Sokkal gyorsabb gyógyulás, kevesebb antibiotikum

Holland kutatók által kifejlesztett speciális érzékelővel korábban felismerhetők a tehénbetegségek korai tünetei, így sokkal gyorsabb gyógyulás érhető el. Ez nemcsak az állatok egészségét, jólétét és termelékenységét támogatja, hanem a sok helyütt fenyegető mértékű antibiotikum-használatot is csökkentheti.

 

antibiotikum

 

3-ról 1 nap alá csökken a kezelés

A Connecterra agrotechnológia-fejlesztő cég Ida nevű szenzora a mesterséges intelligencia integrálásával célozza a tehénbetegségek, például ketózis, tőgygyulladás vagy emésztési problémák korai felismerését. A tehenek klinikai megbetegedésének megelőzésével csökken a tehenek állatgyógyászati, például antibiotikumos kezelési napjainak száma. Az Ida tesztelésére belga és holland telepeken 2018 januárja óta folytak tudományos kísérletek a Horizon2020 Élelmiszerek és gazdaságok számára projekt keretében. A vizsgálatok igazolták, hogy a(z antibiotikumos) kezelési napok száma kevesebb volt az Ida-val rendelkező teheneknél. Az átlagos kezelési napok mindkét gazdaságban az egész időszakban (2018-01) 3,16-ról 1-re csökkentek az Ida-val kontrollált tehenek esetében. Ez hatalmas, 68 százalékos csökkenést jelent, aminek eredményeként jelentősen kevesebb az antibiotikum-felhasználás is. Még nagyobb volt a különbség a 2019-es tesztidőszakban, amikor az Ida-tehenek átlagos kezelési napjainak száma 0,71-re csökkent, szemben a kontroll-csoport 3,16 napjával – vagyis a csökkenés meghaladja a 77 százalékot.

antibiotikum

 

Korábban elkapta a tőgygyulladást

A nagyszerű eredmények azt mutatják, hogy a gazdálkodók az Ida-technológiával sokkal hamarabb beavatkozhatnak. Amikor az Ida észleli például a kérődzési idő csökkenését, a gazda azonnal beavatkozhat. A gazda nem mindig észleli, hogy egy tehén kevesebbet eszik, vagy többet fekszik, pedig ezek a viselkedési változások gyakran a betegség kezdetét jelentik. Az Ida révén a gazda ellenőrizheti a tehenet, és megakadályozhatja a betegség súlyosbodását, ami a tehenenkénti kezelési napok csökkenését eredményezi. Jó eredményeket látunk például az E. coli tőgygyulladás korai felismerésében”- magyarázza Niels Rutten, a Connecterra kutatója. Andy van Rossem belga tejtermelő azt hangsúlyozta, hogy a betegség korai jeleinek felismerése az Ida egyik legnagyobb erénye. Miután a gazda értesítést kap, ha a tehenek kérődzési és étkezési viselkedése változik, csökken ez az aktivitás, hamarabb elkezdheti a (megelőző) kezelést. „Egy olyan költséges betegség esetén, mint a tőgygyulladás, fontos, hogy 1-2 nappal korábban megkezdődjön a kezelés.” – húzta alá Van Rossem.

 

antibiotikum

 

Aggályos, ellentmondásos gyakorlat

Az antibiotikum-felhasználás csökkentése nem véletlenül áll az európai és globális állatjóléti, gyógyászati programok homlokterében. A sokszor indokolatlan, vagy indokolatlan mennyiségű, sőt, nem ritkán megelőzési céllal alkalmazott antibiotikumos kezelések olyan rezisztenciát alakíthatnak ki, amelyek végső soron rontják az egészségi állapotot, és jövedelmezőségi problémát okoznak. A kanadai Guelph Egyetem és az Iowa Állami Egyetem tudósai szerint az állatorvosok és az állattenyésztők túl keveset tudnak a megelőzési vagy ellenőrzési intézkedésekről. Kevéssé ismerik az antibiotikumok hatékonyságát és az antibiotikum-alternatívákat, amelyek segíthetik az állatok antibiotikum-kezelésének támogatását. Megállapították, hogy bár vannak bizonyítékok egyes antibiotikumos beavatkozások hatékonyságára, ellentmondásos és aggályos a gyakorlat.

Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

agrár antibiotikum intelligencia kezelés mezőgazdaság tehén tőgy
.
.