Kevesebb tyúk kevés tojást termel

Mintegy 550-600 regisztrált tojástermelő gazdaság működik Magyarországon, ahol évről évre egyre kevesebb tojótyúkot nevelnek. Az alig 3 millió egyedszámú tyúkállomány mintegy 900 millió darab tojást termel – hangzott el a Tojás Világnapján, október elején.

A hazai tojástermelők bő hét éve próbálnak erősödni, nagyobb piaci részesedést kiszakítani – változó eredményességgel. 2001-ben 5,8 millió jércét telepítettek az ólakba, azóta folyamatos a visszaesés, tavaly már alig 3,1 milliót. A tojástermelés is csökken: 2001-ben 1,5 milliárd darab tojás hagyta el az ólakat, 2004-ben már csak 1,25 milliárd, 2007-ben egy milliárd, és 2010 óta egy milliárd alá csökkent a megtermelt tojás mennyisége, így 2013-ban 862 millió darab. A zsugorodás megállíthatatlannak látszik, az idei év első félévében 400 millió tojást számláltak.

A kötelező ketreccsere megtizedelte a tojástermelő gazdaságokat, több madártartó felhagyott tevékenységével. Az állami beruházási támogatásoknak köszönhetően a férőhelyek száma ugyan nem csökkent, viszont elindult egy koncentráció, valamint megváltoztak a technológiai arányok, és 2013-ban, miként idén is, a telepítések tovább csökkentek, emiatt már az állami beruházással kialakított férőhelyek sincsenek kihasználva – áll a Baromfi Termék Tanács és Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) összegző jelentésében. A korábban szinte teljesen ketreces tartás aránya 82%-ra zsugorodott, eközben az alternatív tartás (elsősorban mélyalmos) aránya növekedett 17%-ra (ez utóbbi tartási mód technológiáját jóval olcsóbb kialakítani, ellenben a termelés drágább). A kényszerű technológiaváltás elsősorban a kis és a közepes vállalkozásokat érintette hátrányosan, főként azokat, akik kizárólag a tojástermelésből éltek meg, más bevételük nem fedezte a tojástermelés kiesését. Ők azok, akik vagy lecsökkentették a férőhelyeik számát, vagy anyagiak hiányában felhagytak a tojástermeléssel, esetleg csökkentették az állományt 350 db alá. A tőkeerősebb vállalkozások igyekeztek legalább annyi vagy több férőhelyet kialakítani, mint a régi technológiában volt – tették ezt azzal a reménnyel, hogy így hamarabb megtérül a beruházás költsége.

Nemcsak az ár, a fogyasztás is csökken

A tojás világnapján kiderült, kevés tojást eszünk, sok a piacrontó és termékromboló tényező. A kötelezően előírt ketreccserék végrehajtása után Európában tojás túltermelés alakult ki 2012. második fele óta, Németországban például három százalékkal nőtt a tojótyúk-férőhelyek száma – ezt a hírt már bő egy éve közölte is a hazai sajtó. A magyar eredményességet erősen befolyásolja a napjainkban is tartó túltermelés, hiszen az unió tagállamaiban keletkező felesleg azonnal megjelenik a magyar boltok kínálatában, mégpedig jellemzően dömping áron, amely letöri a hazai tojás árát, sőt kiszoríthatja a magyar terméket a hazai piacról, mindez kihat a következő év telepítési kedvére is. A túltermelés következtében az egész unióban alacsonyak az árak, hazánkban például 2013-ban a darabonkénti termelői átlagár 16,8 Ft volt, 24%-kal volt alacsonyabb az előző év árához képest, sőt, alacsonyabb volt a 2010 és 2011 év átlagáránál is. Talán ez az egyetlen mezőgazdasági ágazat, ahol nem emelkedtek a felvásárlási árak, hanem csökkentek. A termelői árak az utóbbi másfél-két évben az önköltség határán alakultak, esetenként alatta voltak. A ketreccsere költségein túl a magas takarmányárak is sújtották az ágazatot, miközben a túltermelés miatt nem emelkedett arányosan a termelői ár.

Súlyosbítja a tojáságazat helyzetét, hogy a tojásfogyasztásunk évről évre folyamatosan csökken, melynek egyik oka lehet, hogy forráshiányra hivatkozva rendre elmarad a tojást népszerűsítő kommunikáció. A negatív irányt csak egy intenzív, a fogyasztás ösztönzésére ható marketing kampány tudná megállítani és visszafordítani – fogalmaz a Tojásszövetség elnöke, Végh László.

Megkoronázták a hazait

Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára

  • Európai összevetésben miként teljesít a magyar tojáságazat?

Az unió legnagyobb termelői a lengyelek és a spanyolok, mi nem vagyunk az első tíz ország között. Ausztriában is nagyobb a tojóállomány, mint Magyarországon, amire korábban nem volt példa. Ott néhány éve lenyomtak egy szigorú programot a tyúktartó gazdák torkán. A tenyésztők sokáig morgolódtak ellene, de az idő nem igazolta a félelmeiket, mert nem árasztotta el piacaikat az olcsó import, ezzel pedig talpon maradtak. Most tovább lépnek, 2020-ig megszüntetik a ketreces tartási módot, a nagy áruházaik kizárólag mélyalmos tojást kínálnak a fogyasztóknak már most is. A magyar Tojásszövetség is meghirdette a Koronás Tojás védjegyet, egyelőre – főként a kistermelők számára – kevés többletet hozva.

