EuroTier 2024, a zsűri szemével

Az EuroTier a világ vezető innovációs platformja az állattenyésztés minden területén; ez minőségileg is tükröződik a benyújtott innovációkban, amelyeket a nemzetközi szakértőkből álló DLG Innovációs Bizottság átfogóan értékelt. Az EuroTier 2024-re benevezett innovációk a mezőgazdasági ágazat teljes spektrumát tükrözik. Cikkünkben a legfontosabb tapasztalatokat ismertetjük.

Mesterséges intelligencia az állattenyésztésben

A mesterséges intelligencia meghatározó tényező a mezőgazdasági állattenyésztés jövőbeli fejlődését illetően. Nagyon fontos azonban, hogy világosan különbséget tegyünk azon termékek között, amelyek csak azt állítják, hogy tartalmaznak AI-t, és azok között, amelyek valóban tartalmazzák azt, a gazdák által használható formában. A mesterséges intelligencián belül a képelemzés területén az állatok tartási helyein elhelyezett kamerák önmagukban is felhasználhatók az állatok azonosítására, az istállón belüli mozgások nyomon követésére, illetve a sántaság, az ivarzás vagy az ellés észlelésére. A döntő tényező itt azonban az, hogy a megfelelő modellek mennyire jól vannak betanítva, és hogy alkalmasak-e a gazdák saját rendszerében. Ahogyan a holstein-fríz teheneket meg tudjuk különböztetni a Fleckvieh tehenektől, úgy a mesterségesintelligencia-modellek is meg tudják különböztetni azokat. Összességében azonban a képelemzés új megközelítései akár egyedül az istállóban, akár az istállóban lévő érzékelőkkel való adatkommunikációban új megoldásokat kínálnak az állatelemzéshez. A képelemzés új lehetőségeket nyújt, különösen a haszonállatok esetében, amelyeknél gazdaságilag nehezen kifizetődő nagy mennyiségben közvetlenül az állatra szenzorokat erősíteni.

Szükség van a különböző adatforrások összekapcsolására

A mesterséges intelligencia további lehetőségeit adja a mezőgazdaságban a nagy nyelvi modellek használata, amelyek segítségével az állománygazdálkodási programokból származó adatokhoz normál beszéddel adott parancsokkal lehet hozzáférni, és azokat ennek megfelelően lehet feldolgozni. A mesterséges intelligencia intenzív használata természetesen megköveteli a különböző adatforrások összekapcsolását. Az állattenyésztés számos területén még mindig nem létezik olyan elfogadott szabványos BUS-rendszer, amely lehetővé tenné az adatok megosztott cseréjét. Ez egyelőre számos különböző fejlesztést akadályoz.

Állatjóllét: innovációk ellentmondásos politikai keretfeltételek között

Az állattenyésztés két központi célja továbbra is az állategészségügy és az állatjóllét javítása. Az állatjóllétet a gyártók és a gazdák is nagyon fontos területnek ismerik el. Ugyanakkor bizonyos vonakodás figyelhető meg, amikor új rendszerek kifejlesztéséről van szó, mivel lehetetlen megjósolni, hogy milyen politikai és társadalmi igények merülnek majd fel a jövőben. Az állattenyésztők hosszú idő óta az állategészségügy javítására összpontosítanak az állatok megfigyelése és a betegségek korai felismerése révén. Az antibiotikumok használatának csökkentése szintén fontos szempont ebben az összefüggésben.

A robotika nemzetközileg egyre nagyobb teret hódít

A robotok használata az állattenyésztés minden területén elterjed Európában, és a mesterséges intelligencia adta lehetőségek tovább segítik ezt a fejlődést. Az egyik fő szempont itt a robotok alkalmazása az emberek munkaterhelésének csökkentésére, ezáltal kezelve a dolgozók fizikai és szellemi fáradtságának problémáját, amely az állattenyésztésben is hibákhoz vezethet. Ugyanakkor ez a munkaerőhiány ellensúlyozásában is segíthet. A munka hatékonyságának és minőségének növekedése szintén megfigyelhető.

