Fűszerpaprika: van-e holnapja a haldokló hungarikumnak?

Értékben még mi nyerjük a piaci csatát, de mennyiségben már vesztésre állunk a lehetetlenül olcsó kínai, holland és spanyol fűszerpaprika-behozatallal szemben. Abszurd számok következnek.

 

 

A fokhagyma mellett aligha van más olyan magyar fűszer, ami annyira jellemzi a magyar gasztrokultúrát, mint az (eredetileg közép- és észak-amerikai) fűszerpaprika. Noha ma hungarikumként is őrzi a hagyománytisztelet, kereskedelmi termékként aligha van hosszú távú jövője az egyre inkább kuriózumnak számító hazai árunak.

 

Sovány vigasz az export

Mint az alábbi táblázatból látszik, gazdaságilag nem áll rosszul a fűszerpaprika külkereskedelme. Az őrleményexport mennyisége a tavalyi év első 10 hónapjában csekély mértékben (2%-kal), de nőtt, és szépen: 11%-kal nőtt az export-árbevétel is.

 

Fűszerpaprika-exportunk alakulása 2020 januárja és októbere között

 

A tavalyi év első 10 hónapjának őrleményexportja 37%-ban a német piacon talált vevőre. Ott ráadásul – ha nem is kiugróan, de – átlagon felüli értékesítési átlagárat értünk el. Míg az átlagos értékesítési átlagár alig haladta meg a 4,3 euró/kg, addig a német piaci kiviteli átlagárunk kilogrammonként 4,6 euróhoz közelített. Átlagos piacbővülés jellemezte a szlovák piacot is, de a legjelentősebb kivitelnövekedést a lengyel piacon tapasztalhattunk: ott mennyiségben és értékben- is bő több mint háromszorosára bővült az őrleményexportunk. (A fenti táblázatunkban csak a legjelentősebb exportmennyiséggel és -értékekkel bíró piacok szerepelnek; a hazai fűszerpaprika-export 46 ország piacain talált fizetőképes keresletre tavaly októberig.)

 

Alacsony hazai fogyasztás, sok import

A behozatal sajnos másfélszeresét teszi ki a kivitelnek. Ezzel ugyan szembeszegezhető, hogy a lényegesen jobb értékesítési kondíciókkal bíró (feltehetően jobb minőségű) export értéke 22,5%-kal haladja meg az importértéket. A hazai, alacsony fajlagos fűszerpaprika-fogyasztás mellett is szembeötlő, hogy másról sincs szó, mint termékcseréről.

 

 

Az import-átlagár alig a felét teszi ki (a 2,4 euró/kg-os importárral) a mi export-átlagárunknak, és a behozatal legjelentősebb tétele (mennyiségben és értékben 37%-a) Spanyolországhoz kötődik. Közben az importranglista második helyezettjeként jelölt Hollandia is elsősorban kínai termékkel kereskedik, így a behozatal második legjelentősebb forrása is feltehetően kínai vagy ismeretlen származású termék. A holland fűszerpaprika-import 2,2 euró/kg-os átlagáránál persze olcsóbb a kínai import, hiszen az alig éri el a kilogrammonkénti 1,7 eurót. Érdekes tény, hogy az előző év első 10 hónapjában a spanyol (-23%) és a kínai (-50%) piaci őrölt fűszerpaprika-import csökkent. Viszont a bizonytalan eredetű holland import szárnyakat kapott – mennyiség a háromszorosára, az import érték pedig 3,3-szeresére nőtt.

 

Fűszerpaprika-importunk alakulása 2020 januárja és októbere között

 

 

Fele annyi áru, tizedannyi termőterület

Érdemes néhány megdöbbentő számot megfigyelni az árakról. A hazai piacon leginkább a termelői piacokon hozzáférhető a magyar fűszerpaprika-őrlemény, amiért átlagosan 3 ezer forintot is elkérnek kilónként. Ehhez képest a kínai import ennek alig ötöde(!): 612 forint/kiló, míg a holland őrlemény 800 forint kilónként.  A kiviteli árakban jobban állunk, ugyanis (360 forintos eurónál) 1548 forintot, a német piacon pedig 1656 forintot kapunk egy kilóért. Ám ez nem segít azon a tényen, hogy a lehetetlenül alacsony importárak kiszorítják a hiteles, tiszta és jó minőségű hazai fűszerpaprikát a hazai piacról. A hazai fogyasztás több mint fele mára már idegen áru. Lehet, hogy a fűszerpaprika hungarikum, de a termőterülete a 80-as évekre jellemző 12-13 ezer hektárhoz képest az utóbbi években mára már nincs 1 ezer hektár sem.

 

Az egyik utolsó mohikán

 

Rambala Zoltán, Fűszerpaprika termesztő

 

Érdemes emlékezni rá, mit is mondott az Agrárágazatnak tavaly októberben az egyik utolsó hazai termesztő. Rambala Zoltán, aki Kisszállás térségében termeszti az éréskor az egész környéket finom illattal beterítő fűszerpaprikát, jövedelmezőnek tartja a munkáját. Minden évben fix szerződés birtokában dolgoznak ő és társai, és az árak révén tisztes bevételt lehet elérni. Mégis szkeptikus, nem látja, hogy lesz jövője ennek a kultúrának Magyarországon, miután egyre kevesebben akarnak ezzel a kétségtelenül munkaigényes terménnyel foglalkozni. – „Én kiskoromtól kezdve ebben éltem. Amikor a haverjaim motorozni mentek, én jöttem kapálni. Fiatal gazdaként, pályázati segítséggel gazdálkodni kezdtem a szüleim, a családunk földjein, és cseppet se bánom. Kijössz ide, érzed ezt az illatot, látod, ahogy fejlődnek a növényeid, és tudod, hogy a szorgalmas, sokszor nehéz munka tisztes jövedelmet termel… nekem szívügyem, hogy a magyar fogyasztók hozzájuthassanak a hazai alapanyagból származó, eredeti, itt termő, friss magyar fűszerpaprikához.” – mondta Rambala Zoltán.

 

Összeállította: Kohout Zoltán

Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán