termőterület növeléséhez.

Drasztikusan terjed hazánkban a pettyesszárnyú muslica

Dr. Lakatos Tamás, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatási intézetigazgató-helyettese elmondta, hogy a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) kutatására hoztak létre egy operatív csoportot. Ez azért is kiemelt jelentőségű, mert hazánkban 2012-ben fogták belőle az első példányt, 2016-ban pedig teljesen tönkretettek egy 7 hektáros feketeszeder-ültetvényt. A projekt keretében csapdákat, csalogatóanyagokat, védekezési eljárást kísérleteztek ki.

A talajegészség helyreállítása ökoszisztéma-szolgáltatásokkal

Szőllősi Gábor, az Agrofutura Magyarország Kft. ügyvezetője azt az EIP AGRI projektjüket mutatta be, amely keretében a biomassza-alapú gazdálkodást, a talajmegújítást tűzték ki célul.

A kísérleteket fűszerpaprika-ültetvényeken végezték, ahol minimumművelést, takarónövények használatát alkalmazták, és igyekeztek a terület külső környezeti ökoszisztéma rendszerére odafigyelni: méhlegelőket vetettek a területek köré, emellett, bioszén, komposzt és dudarit termésfokozó és talajjavító készítményeket alkalmaztak, ahol a három összetevőből keveréket készítettek, és vetés előtt bedolgozták a talajba. Szezon után pedig áttelelő takarónövényt vetettek a területekre. Ezzel a megoldással 3 év alatt a talajok vízmegtartó-képessége átlagosan 15-30%-kal javult, de a tápanyagmegtartó-képességükre is pozitív hatást gyakorolt.

Biomassza alapú termésnövelő anyagok alkalmazása:

Szolnoky Tamás, az Agrogeo Kft. ügyvezetője, a GRANOFARM innovációs operatív csoport projektvezetője a „Precíziós gazdálkodáshoz igazodó innovatív szerves-tápanyagutánpótlás megvalósítása” című projekt eredményeit ismertette. A GRANOFARM innovációs operatív csoportot az Agrogeo Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapította. A projekt keretében olyan innovatív eljárást dolgoztak ki a szerves- és szerves-ásványi trágyák precíziós alkalmazására, hatékonyságának növelésére szerves alapú bevonó komponensek felhasználásával, melyek ökológiai gazdálkodásban engedélyezettek.  A találmány célja a pelletált és granulált termésnövelő anyagok növénytáplálási hatékonyságának és a mechanikai tartósságának javítása, amelyek teljes mértékben alkalmasak a vetéssel egy menetben végzett kijuttatásra.

A rendezvényt Dr. Nagy Attila, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárának előadása zárta, aki a WATERAGRI projekt tükrében mutatott be fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodási megoldásokat.