Az ukránoknál a szója, az oroszoknál a búza kerül – ott méghozzá mindjárt négyszeres – exportvám alá a mezőgazdaságban.
Cél a hazai feldolgozás
Mint nemrég írtuk, az ukrán parlament döntése alapján szeptember 2-tól 10%-os exportvám vonatkozik a repcére és a szójababra, amely az FAS szerint jelentősen átalakítja a vetésszerkezetet és a termelést a 2025–26-os gazdasági évben. Ennek hátterében az áll, hogy a szója vetésterülete 24%-kal, 2,1 millió hektárra csökken. Ez több mint 500 ezer hektárnyi visszaesést jelent, a területeket főként kukoricatermesztésre csoportosították át. A termelés volumene az előre jelzett 7,6 millió tonnáról 4,9 millió tonnára esik vissza, ami 36%-os csökkenés.
A repce a vetésterülete 3%-kal mérséklődik, 1,3 millió hektárra. A termés 3,2 millió tonna lehet, ami 14%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az exportvámot fokozatosan mérséklik: 2030-tól évente 1 százalékponttal csökken, amíg el nem éri az 5%-ot.
Az intézkedések célja a belföldi feldolgozás ösztönzése, amit a helyi olajmag-feldolgozó ipar támogat, ugyanakkor a gazdák és agrárszövetségek ellenzik, mert a jövedelmezőséget és a vetésterületek nagyságát is veszélyben látják.
Négyszeres búza-vám
Oroszországban a mezőgazdasági minisztérium négyszeresére emelte a búza exportvámját, 32,1 rubelről 134,4 rubel/tonnára. Az árpa és kukorica exportvámja továbbra is nulla. Az intézkedést a szeptember 3–9. közötti indikatív árak alapján számolták: búza 225,9 USD/t, árpa 203 USD/t, kukorica 216,9 USD/t.
Emellett szóba került az olajlen exportjára vonatkozó, akár 10%-os vám bevezetése is. Az orosz iparági szereplők szerint ez erősítené a növény versenyképességét a belföldi feldolgozásban, bár a repcével való verseny és a len feldolgozásának technológiai nehézségei továbbra is kihívást jelentenek.
