Penész, erjedés, rovarok, gombák, rágcsálók… – egy sor fenyegetés éri az értékes terményt betakarítás után a mezőgazdaságban. Emlékezetfrissítésül összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, és hogy mikor kell azonnal beavatkozni.
Tisztán, szárazon, szellőztetve, védve
Az aratás utáni gabonatárolás sikerének alapja a betakarított termény alapos tisztítása. Cél, hogy megtisztítsuk a szármaradványoktól, gyommagvaktól és törött szemektől, ezzel megelőzve a penészedést és a rovarfertőzést. A szárítás során a nedvességtartalmat 14-15% alá kell csökkenteni, így elkerülhető az erjedés és a gombásodás. A tárolt gabona hőmérsékletét folyamatosan ellenőrizni kell, mert a túlmelegedés kedvez a mikroorganizmusok, penészek és rovarok elszaporodásának. A megfelelő szellőztetés és átfúvatás a tárolótérben segít a nedvesség eloszlatásában és a hőtorlódások megelőzésében. Emellett fontos a rendszeres ellenőrzés, amely során figyelni kell a penész, a kártevők vagy a melegedés jeleire, és szükség esetén azonnali intézkedéseket – például átforgatást vagy hűtést – kell hozni. A tárolóhely legyen tiszta, száraz, zárt, védett a kártevők és az időjárás ellen, miközben a tűzvédelemről sem szabad megfeledkezni: a hőmérséklet-monitoring és a preventív technológiák, mint az inert gázosítás vagy a szabályozott légkör, segíthetnek a kockázatok csökkentésében.
Intő jelek, lépj gyorsan!
A romlás jelei közül a színváltozás – például sárgulás, barnulás vagy foltos elszíneződés – gombafertőzésre, például Fusarium jelenlétére utalhat, a penészedés mikotoxin-termeléssel is járhat, a szagváltozás pedig (savanykás, erjedt vagy penészszag) egyértelmű figyelmeztető jel. A rovarok és kártevők jelenléte, a szemek töröttsége és aprózódása, valamint a nedvességtartalom 14–15% fölé emelkedése mind a romlás kockázatát növelik. A vetésben tapasztalható törpe növekedés vírusos vagy gombás betegségek jele lehet, amelyek a termés minőségét és mennyiségét is rontják. Az ilyen problémák észlelésekor azonnal el kell különíteni a sérült tételeket, a tároló hőmérsékletét és nedvességtartalmát szabályozni, a penészes vagy fertőzött részeket eltávolítani és fertőtleníteni, szükség esetén aerob stabilitást javító kezeléseket – például mikrobiológiai adalékokat – alkalmazni, és előrehaladott romlás esetén a gabonát minél előbb feldolgozni vagy értékesíteni.
Fusarium és tettestársai
A mikotoxinok elleni védekezés szintén a tiszta, jól szárított gabona tárolásán alapul. A tárolóban alacsony hőmérsékletet és kontrollált páratartalmat kell fenntartani, mert így a penészgombák, például a Fusarium, anyagcseréje és toxintermelése jelentősen csökken. A tárolt gabonát rendszeresen vizsgálni kell mikotoxinokra, penészesedésre és kártevőkre, hogy a problémákat korán felismerjük. Szükség esetén a jogszabályi előírásoknak megfelelő gombaölő kezelések vagy természetes eljárások, például ózonos kezelés is bevethetők. A megfelelő szellőzést és légcserét biztosító tárolók, valamint a mikotoxin-ellenőrző rendszerek bevezetése tovább növelheti a biztonságot.