Ha így megy tovább, idén is méregdrága lesz a kajszi. Magyarországtól Görögországig mindenütt ugyanaz a menetrend: meleg február és meleg nappalok után dermesztő hajnalok pusztítják a rügyet-virágot.
Menetrendszerű a klímaválság kártétele
Jóval kevesebb lehet idén a kajszi, mint tavaly – érkeznek a jelentések a dél-alföldi kertészetekből. AZ utóbbi 8-10 évben már sajnos senkit sem ér váratlanul az időjárás-változás súlyosan kedvezőtlen trendje. A klímaváltozás meleg telei után gyorsabb a korai fajok gyümölcsfáinak nyiladozása, így a márciusi-áprilisi fagyok egykettőre tönkreteszik a rügyet, virágot. Idén a borús, eső napok is lassítják, akadályozzák az optimális bontakozást: az esős, hűvös időben kisebb a beporzók aktivitása, így a gyengébb kötődés a leendő termés mennyiségét csökkentheti. Noha a sárgabarack virágai, koronája viszonylag magasan vannak, a kisugárzó, talajmenti fagyot jobban bírják, mint a szállított, a légmozgással érkező hideget. Ám ha a fagy több órán keresztül kitart, a barack- és szilvafajták ugyanúgy áldozatul eshetnek, mint a mandula.
Mínusz 4-7 fokos hidegek
A Magyar Meteorológiai Szolgálat (Hungaromet) is jelentette: a korai csonthéjasok közül a kajszi és a mandula csaknem országszerte virágzik, így a március közepi -4, -7 fokos fagyok a déli és középső területeken teljes virágzásban kapták a fákat, védekezés nélkül súlyos károkat okozhattak a termésben. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál, a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik. Az őszibarack is hasonló hőmérsékleti értékeknél károsodik, de az a kajszihoz képest később kezd virágozni.
80-30%-os fagykárok
Rossz a helyzet Horvátországban is, szinte nem volt olyan éjszaka március harmadik hetében Kelet-Horvátországban, amikor a hőmérséklet ne esett volna fagypont alá. A leghidegebb március 18-án kedden hajnalban volt, mikor is a szlavóniai mezőkön -5 fokot mértek. A termelők minden igyekezete ellenére a fagy hatalmas károkat okozott a horvát gyümölcsösökben, a korai virágzású fák ugyanis szinte mind elfagytak, akárcsak Magyarországon. A termés 80%-a elfagyott ebben a szegmensben, a cseresznye esetében a leendő termés fele megsemmisült, míg a korai körtékben „csak” 30%-os a fagykár. A gazdák többségének nem volt biztosítása, az elmúlt években ugyanis egyre gyakoribb a késői fagy, emiatt pedig jócskán megnőttek a biztosítási árak – számolt be a Világgazdaság.
Görögországban is több napon át dühöngő fagyról írtak nagy gyümölcs-termőterületeken, ami károkat okoz az őszibarack-, sárgabarack-, nektarin- és szilvanövényekben. A gazdák most már a másnaptól szoronganak, kérik a nekik járó kártalanítást, miközben a tavalyi kártalanítás is függőben van.
