A mindennapjainkban jelentkező szélsőséges időjárási körülmények hatása a mezőgazdaságban is érezhető, ugyanis ezek az éghajlati viszontagságok különböző növényi betegségek nagyobb arányú megjelenését idézhetik elő. Magyarországon az utóbbi években a meleg és száraz nyaraknak következtében egyre gyakrabban és nagyobb arányban jelenik meg a jelentős gazdasági károkat okozó, talajból fertőző gomba, a Macrophomina phaseolina.
A gomba több mint 500 gazdanövénnyel rendelkezik, beleértve számos kultúrnövényt és gyomnövényt egyaránt. A gomba preferálja a magas hőmérsékletet (28-35 °C) és alacsony talajnedvességet. Elsődleges fertőzési forrás a talajban megtalálható kitartóképletek (mikroszkleróciumok), melyek a gyökérfelszínen csíráznak, majd appresszóriumot (tapadókorongszerű hifa) képeznek, végül a gazdaszervezet sejtfalába hatolnak. A behatolást követően a gombafonalak elterjednek a gyökérrendszerben. Majd tovább haladnak a növények szállítószövet-rendszerébe, ahol micéliumot (gombafonalak laza szövedéke) képeznek, valamint a gomba számára kedvező körülmények között megvalósul a mikroszkleróciumok képzése. Ez akadályozza a növények víz- és tápanyagellátottságát, mely súlyos esetben a növények pusztulását okozza.
Magyarországon a 2023-as és 2024-es évben jelentős gazdasági károkat okozott napraforgó- és cukorrépa-állományokban.


Napraforgó esetén a gomba tüneti megjelenése során a szár alsó része szürkésbarna lesz, belső szövetei elhalnak, üregessé válik, majd megjelennek a gombára jellemző kitartó képletek, a mikroszkleróciumok. A gyökérzet szintén folyamatosan megbarnul, majd elhal, aminek következtében a felsőbb növényi részek víz és tápanyagellátása nem megfelelő. A forró napokon a levelek sárgulása, hervadása, súlyos esetben száradása tapasztalható. A napraforgó érés előtti elhalása jelentős termésveszteséget eredményezhet (1.ábra).
Cukorrépán legjellemzőbb tünete a gyökér külső részének szürkés-feketévé válása, mely a gomba kitartó képleteinek felhalmozódásából adódik. A gyökerek szövetei rothadásnak indulnak, romlik a gyökér víz- és tápanyagszolgáltató képessége, melynek következtében a lombozat folyamatosan hervad, súlyos esetben teljesen elhal. A gyökerek rothadása értékesíthetetlenné teheti a répákat (2. ábra).
A nagy gazdanövénykör, valamint az, hogy a gomba ellen jelenleg a gyakorlatban hatékonyan működő gombaölőszer nincs forgalomban a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján, megnehezítik az ellene való védekezést. Fontos megemlíteni, hogy a különböző növények és az egyes fajták/hibridek esetében fogékonyságbeli különbségek lehetnek.
A gomba ellen azonban van megoldás!
Számos publikáció számol be egyes baktériumfajok törzseinek biokontroll-képességéről, valamint saját kétéves tapasztalatainkra épülő laboratóriumi és szántóföldi kísérleteink is tanúsítják, hogy a Bacillus subtilis és Pseudomonas fluorescens baktériumtörzseket tartalmazó Phylazonit NG Rizo készítményünk 15-20 l/ha dózisban vetéssel egy menetben kijuttatva hatékonynak bizonyult e talajból fertőző kórokozó visszaszorításában.
Összeségében elmondható, hogy a Macrophomina phaseolina gomba ellen a mikrobiológiában rejlő biokontroll-lehetőségek kiaknázása kulcsfontosságú a termesztés sikerességéhez mind mennyiségi, mind minőségi paramétereket figyelembe véve.
A talajból fertőző káros gombák visszaszorítására a Phylazonit komplett technológiát javasol, amiért keresse a cég tanácsadóit.
