fbpx

Tárolótelepek anyagmozgatási feladatai

Írta: Szerkesztőség - 2013 szeptember 26.

A búza termésátlaga a hírek szerint 1 t/ha-ral, több mint az elmúlt évi, azonban az aszályos időjárás – a mostani már hosszan tartó – szárazság és hőség sok kárt okoz a kukoricatermesztésben, és a várható termésvolumen és hozam vonatkozásában elmarad a várakozásoktól.

Az 1. táblázat szerinti volumen megtermelése, és az ahhoz kapcsolódó munkafolyamatok lebonyolítása, különösön a gabonafélék betakarítása, aratása mindig kiemelt, és az egész ország érdeklődését kiváltó feladat.

Az aratás, illetve betakarításhoz kapcsolódó logisztikai műveletek a szállítás, a termény fogadása, tisztítása, szárítása, betárolása sem jelent az előzőeknél kisebb volumenű és jelentőségű feladatot.

A gabonafélék tárolótelepi anyagmozgatási feladatai és a betároláshoz kapcsolódó logisztikai feladatok már a betakarítás során megkezdődnek, a termést a betakarítógépektől a tisztító-, szárító-, tárolótelepekre kell szállítani.

A szállításra ma már a mezőgazdasági vállalkozások – termékszerkezeti és birtoknagyságrendi sokszínűsége miatt – különböző szállítási technológiákat és eltérő nagyságrendű, geometriai méretű és teherbírású, különböző konstrukciójú szállítóeszközöket használnak.

Ezzel a telepi fogadóhelyek geometriai méretei és átbocsátó képessége szempontjából is számítani kell.

Az arató-cséplőgépektől a szem közvetlen átvétele történhet traktoros, billenőszekrényes pótkocsis, vagy terepjáró (4×4 vagy 6×6 kerékképletű) összkerékhajtású tehergépkocsikból és billenőszekrényes pótkocsikból álló szerelvényekkel.

A könnyű univerzális traktorokhoz kapcsolódó billenőszekrényes pótkocsik teherbírása 6-16 t lehet.

Az univerzális traktorokkal vontatható pótkocsik teherbírása 18-29 tonna lehet, a nagy motorteljesítményű univerzális traktorok esetében pedig rendszerint kihasználhatók a Magyarországon megengedett maximális 40 t vontatható összgördülő tömeg.

A pótkocsis szállításban használt mai korszerű, univerzális, nehéz univerzális traktorok egyes változatai rugózott mellsőhíddal, 40-50-60 km/h sebességhatárú váltóval rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy terepen biztonságosan mozognak (jó minőségű földúton, rövidtávon, épített úton), szállítási teljesítmény tekintetében nem maradnak el a tehergépkocsis szállítóeszközöktől.

A beépített korszerű, nagy rugalmasságú motorok szállító üzemmódban történő üzemeltetése pedig kedvező hajtóanyag-felhasználás mellett valósítható meg.

Gyűjtő-átrakó pótkocsik használatával pedig a közúti pótkocsis tehergépkocsik, illetve nyerges tehergépkocsis szerelvények esetében is kihasználható a 40 t maximális összgördülő tömeg, és ezen szerelvények nagyobb szállítási távolságokra is megfelelő szállítási teljesítménnyel használhatók.

A szárító-tároló telepre beszállított terményt mennyiségi- és minőségi szempontból át kell venni a telepnek.

A minőségi átvétel ma még alapvetően a nedvességtartalom és a hektoliterszám meghatározására terjed ki.

A mennyiségi átvétel pedig mérlegeléssel történik, ennek bizonylatolására mérlegjegyet állítanak ki.

A mai korszerű híd- és talajfelszín feletti tenzometrikus mérlegek 30-60 t összgördülő tömeg mérésére is alkalmasak.

A mai korszerű mezőgazdasági szállítóeszközök a tárolótelepi fogadóhelyet – az eltérő geometriai méretek ellenére is – jól meg tudják közelíteni.

A vízszintes vonórúd terhelésű pótkocsik többsége egy pótkocsis üzemben három, két pótkocsis üzemben mindkét oldalra egyaránt tudnak üríteni.