Az állattartó rendszerekből származó károsanyagkibocsátás javítása

A takarmányozásban hagyományosan intenzíven követett cél a környezet szempontjából fontos anyagok, például a nitrogén és a foszfor kibocsátásának minimalizálása. A klasszikus megközelítések mellett – mint például a takarmányadag aminosav-összetételének optimalizálása, megfelelő enzimkiegészítők alkalmazása vagy hatékony probiotikumok alkalmazása – a jövőben fontos szerepet játszhatnak például a különösen magas emészthetőségű takarmánykomponensek. Legkésőbb az elmúlt évtized óta az üvegházhatású gázok, például a metán kibocsátásának minimalizálását is figyelembe kell venni, amikor a szarvasmarhák takarmányozásában a „környezetvédelmi szempontból releváns ürülékről” gondolkodunk. Az itt az elmúlt években kialakult tevékenységi kör folyamatosan fejlődik. A metáncsökkentő adalékanyagok területén további termékek látszanak eljutni a piaci érettséghez. A sertéstenyésztésben viszont egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kifutóterületekre. Ezek tisztán tartásához olyan koncepciókra van szükség, amelyekben a robotok azonnal összegyűjtik az ürüléket, trágyát és a hígtrágyát. A megfelelő járófelületekkel kombinálva, amelyek garantálják a vizelet gyors elvezetését, alapvető célok érhetők el: Nemcsak a károsanyag-kibocsátás csökken, hanem a száraz járófelületeknek köszönhetően a paták egészsége is megmarad, miközben tiszta járófelületek esetén a munkakörülmények is kellemesebbek.

Az istálló klímájának javítása

Az éghajlatváltozás és az ezzel járó hőmérséklet-emelkedés az istállókban is érezhető. A cél itt az emberekre és az állatokra nehezedő terhelések csökkentése. A modern technológiának köszönhetően ma már mind az állatok, mind az állattartók kevesebb stressznek vannak kitéve. A növekvő digitalizáció eredményeként az esetleges problémák, például a permetező hűtőrendszer meghibásodása is hatékonyabban észlelhető. Egy másik pont az ammóniatartalom csökkentése a sertéstelepek levegőjében. Az istállók klímájának digitális ammóniaérzékelőkkel történő ellenőrzése javítja az istállók levegőminőségét, és az ammónia-határértékek túllépése esetén megfelelő intézkedések indulnak.

Technológiai trendek a sertéstenyésztésben

A meglévő tartási és takarmányozási technológia számos fejlesztése és javítása, valamint új és innovatív fejlesztések, továbbá a tartozékok és berendezések sok apró, jól megtervezett részlete a sertéstenyésztés sikereit szolgálja. A sertéstenyésztésben a szükséges költségvezetés eléréséhez a sikeres munka elengedhetetlen feltétele a tényleges termelési folyamat ismerete. Az istállóban telepített különböző technológiák adathálózatát ezért továbbfejlesztik – a klímaszabályozástól a takarmányozási technológián át az optimalizált értékesítési menedzsmentig. A tartástechnológiát illetően tovább tökéletesítik az automatizált alomrendszereket, míg más fejlesztések a farokrágás problémáinak megelőzését és az istálló levegőjének ammóniaszintjét hivatottak csökkenteni. A kocák tápláltsági állapota fontos tényező a malactermelő gazdasági sikerének szempontjából. Ebben az esetben az automatikus állapotfelmérés fejlett rendszerei lehetővé tehetik a személyre szabott takarmányozást. A cél a kocák jóllétének javítása és a malacveszteségek csökkentése az elletőólak padlófelületeinek továbbfejlesztésével, valamint a mozgó és szabad tartású ólak fejlesztésével. A takarmányozási technológia területén is vannak innovációk, például a száraztakarmányozási és adagolási rendszerek, valamint a szopós malacok takarmányozási rendszerei terén, ahol ezeket a higiénia javítására tervezték.

