A kukorica termesztési kockázatai miatt Magyarországon idén újra az őszi búza vált az első számú szántóföldi növénnyé, közel 1 millió hektáros vetésterülettel. A Vetőmag Szövetség (VSZ) szerint azonban jelentős tartalékok rejlenek még a kalászosokban – különösen akkor, ha nő a fémzárolt vetőmagok használata.
Csak minden harmadik búzavetés indul ellenőrzött vetőmaggal
A szakmaközi szervezet elnöke, Takács Géza szerint a fémzárolt vetőmagok aránya jelenleg 35–40% közé tehető, míg a cél legalább 50% elérése lenne. Ezek a magok genetikailag tiszták, homogének, nyomon követhetők, és a minőségük garantált – ami a klímaváltozás okozta termesztési bizonytalanságok közepette különösen fontos szempont.
A hazai kalászos vetőmag-termelés mintegy 50 ezer hektáron zajlik évente, az itt előállított fémzárolt tételek túlnyomórészt belföldön kerülnek elvetésre, körülbelül 500 ezer hektáron. A többi vetésterületre visszavetett – tehát nem ellenőrzött – vetőmag kerül.
Klímaállóbb, hozam-stabilabb búza fémzárolt vetőmagból
Perczel Péter, a kalászos szekció vezetője kiemelte: a fémzárolt vetőmag magasabb generációból származik, így jobb hozamot, nagyobb termésbiztonságot kínál, és ellenállóbb az aszállyal, hőséggel és szélsőséges időjárással szemben is. Ez pedig kulcsfontosságú a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javításában.
(forrás: VSZ)