A függőleges vonórúd terhelésű pótkocsik általában hátrafelé történő üzemmódban üríthetők.

Az utóbbi időben a nagy teherbírású pótkocsikat letoló szerkezettel látták el.

Éppen a fogadóhelyek pontos megközelítését segíti elő – ezeken a nagy teherbírású tändem, iker, vagy tridem tengelyű pótkocsikon – a tolató üzemmódban is működő tengelycsonk kormányzású futóművek alkalmazása.

A tehergépkocsis-pótkocsis szerelvények két oldalra, míg a nyerges szerelvények hátrafelé billentéssel ürítenek. (1. ábra)

 

 

1. ábra: Pótkocsis tehergépkocsis szerelvény ürítése a fogadóhelyen

1. ábra: Pótkocsis tehergépkocsis szerelvény ürítése a fogadóhelyen

A tárolótelepeken az anyag a mintavételezés és mérlegelés után a fogadótérre kerül.

A kisebb kapacitású szárító-tároló telepek egyszerűbb technológiai vonallal kerülnek kiépítésre, ebben az esetben általában nem alkalmaznak előtisztítást.

A mai korszerű arató-cséplőgépek – pontos beállítás mellett – 98-99% szemtisztasági értékekkel dolgozhatnak.

Ebben a technológiai vonalban a kisebb teljesítményű mobil szárítókra az anyagot mobil csigás szállítóeszközök viszik fel.

A technológiai vonal egyéb anyagmozgató berendezései szintén a csigás szállítóberendezések.

A nagyobb teljesítményű és bonyolultabb technológiai vonallal dolgozó szárító-tároló telepekre érkező terményt deponálják az előtároló fogadótéren.

Az anyagot innen láncos szállító, rédler juttatja a serleges felhordókra, majd surrantással a tisztítóberendezésre jut.

A tisztítóból a terményt – kalászos gabonáknál általában nem kell szárítani –, így újabb konstrukciójú serleges felhordó, illetve vízszintes szállítórendszer a tranzittárolóba vagy – közvetlen betárolás esetén – láncos szállító a tároló rendszerbe juttatja.

A tárolótornyok betároló berendezései a serleges felhordók, láncos szállítók, szállítószalagok.

A kitároló, anyagmozgató berendezései – a különböző kialakítású bolygó csigák – mindig beépített berendezések.

Egyes kúpos fenekű tárolóknál az egész termény, míg síkpadozatú toronytárolókból a termény egy része gravitációsan üríthető.

A horizontál tárolók nagyobb kapacitású változataiba a betároló anyagmozgató berendezéseket többnyire különböző kialakítású felsőpályás rédlerekkel oldják meg. (2. ábra)

Ezekkel a berendezésekkel 4-5 m magasságú halmazok képezhetők.

A horizontál tárolók belső tere jól kihasználható. (3. ábra) A kisebb tárolókapacitású horizontál tárolókba gyakran nem kerül beépítésre az anyagmozgató gépsor.

Ez esetben is homlokrakodó gépekkel oldható meg a betárolási munkafolyamat. (4. ábra)

 

 

2. ábra: Kisebb vállalkozások korszerű horizontál tárolói is tudják fogadni a billenő- vagy letolólapos kocsiszekrényű szállítóeszközöket

2. ábra: Kisebb vállalkozások korszerű horizontál tárolói is tudják fogadni a billenő- vagy letolólapos kocsiszekrényű szállítóeszközöket

 

 

3. ábra: Horizontál tárolók előtárolója nagy mennyiségű gabona fogadására alkalmas

 

3. ábra: Horizontál tárolók előtárolója nagy mennyiségű gabona fogadására alkalmas

 

4. ábra: Korszerű tisztító-szárító egységhez kapcsolódó horizontál tároló beépített betárolóval

 

4. ábra: Korszerű tisztító-szárító egységhez kapcsolódó horizontál tároló beépített betárolóval

 

A horizontál tárolókból a szemestermények kitárolására szintén szemestermény-rakodó kanállal felszerelt homlokrakodó gépek használhatók.

