Nagy az igény, de sok az aggály a génszerkesztésben

Annyi kihívás éri az európai mezőgazdaságot, hogy minduntalan visszatér a génszerkesztés lehetőségének engedélyezése. Egyrészt lemaradunk a világ többi termőterületétől, másrészt versenyképtelenné válik az áru a konkurensekhez képest. Viszont az aggályok is nyomósak. Hol tart mindez?

Világszerte terjed

Az utóbbi évek időjárása és növényvédelmi kihívásai folyamatosan újraélesztik a vitát a precíziós géntechnológiákkal kapcsolatban. Irtózatos forróság, tartós szárazság, visszatérő tavaszi fagyok, új kártevők tömeges megjelenése, továbbá a globális túltermelésből eredő olyan piaci kihívások jönnek, amik korábban nem. Ezek egy része annak következménye, hogy világszerte sok helyen terjednek az ellenállóbb, bőtermőbb olyan fajták, amiket génmódosítással, génszerkesztéssel állítanak elő. Ezek ára, jövedelmezősége sok esetben nagyobb, mint a hagyományos módon termesztett alapanyagoké. Európa még mindig ott tart, hogy mindenféle génmódosítás-génszerkesztés tilos – és ez a merev álláspont egyszerre megnyugtató, egyszerre vitatható.

Durván vagy precízen

Noha a nemesítést a köznyelv nem hívja génmódosításnak, a lényege mégis ez: olyan növény- (vagy állat)változatokat létrehozni, amelyek valamely fenyegetés vagy kívánt cél szempontjából előnyösek. Jobban ellenállnak az időjárásnak, a rovar-, gomba-, vírus- vagy baktériumfertőzésnek, illetve több, szebb, finomabb, egészségesebb termést hoznak.

A legdurvább génmódosítás, a hagyományos ’GMO’ legfőbb kritikai érve az, hogy idegen fajok génjének átültetését is megengedi. A közelmúltban a tudósok új módszereket fejlesztettek ki a DNS megváltoztatására. A New Genomic Techniques (új genetikai technikák, NGT-k) vagy a „génszerkesztés” segítségével egy szervezet meglévő génjeit célzottan szerkesztik/módosítják, de már idegen genetikai anyag beiktatása nélkül (ez kapott Nobel-díjat 2020-ban). A Global Gene Editing Regulation Tracker szerint számos engedélyezett génszerkesztett növény kapható világszerte. Ennek előnye, hogy alkalmassá teszi a növényt az említett fenyegetések-célok kezelésére-elérésére. Ám úgy, hogy a kívánt eredményre nem kell 5-10 évet várni, euro százmilliókat elkölteni, és értékes emberi munkaerőt, laboridőt fordítani rá.

Könyörögnek az új kategóriákért

A növények szerkesztésére szolgáló CRISPR felfedezésével és az ezt követő kutatási fellendüléssel a génszerkesztésben a tudósok és a mezőgazdasági vállalkozások Európa-szerte a 2001-es GMO-szabályok felülvizsgálatát szorgalmazták, de egyelőre hiába: az NGT-k szabályozását az Európai Bíróság (EB) a 2001-es GMO-irányelv hatálya alá sorolja. Vagyis az EB szerint bár a génszerkesztés nem okozza idegen gének bejutását, akkor is szigorúan szabályozni kell. A tudósok, az egyes tagállamok és a mezőgazdasági miniszterek széles körben kritizálták ezt a döntést. Aztán tavaly nyáron az Európai Bizottság  új szabályozást javasolt az új genomikai technikákkal előállított növényekre. Ha jóváhagyják, akkor az EU két növénykategóriát hozna létre, amelyeket új genomikai technikákkal módosítottak.

A növények egy kategóriája a hagyományos növényekkel összehasonlíthatónak tekinthető, és nem igényelne GMO-címkézést. Idén februárban az Európai Parlament elfogadta a Bizottság javaslatát, egyetértettek abban, hogy a természetben előforduló fajtákhoz hasonló NGT növényeket mentesíteni kell a GMO-jogszabályok szigorú követelményei alól. Ugyanakkor azért, hogy a gazdálkodók függetlenek maradjanak a nagy vetőmagvállalatoktól, az EP-képviselők az NGT-növényekre vonatkozó szabadalmakat is betiltják.

Aggályos is lehet, ami előnyös

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) viszont az aggályos technológiák az NGT-t, mert a géntechnológiával módosított növények átterjedése csökkentheti a termés sokféleségét, és növényi monokultúrákhoz vezethet, amelyek ronthatják a talajt és csökkenthetik a biológiai sokféleséget. A géntechnológiával módosított növények negatív hatással lehetnek a nem célszervezetekre, például a ragadozókra és a beporzókra, továbbá aggályos az ilyen növények szabadalmaztatása is.