A Z generáció játszótere lehet a robotizált mezőgazdaság

Az agrártechnológia jövője, avagy hogyan formálhatja a Z generáció a mezőgazdaságot

Az agrárágazat jelentős átalakulás előtt áll, amelynek motorja a technológiai fejlődés és a generációváltás. Az amerikai Osborn Barr Parmore ügynökség által végzett kutatás betekintést nyújt abba, hogy az 1997 és 2012 között született fiatalok, vagyis a Z generáció képviselői milyen módon alakíthatják át a mezőgazdaság jövőjét.

Ezeket a generációkat, azaz a ma 28–74 év közöttieket együttesen egyszerűen BoomXY generációnak nevezték el.

A fenti tanulmányhoz az irányelveket az O + B’s Ag Advisory Council agrártanácsadó hivatal fogalmazta meg, amely 2017-ben azzal a céllal jött létre, hogy foglalkozzon azokkal a kihívásokkal, amelyekkel az amerikai mezőgazdaság küzd. Az O + B’s Ag Advisory Council elnöke, Richard Fordyce, hangsúlyozta, hogy a fiatal generációk innovatív hozzáállása és technológiai érdeklődése alapvető szerepet játszik majd az agrárágazat átalakulásában.

Örökös dilemma: ki viszi majd tovább a családi gazdaságot?

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása az, hogy megváltoztak a gazdaságöröklésről alkotott nézetek. Amerikában a BoomXY generációt képviselő gazdáknak mintegy 71%-a szerint az egyik gyermekük viszi majd tovább a családi gazdaságot. Érdekes megállapítást tett a tanulmány. Ugyanis annak ellenére, hogy a Z generációs fiataloknak csak mindössze 54%-a tervezi, hogy folytatja a családi gazdálkodást, akik úgy döntenek, hogy nem a család gazdaságát veszik át, sok esetben agrárdiplomát szereznek, és a mezőgazdasághoz kapcsolódó, de nagyobb pénzügyi stabilitást biztosító karriert építenek.

Ez a trend azt mutatja, hogy az amerikai fiatalokat a mezőgazdasági pályán jobban vonzzák a technológiai újítások, valamint a fenntarthatóságban rejlő lehetőségek.

Lelkes érdeklődés a modern agrártechnológia iránt

A Z generáció egyik legmeghatározóbb jellemzője az agrártechnológia iránti érdeklődés. Az USA-ban végzett kutatás szerint az amerikai fiatalok 85%-a pozitívan értékeli a modern technológiai vívmányokat. A precíziós gazdálkodás, az automatizált folyamatok, a drónok és mesterséges intelligencia alkalmazása a mezőgazdaságban különösen vonzóvá teszi számukra az ágazatot.

Ez a technológiai nyitottság kulcsfontosságú lehet a mezőgazdasági termelékenység növelésében és a környezetvédelem szempontú fenntarthatóság javításában. A Z generáció tisztában van azzal, hogy a technológiai vívmányok és újítások nem csupán a termelékenység hatékonyságára vannak kedvező hatással, hanem a fenntartható gazdálkodásra is.

Mi miatt fogékonyabb a Z generáció a technológiai vívmányokra és a fenntarthatóságra?

A Z generáció egy időben cseperedett fel a világunkban bekövetkezett rohamos technológiai fejlődéssel. Számukra már természetes, hogy az internet révén nem csupán folyamatosan elérhetők vagyunk, hanem bármilyen információhoz pillanatok töredéke alatt, akár terepen is hozzá tudunk jutni. Mivel együtt nőttek fel a mindennapjainkban használt eszközeink fejlődésével, nem esik nehezükre az újabb és újabb applikációk és persze a videójátékok kezelése. Épp olyan otthonosan mozognak és navigálnak a virtuális térben, mint a valóságban.

A videójátékok, amelyekkel gyermekkoruk jelentős részében módjuk volt, akár online egymással is játszani, számtalan olyan készséget fejlesztettek ki bennük, amelyeket kiválóan tudnak alkalmazni akár a dróntechnológiában vagy a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek felismerésében, megértésében és kiaknázásában is.