Mind a be- és kitárolási munkaműveletek során az egyéb homlokrakodó gépekhez képest, a teleszkópos homlokrakodók számos előnnyel rendelkeznek.

Az újabb fejlesztésű teleszkópos homlokrakodó gépek hidraulikája axiáldugattyús, változtatható szállítóképességű szivattyúval van felszerelve.

Ez a megoldás a korábbi állandó szállítóképességű fogaskerekes szivattyúk fojtással történő szabályozásával szemben, a munkavégző szervre ráfolyó olajmennyiség szabályozásával állítja be, pl. a munkahengerek működési sebességét.

A ráfolyó olajmennyiség változtatásával a munkát végző hidraulikaolaj kevésbé melegedik, a szabályozásokkal „finomabb” és egyszerre több munkaművelet vezérelhető.

A betárolásnál, pl. egyszerre működtethető a gém emelése, kitolása és a munkaeszköz billentése.

A teleszkópos rakodógépek 7-10 m gémkinyúlása és emelési magassága révén biztosítja a horizontál tárolókban a 4-5 m-es rakatmagasság megvalósítását.

 

 

5. ábra: Szemes termények rakodására kialakított különböző raktérfogatú homlokrakodó kanalak

 

5. ábra: Szemes termények rakodására kialakított különböző raktérfogatú homlokrakodó kanalak

Szemes termények horizontál tárolóból történő kitárolás és szállítóeszközre történő rakodás esetén is a nagy raktérfogatú rakodókanalat kell használni. (5. ábra)

Gyakran előfordul, hogy a nagy igénybevételek miatt erősített kivitelű, házilag átalakított homlokrakodó-kanállal üzemeltetik a gépet. (6. ábra)

A munkaeszköz átalakításánál, megerősítésénél és használata során mindig tartsuk szem előtt az adott rakodógép megengedett emelőképességét és stabilitási jellemzőit.

A nem megfelelő raktérfogatú munkaeszköz használatával a rakodógép emelőképessége nem biztos, hogy kihasználható.

Ennek ellenkezője pedig a gép túlterhelése, ami fokozott igénybevételt, idő előtti elhasználódást, és fokozott baleseti veszélyt jelent.

Nagy raktérfogatú gyári szemestermény-rakodó kanállal, a teleszkópos rakodógépekkel a közúti szállítóeszközök rakodása szóródásmentesen végezhető el.

A szállítóeszközök a beázás elkerülésére, a minőség megóvására takaróponyvával vannak felszerelve. (7. ábra)

 

 

6. ábra: Átalakított homlokrakodó kanál

 

6. ábra: Átalakított homlokrakodó kanál

 

 

7. ábra: Búza kitárolása horizontál tárolóból és szállítóeszközre rakodása

 

7. ábra: Búza kitárolása horizontál tárolóból és szállítóeszközre rakodása

A teleszkópos homlokrakodó gépek a biztonságos munkavégzés érdekében elektromos ledekkel, hangjelzéssel jelzik a biztonságos és veszélyes gémhelyzetet.

Veszélyes gémhelyzet esetén a gém mozgatását az elektronika letiltja.

Ebben az esetben a gémet óvatosan be kell húzni, és az emelőgém süllyesztésével a rakományt a talajra kell helyezni.

A teleszkópos rakodógépek emelési magassága és gémkinyúlása, és a munkaeszköz billentési szöge biztosítja a szóródásmentes rakodást.

A megrakott szállítóeszközt, illetve a felrakott terményt minden esetben mérlegelni kell.

A közúti szállítás esetén fontos – a szállítás gazdaságossága szempontjából – a szállítóeszköz teherbírásának a kihasználása, viszont a KRESZ szabályai szerint a megengedhető összgördülő tömeg nem léphető túl.

A megrakott szállítóeszközök mérlegelésekor a teleszkópos homlokrakodók – mozgékonyságuk révén – a megengedett összgördülő tömeg pontos beállítására is alkalmasak.

