Bezárás

Agrárgazdaság: továbbra is a ponty a legfontosabb halunk

Írta: Barna Ferenc - 2022 november 23.

Gazdaságilag a legfontosabb halfajunk a ponty, mely a tógazdasági étkezési célú halhústermelés 83,2 százalékát adja. Itthon a második helyen az afrikai harcsa található a termelésben, de 2021-ben elsők voltunk az EU-ban ezt a kategóriát tekintve.

Ponty
Haltermelés szempontjából ideális földrajzi elhelyezkedésünk, biztosított a keresletre a kínálat (fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

A hazai haltermelés kielégíti az itthoni keresletet

Magyarország szerencsés helyzetben van, mivel – a tógazdasági haltermelés szempontjából ideális földrajzi elhelyezkedése révén – biztosítani tudja a fogyasztók részére a kitűnő minőségű édesvízi halakat. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben az egy főre jutó halfogyasztás 6,52 kg volt, ami 0,15 kg növekedést jelent 2020-hoz képest. Cél, hogy ebből minél több hazai hal legyen.

A magyarországi tógazdasági haltermelés volumene tavaly 21 184 tonna volt, több mint 80 százaléka három régióban koncentrálódott: Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld.

Gazdaságilag a legfontosabb halfajunk továbbra is a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelésből 83,2 százalékkal részesedett 2021-ben. Magyarországon a második legnagyobb mennyiségben előállított édesvízi halfaj az afrikai harcsa, a FAO legfrissebb adatai az EU-ban hazánk termeli a legtöbbet ebből a fajból (2021-ben 5298 tonna).

A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek üzemelt területe 25 937 hektár volt 2021-ben, ami sajnos csökkenő tendenciát mutat, hiszen az elmúlt évek csapadékszegény időjárása nem kedvez a haltermelésnek.

A precíziós rendszerekben előállított halmennyiség 2021-ben 5672 tonna volt, ami a megelőző évhez képest 7 százalékos bővülést jelentett, várhatóan 2022-ben is növekvő tendencia lesz tapasztalható.

A fenntarthatóság miatt fontos a folyamatos telepítés

Mindemellett a tógazdaságok aktív szerepet töltenek be a természetes vizek halutánpótlásában, a kihelyezett halakat a haltermelők szaporítják és nevelik a megfelelő méret eléréséig. Rendkívül megerősödött a hazai horgászpiac az elmúlt években. 166 446 hektár horgászati célú kezelésben lévő vízterület van, amelyből a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozik 134 500 hektár.

A fenntarthatóság miatt fontos a folyamatos telepítés, hiszen hazánkban több mint 740 000 regisztrált horgász van. Tavaly a horgászati célú haltelepítés közel 5000 tonna volt, jelentős része ponty.

Nagyon rossz idei évet tudhat magának az ágazat

A koronavírus után idén az aszályos időjárás és a növekvő inputanyagárak viselik meg az ágazatot. Az üzemanyag, a takarmány és az energia ára jelentősen emelkedett. A tógazdasági haltermelés szempontjából nagyon rossz idei évet tudhat magának az ágazat. Az enyhe telet követő hideg, csapadékszegény tavasz, majd az elhúzódó nyári aszály miatt egyre nehezebb halat termelni tógazdasági körülmények között. Soha nem látott károkat okozott az elhúzódó aszály országszerte a halastavakban.

A völgyzárógátas dunántúli halastavaknál pedig azért alakult ki kritikus helyzet, mert – nagyobb és biztos hozamú közeli folyóvizek és csatornák hiányában – a tavakba a vízutánpótlás kizárólag a vízgyűjtő területre hulló csapadék felfogásával volt biztosítható.

Az AKI adatai szerint már tavaly 15%-os termelés-visszaesés volt a Dunántúlon a vízhiány miatt, az idei tapasztalatok és előrejelzések szerint idén ez 30%-os is lehet 2020-hoz képest.

A halászati ágazat már javában készül a karácsonyi szezonra

A hazai haltermelés közel 40%-a a karácsonyi ünnepkör idejében kerül az asztalra. Idén is kiváló minőségben, nagy választékban lehet majd friss halhoz jutni – hívja fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).

Forrás: NAK/Sajtóközlemény