Videójátékokkal fejlesztett készségek hasznosíthatósága az agrártechnológiában

A videójátékok terén szerzett jártasság egyáltalán nem tekinthető pusztán haszontalan szórakozásnak. A ma már csúcsminőségű videójátékok számos jól hasznosítható készség fejlesztésére alkalmasak. A modern videójátékok, különösen az akció- és stratégiai játékok, jelentős mértékben javítják a kognitív képességeket. A Z generáció képviselői, akik sokat játszottak vagy játszanak még ma is videójátékokkal akár online környezetben is, e kikapcsolódási formának köszönhetően gyors döntéshozatalra képesek, rövid a reakcióidejük, mentálisan nagyon rugalmasak, és kiváló térlátásra és térbeli tájékozódásra tettek szert a gyors stratégiai döntéseket is igénylő játékokkal.

Azok a játékok, amelyekben sokrétű feladatokat is végre kell hajtaniuk, kiválóan fejlesztik a multitasking képességet, míg a problémamegoldással kombinált navigálás az összetett környezetben a térbeli tájékozódást és a stratégiai gondolkodást fejleszti.

A csapatjátékokat támogató online videójátékokban közös célok elérése érdekében kell a társakkal együttműködniük. Ez a képesség a munkahelyi környezetben is jól hasznosítható, ahol a kollégákkal való hatékony együttműködés elengedhetetlen. A videójátékok tehát a szórakoztatás és stresszoldás mellett értékes eszközként szolgálnak a kognitív és szociális készségek fejlesztésére.

Ez a generáció, amely a technológiai fejlődés és a változó értékek csúcsidőszakában nőtt fel, komoly gondolatokat és értékeket tesz le a mezőgazdaság asztalára.

Játékkonzolokon edzett kézügyesség kamatoztatása a drónnavigálásban

Azok a Z generációs fiatalok, akik a játékkonzolokkal is jól bánnak, vagy akár a billentyűzet kombinációival játszanak, kiváló szem-kéz koordinációra tesznek szert. Anélkül is képesek kezelni a konzol irányítókarjait vagy a billentyűzetet, hogy a kezükre kellene tekinteniük. Képesek a részletgazdag virtuális teret figyelni a szemükkel, és közben az ujjaikkal koordinálni e térben az irányított karakter mozgását. Amint sorra vesszük, milyen készségekkel kell rendelkezniük a számítógép-vezérelt gépek operátorainak vagy éppen a drónkezelő pilótáknak, azonnal világosan láthatjuk, hogy milyen mértékben válnak rátermetté a videójátékokban jártas Z generáció képviselői a legújabb agrotechnológiai eszközök kezelésére.

A drónpilótától elvárt készségek

A drónkezelés nem csupán technikai hozzáértést igényel, hanem komoly figyelmet, szem-kéz koordinációt, precizitást, valamint nélkülözhetetlen a gyors döntéshozatal képessége a mezőgazdaságban is egyre szélesebb körben alkalmazott modern eszközök irányításához.

A drónok irányítása során a pilótának folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a környezetét, és azonnal reagálnia kell a változó körülményekre, például időjárási viszonyokra vagy a drón technikai állapotára. Emellett a térbeli orientáció és a vizuális megfigyelőképesség is kulcsfontosságú, hiszen a drónokkal végzett feladatok, például a feltérképezés vagy a permetezés, pontos navigációt és precíziós mozgásokat követelnek a kezelőtől.

A drónkezelés során a pilóták gyakran találkoznak váratlan helyzetekkel, amelyek elkerülése vagy megoldása gyors döntéshozatalt igényel. Ezért a drónkezelőkkel szemben támasztott alapkövetelmények egyike a fejlett problémamegoldó képesség. A változó körülményekhez való rendkívül gyors alkalmazkodás és az együttműködési készség is elengedhetetlen, különösen a nagyüzemi mezőgazdasági műveletek alkalmával, amikor a drónpilóták rendszerint csapatban dolgoznak.

Az utóbbi években már Magyarországon is egyre szélesebb körben jelentkezik az érdeklődés a drónok révén a mezőgazdaságban is bevethető forradalmi újítások iránt.