A pontos mérlegelés és a mérlegjegy kiadása a telep számára – a mennyiségi bizonylatolás mellett – azért is fontos, mert a szállítóeszköz KRESZ szabályai szerinti terheléséért a rakodást végző is felelős. (8. ábra)

A szemestermény tárolókban a be- és kitárolás során – mivel a bejárati ajtók általában szűkre méretezettek, és a belső mozgástér is nagymértékben korlátozott – a gépkezelők nagy hasznát veszik a nagy alákormányzási szöggel dolgozó négykerék kormányzásnak.

A teleszkópos rakodógépeknek tehát az egyik nagy előnyük a négykerék kormányzásból adódó kis fordulási helyszükséglet, illetve a bonyolultabb és finomabb hely megközelítésre alkalmas oldalazó kormányzással megvalósítható üzemmód.

A teleszkópos homlokrakodó gépek kapcsolható kétkerék, négykerék és oldalazó kerékkormányzással egyaránt üzemeltethetők.

Szemes termény kitárolásában, és szállítóeszközre rakodásában a várható rakodási teljesítmény 90-100 t/h körül alakulhat.

 

 

8. ábra: A szállítóeszköz összgördülő-tömegének pontos beállítása hídmérlegen

 

8. ábra: A szállítóeszköz összgördülő tömegének pontos beállítása hídmérlegen

 

Összefoglalva megállapítható, hogy a korszerű, különböző technológiai vonalakat tartalmazó szárító-tároló telepeken – a technológiai elemeket kiszolgáló beépített anyagmozgató berendezések – a nagyüzemi telepeken általában vízszintes anyagmozgatásra láncos szállítót.

Függőleges anyagmozgatásra serleges felvonót használnak, de használnak még ki- és betároló csőcsigákat, bolygócsigákat, csigás vályúkat.

A tárolótelepi nagy volumenre anyagmozgatási feladatokra – ezek mellett jól használhatók, illetve nem nélkülözhetők – a nagy raktérfogatú kanállal szerelt homlokrakodó gépek, elsősorban a teleszkópos homlokrakodók.

 

1. táblázat: A fontosabb gabonafélék termesztése és felhasználása

 

Megnevezés Gabonafélék összesen Búza
2009 2010 2011 2009 2010 2011
A termés jellemzői
Betakarított terület, hektár 2.882.052 2.594.879 2.677.514 1.146.456 1.010.731 977.844
Betakarított összes termés, tonna 13.590.362 12.261.996 13.678.212 4.419.163 3.745.190 4.106.634
Termésátlag, kg/hektár 4.720 4.730 5.110 3.850 3.710 4.200
Felvásárlási átlagár, Ft/tonna 29.872 39.241 51.168
– vetőmag 56.340 66.451 71.672
– élelmezési, ipari célra 30.858 40.033 52.729
– takarmány 26.861 37.623 47.119
Bruttó termelési érték, millió Ft
– folyó áron 400.218 469.437 677.524 132.645 152.419 210.450
– összehasonlító áron 469.043 350.359 534.104 174.110 111.538 169.302
Megnevezés Kukorica Rizs
2009 2010 2011 2009 2010 2011
A termés jellemzői
Betakarított terület, hektár 1.177.321 1.078.825 1.230.253 2.712 2.000 2.710
Betakarított összes termés, tonna 7.528.380 6.984.872 7.992.443 11.722 5.893 9.020
Termésátlag, kg/hektár 6.390 6.470 6.500 4.320 2.950 3.330
Felvásárlási átlagár, Ft/tonna 29.179 37.591 48.964 62.328
– vetőmag 254.380 277.297 214.618
– élelmezési, ipari célra 26.851 36.330 47.537 62.328
– takarmány 27.324 37.096 47.941
Bruttó termelési érték, millió Ft
– folyó áron 221.494 266.382 388.524 706 349 557
– összehasonlító áron 235.435 197.371 310.771 869 355 545

 

Megjegyzés:

a Lásd a Módszertani megjegyzéseket

b Előző évi áron

Központi Statisztikai Hivatal, 2011.