Technológiai trendek a szarvasmarhatartásban

A jövőorientált tejtermelés és szarvasmarhatartás követelményei Németországban folyamatosan sokasodnak. Meg kell találni az egyensúlyt a gazdaság megőrzése és az új állatjólléti előírásokkal kapcsolatos politikai és társadalmi igények kielégítése között. A szociális szempontok tekintetében különös figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági munka- és életkörülményekre.

Az istállókoncepciók területén az intelligens építés az állatbarát tartási körülmények és az optimális környezeti hatások fenntartható támogatásának egyik módjaként jelenik meg. Ez az intelligens istállóépítési koncepciók és az innovatív technológiák – különösen az automatizálás és a digitalizálás területén – együttes alkalmazásával érhető el. Az intelligens technológiák a következetes, megelőző irányítással együtt jelentősen csökkentik az emberekre nehezedő terheket, és a munka minőségének újfajta értékeléséhez vezetnek. A borjútenyésztésben új tartási koncepciókat vitatnak meg. A zárt istállók rugalmas boxokkal és karámelválasztókkal az egy-, kétegyedes és csoportos tartáshoz új lehetőségeket kínálnak a nagyobb állatjóllét, a hatékonyság, valamint a fogyasztói és politikai elvárásoknak való megfelelés szempontjából. Az automatizálás területén az automatikus takarmányozás egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, mivel ebben nagy lehetőségek rejlenek. A szenzortechnológia, különösen az intelligens, kamerás állatmegfigyelés területén és az ebből adódó lehetőségek további fejlődést kínálnak az állománygazdálkodásban, amelyek a minőségi tejtermelés optimalizálására használhatók.

Technológiai trendek a baromfitenyésztésben

A korábbi évekhez hasonlóan a baromfitenyésztők jelenleg is számos kihívással néznek szembe. Ezek közé tartozik különösen az állatjóllét és az állategészségügy további javítása, amit a politikusok és a társadalom követel. Az oltási siker optimalizálása az állatok kezelésének javítása mellett fontos előfeltétele a hosszú élettartamnak és az oltási károk elkerülésének. Az új vakcinázási módszerek jelentős előrelépést jelentenek a baromfivakcinázás területén, és komoly javulást kínálnak a funkció és az eljárás tekintetében. A vörös atka elleni küzdelemre, a keltetőtojások fertőtlenítésére, valamint a nevelő- és tojótyúkólak és a volierrendszerek tisztítására szolgáló innovatív megoldások szintén jelentősen hozzájárulhatnak az állategészségügy javításához. Egy továbbfejlesztett nevelővolier, valamint a tojóvolier és a nevelővolier kombinációja nagyobb jóllétet biztosíthat a tojótyúkok számára. A csibék jóllétét is figyelembe kell venni. Például egy lárvafalatozót úgy terveztek, hogy az állatokat lefoglalja, miközben kiváló minőségű fehérjével látja el őket.

„Clever & Smart” – kis segítők az istállóban

A digitális rendszerek egyre nagyobb teret nyernek a szarvasmarha-, sertés- és baromfiistállókban. Intelligens döntési segédeszközöket biztosítanak a gazdák számára, és segítenek a munkafolyamatok további optimalizálásában, a gazdaságosabb termelésben, az állatok jóllétének előmozdításában és a gazdaságok munkaterhelésének csökkentésében. A digitális megoldások jelenlegi fejlesztései érdekes perspektívákat mutatnak az állattenyésztők számára, és fontos területeken nyújtanak gyakorlati előnyöket. A felismerhető trendek egyértelműen az egészségi állapot nyomon követése, a nagyobb állatjóllét támogatása és a mesterséges intelligencia alkalmazása irányába mutatnak. Az egyes állatokhoz kapcsolódó érzékelőrendszerek mellett lassan a kameraalapú rendszerek irányába mutató tendencia is kirajzolódik.

Prof. Heinz Bernhardt, EuroTier Innovációs Bizottság cikke alapján összeállította: Fodor Mihály