Tovább hízott az idei év első félévében az európai sertéságazat. A hazai mezőgazdaság sertésszektora is élénkülőben van.
További élénkülés
Az EU sertéságazata 2025 első félévében ismét élénkült: a 27 tagállamban 111,89 millió sertést vágtak, szemben a 2024-es 110,13 millióval, és jóval a 2023-as (110 millió alatti) szint felett. A hosszabb távú kép ugyanakkor visszafogott: a vágások volumene még így is 7,7%-kal elmarad a tíz évvel korábbitól. A rangsor élén Spanyolország áll 28 millió levágott állattal, mögötte Németország 22 millió feletti darabszámmal; utóbbi egy évtized alatt erős lejtmenetet mutat (2015 első félév: 29,3 millió). Az uniós állományadatok összhangban vannak a vágási trenddel: a legnagyobb sertéstartó 13 ország összesen 121,8 millió sertést tartott tavasszal (+0,5% év/év), a dinamika motorjai Dánia (+5,6%) és Spanyolország (+3,6%).
Mindeközben a világpiacon – a Rabobank 3. negyedéves jelentése alapján – a sertéshústermelés az alacsonyabb költségekből profitál, viszont a jövedelmező kereskedelem geopolitikai kihívásokkal néz szembe.
Fontos szerkezeti jelzés
hogy miközben a teljes állomány nőtt, a kocaállomány a 13 kulcsországban –2,9%-kal csökkent. Kivétel Magyarország, ahol (eltérő európai és hazai becslések szerint) 5-7%-os növekedés történt. A legnagyobb visszaesés Hollandiában (–7%) következett be, és még a piacvezető Spanyolország is –5%-os kocacsökkenést mutat. A spanyol kibocsátást azonban ez nem feltétlenül veti vissza: az ágazat a PRRS “Rosalía” variáns egészségügyi kockázatait egyre hatékonyabban kezeli, ami a malactermelés javulását és a vágóalap stabilizálását vetíti előre.
Több vágás, több állat itthon
Magyarországon tehát szintén élénkülés látszik. 2025 első félévében a vágóhidak 2,417 millió sertést dolgoztak fel, +85 ezerrel, azaz +3,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az élősúly összesen 291,4 ezer tonna, a hasított súly 234 ezer tonna volt (mindkettő közel +5% év/év). Kiemelkedő a koca-vágások bővülése (+21%, 38,1 ezer), ami az állományfiatalítás ütemét is jelzi. 2025. június 1-jén a teljes sertésállomány 2,85 millió volt (+103 ezer év/év), az anyakocák száma 174,4 ezer (+7,4%). 2024 végén a hazai állomány +7,5%-kal nőtt 2,8 millió darabra; miközben sertést 22 ezer gazdaság tartott (–17%), ami a koncentráció erősödését tükrözi. 2025 I. negyedévében 1,217 millió vágás történt (+4,9%), az élő- és hasított súly egyaránt +7%-kal bővült; a koca-vágások emelkedtek, míg az élő sertés kivitele, valamint az export–import forgalom összességében mérséklődött.
Összképben az EU-sertéspiac a kínálati mélypont után korrekciós pályán van. A vágások és az állomány enyhe növekedése egy stabilizálódó ciklust jelez, de a kocaállomány visszaesése több nagy piacon óvatosságra int. A rövid távú kibocsátás kulcsa a szaporulat-egészségügy (PRRS-kezelés), a termelékenység és az ellátási lánc zökkenőmentessége; a középtávú kilátásokat pedig a spanyol kapacitások, a német szerkezetváltás és a dán–kelet-európai dinamika határozza meg. Magyarország pozíciója a belső mutatók alapján erősödik: nagyobb vágás, javuló állomány, aktív állományfiatalítás – mindezek a versenyképesség javulását vetítik előre, még visszafogott külkereskedelmi környezet mellett is.
Agrárágazat Tudástár – Élénkülő sertéságazat
Az európai sertésszektor 2025 első félévében újra növekedésbe kapcsolt: az EU-ban 111,9 millió sertést vágtak, 1,6 millióval többet, mint egy éve. Magyarországon is erősödés látszik – a vágások +3,6%-kal, az anyakoca-állomány +7,4%-kal nőtt. Miközben a legtöbb országban csökken a kocalétszám, a magyar sertéstartás fiatalodik és koncentrálódik. A növekvő termelékenység és az állategészségügyi fejlesztések (pl. PRRS-kezelés) a versenyképesség javulását vetítik előre.