  • Hogyan alakult a tojástermelésünk a tartási körülmények kötelező fejlesztése után?

A tojótyúk ólak átalakítása az egyik legköltségesebb befektetés volt az utóbbi időszakban. Sok kistermelő, illetve az egy lábon álló gazdaságok jelentős csoportja és a jövedelmüket kiegészítő gazdálkodók abbahagyták a termelést. A talpon maradt gazdaságok vállalták az átalakításokat, a ketrecek cseréjét, hogy megtarthassák az állományukat. A részletes és naprakész adatok olvashatóak a NÉBIH honlapján, hiszen az 50 feletti állományt kötelező regisztrálni. A Szövetség 130 tagot tömörít a mintegy 400 nagyobb hazai tyúktartó gazdaság közül. Tagjaink jellemzően Tetra SL, Hy-line és Lohmann Classic Brown tojó hibrid fajtát tartanak.

  • Milyen eredményt hozott a kilogrammra vetített egységár kötelező feltüntetése a termelők számára?

A fogyasztók megosztottak, a tudatos vásárlók elvárják a tájékoztatást, a vevők nagyobb része azonban darabár alapján vásárol, s nem biztos, hogy elolvassák az apró betűs feliratot. A Szövetségünk olasz példát követve kezdeményezte, hogy a tojás jellemzőit jól látható módon kell feltüntetni a csomagoláson. A tojást továbbra sem kilóra kívánjuk árusítani, hanem a szokásoknak megfelelően darabra, azonban a fogyasztási szokásokat szeretnénk megváltoztatni, hogy az emberek jobb minőségű tojáshoz jussanak, olcsóbban. A legtöbb termesztő csomagoló üzemet is működtet, válogatnak, illetve befogadják a kistermelők áruit. Néhányan kifejezetten importtojást forgalmaznak. A kereskedelmet sok kritika éri, mert esetenként nem a jó minőségű hazai tojást helyezik előtérbe, hanem a más országokban megmaradt, jellemzően ipari méretű terméket, olykor a szennyezettet. Ez utóbbit észreveszi a NÉBIH vagy nem, sajnos időnként nehezíti a tojáspiac megfelelő működését az EU szabályozás is.

Ok és okozat

KSH szerint mind több külföldi étkezési tojást vásárolunk. Ezt a NÉBIH adatai is megerősítik: 2013-ban 35794,7 t étkezési tojás érkezett hazánkba, ami 676 millió tojásnak felel meg – és ez alátámasztja a Tojásszövetség korábbi becsléseit. A KSH mérése alapján a hazai szükséglet 10%-át importból fedezzük, a Tojásszövetség szerint 25-30%-át. Egy saját felmérésük alapján tavaly egy adott időpontban az üzletek polcain 30,16%-ban sorakoztak a külföldi tojások, idén már 46,5%-ban. A tényleges tojásimport körüli homályos helyzet csak az egyik probléma, igaz, súlyos vádakkal illeti az ágazati szereplők egy részét, akik dokumentumok nélkül és az ÁFA-befizetésének megkerülésével igyekeznek piacra juttatni a tojást. Egy másik gond abból fakad, hogy a forgalmazók visszaélnek a kínálkozó lehetőséggel, mert a vásárlók egyre inkább előnyben részesítik a magyar termékeket. Egyesek azonban ezt úgy teszik, hogy a külföldön megtermelt tojásokat magyar jelzéssel, magyar regisztrációs számmal feliratozzák. Olykor a legális import körül sincs minden rendben. Számos kritika éri a jellemzően kisméretű (53 gramm alatti súllyal) tojás forgalmazását. A hazai (és a szlovák) boltok polcaira feltehető az "S" jelű méretű is, amely kategória a szállító ország belpiacán mérete miatt eladhatatlan. E folyamat következménye a nyomott hazai termelői ár, illetve, hogy könnyen kiszorul a magyar termék a piacról, és tovább csökken a telepítés.

A Tojásszövetség leszögezi, az ágazat nehéz helyzete immáron majd két éve tart. A tyúkállomány, valamint a tojástermelés további csökkenésének megállítása, esetleges növelése érdekében kérték a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy az étkezési tojótyúkok, valamint a tenyészállományok számára is notifikáltassa állatjóléti intézkedés gyanánt a ?toxin-mentes takarmány biztosítása? jogcímet. Ezzel az étkezési tojástermelők többlettámogatáshoz juthatnának (nem csak egy rövid időszakra, mint a de minimis támogatással).

Végh László a Tojásszövetség kiemelt feladatának nevezte a termelők védelme érdekében az ellenőrzött minőséget jelentő Koronás Tojás védjegy használatát, terjesztését és népszerűsítését. A védjegy feltüntetés jogát eddig 11 termelő nyerte el, a hazai nagyüzemi tojásmennyiség több mint a felét már ?megkoronázzák?. A védjegyhasználat ellenőrzését, auditját a NÉBIH végzi. A védjegyhasználók számára egységes dobozgrafika is készült, így hamarosan megjelennek a boltokban az új csomagolású védjegyes tojások. A védjegy megismertetése, elfogadtatása a következő feladat az ágazat számára, az áruházláncokat is be kívánjuk vonni a rendszerbe – hangoztatta Végh László.

Aktuális állattenyésztés baromfi mezőgazdaság tojás tyúk