A digitális készségekkel rendelkező Z generáció karrierlehetőségei a robotizált agráriumban

A Z generációs gazdák egyedi jellemzőikkel forradalmasítják a mezőgazdaságot. Fiatal koruk ellenére ők már a digitális eszközök, platformok és automatizáció szakértői, melyeket gazdálkodási módszereik javítására használnak.

A technológiai jártasságuk megkülönbözteti őket az előző generációktól, és lehetővé teszi számukra, hogy könnyedén alkalmazkodjanak a folyamatosan változó mezőgazdasági környezethez.

E generációra az alábbiak jellemzők:

1. Technológiai jártasság és innovációra való nyitottság: Ezek a fiatal gazdák már gyerekkoruktól kezdve találkoznak digitális eszközökkel és rendszerekkel, így magabiztosan képesek ezeket használni is. A modern gazdálkodásban olyan fejlett technológiákat alkalmaznak, mint a drónok, GPS-alapú mezőgazdasági eszközök, valamint adatgyűjtési és -elemzési platformok. Ezekkel a megoldásokkal optimalizálják a növénytermesztést, figyelik a talaj állapotát, és hatékonyan kezelik az erőforrásokat.

2. Automatizáció és okosgazdálkodási technikák használata: A Z generáció képviselői a legmodernebb automatizált rendszereket építik be a mindennapi munkájukba. Az okos öntözőrendszerek, robotizált mezőgazdasági gépek és automatizált üvegházak révén csökkentik a manuális munkaigényt, és növelik a termelés hatékonyságát. Ezek az eszközök nemcsak időt és költségeket takarítanak meg, hanem a fenntarthatóság szempontjából is előnyösek.

3. Adatokkal támogatott döntéshozatal: A Z generációs gazdák nem hagyományos, tapasztalati alapú módszerekre támaszkodnak, hanem adatokon alapuló döntéseket hoznak. Precíz adatgyűjtési módszereket alkalmaznak egyebek mellett a talaj minőségének felmérésére, az időjárási változások előrejelzésére, valamint a növények fejlődési szakaszainak követésére. Ezeknek az információknak a birtokában hatékonyabban tudják tervezni a vetést, öntözést, trágyázást és betakarítást a hozamnövelés érdekében.

4. Gyors alkalmazkodóképesség és kísérletezőszellem: A Z generáció tagjai rugalmasan reagálnak a változásokra. Mivel az agrárszektor folyamatosan fejlődik, és új kihívásokkal szembesül, ezek a fiatal gazdák könnyedén átlépik a hagyományos módszerek korlátait. Nyitottak az új technológiákra és megoldásokra, legyen szó a precíziós gazdálkodásról vagy új fenntarthatósági stratégiákról.

5. Vállalkozói szemlélet és közvetlen kapcsolat a fogyasztókkal: Ezek a fiatal gazdák erős vállalkozói szellemmel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy nem félnek új dolgokat kipróbálni, és kockázatot vállalni. Felismerik, hogy a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolat lehetőséget biztosít arra, hogy személyre szabottan reagáljanak a vásárlói igényekre, és a fenntarthatóságot is előtérbe helyezzék.

6. Fenntarthatóság-központú szemlélet: A Z generáció számára rendkívül fontos a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás. Tisztában vannak az éghajlatváltozás következményeivel és a természetes erőforrások megőrzésének fontosságával. Ezért olyan módszereket keresnek, amelyek csökkentik a káros kibocsátást, és minimalizálják a pazarlást, miközben hosszú távon is fenntarthatóvá teszik a gazdaságaikat.

Nemcsak a dróntechnológia, hanem az egyéb robotizált agrotechnológiák rohamos fejlődése is átalakítja a mezőgazdaságot, új távlatokat nyitva a precíziós gazdálkodás terén. A videójátékok világában megszerzett készségek különösen jól kamatoztathatók a modern mezőgazdaságban, mivel a drónok és robotizált mezőgazdasági gépek irányítása nemcsak technikai hozzáértést, hanem kiváló térbeli tájékozódást és precizitást is igényel.

A következő években várhatóan Magyarországon is megváltozhat a Z generáció viszonya a mezőgazdasághoz, és ez a nemzedék jó eséllyel át is formálhatja, fenntarthatóbbá és technológiai szempontból is fejlettebbé változtathatja a hazai agrárszektort.

Fesztóry Ottó