…ami nem csoda: a tisztességes termelők tömegei úgy érzik, rajtuk csattan az ostor a politikai haszonszerzésben, csalásban utazó, ügyeskedő „gazdák” miatt. A mezőgazdasági támogatások botránya a KAP reformjának indokoltságát is visszaigazolja.
Az EU ügyészsége leleplezte a csaló „gazdákat”
Hónapok óta forrnak az indulatok az illegális agrártámogatások miatt Görögországban. Az uniós nyomozóhatóság, az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatai szerint évek óta olyan „gazdák” is jelentős közvetlen kifizetésekhez jutottak, akik valójában nem folytattak mezőgazdasági tevékenységet, csak papíron birtokoltak – részben fiktív – területeket. A rendszer kulcsszereplői között magánirodák, nagy adatkezelő cégek, az OPEKEPE kifizető ügynökség vezetői és volt agrárminiszterek is megjelentek. A folyamat odáig fajult, hogy az Európai Bizottság több százmillió eurós pénzügyi korrekciót (mintegy 400 millió eurós nagyságrendben) szabott ki Görögországra a KAP-szabályok megsértése miatt, amit nemzeti szinten „agrártámogatási botrányként” emlegetnek.
Ezért is indokolt a KAP-reform
A botrány gyökere a KAP azon logikája, hogy az alaptámogatás döntően hektárra, nem pedig tényleges termelésre jár. Ezt a rendszert a görög termelők már régóta kritizálják, de a mostani ügyben a visszaélések rendszerszintűvé váltak: olyan személyek is támogatáshoz jutottak, akik mezőgazdasági tevékenység helyett csak a támogatási rendszer „optimalizálásával” foglalkoztak. A nyomozások során kiderült, hogy biogazdálkodási parcellák után is fizettek ki pénzeket, miközben nem voltak igazolt biotermelési tevékenységek – ugyanakkor nincs arra bizonyíték, hogy hamisan címkézett biotermékek kerültek volna nagy tételben piacra.
A gyanú szerint a támogatási rendszer réseit nemcsak kihasználták, hanem politikai befolyásszerzésre is felhasználták. Közben a jogszerűen gazdálkodó termelők úgy érzékelik, hogy az uniós bírság és a jogtalan kifizetések visszakövetelése miatt most rajtuk csattan az ostor: sokuknak hónapok, sőt évek óta nem érkeztek meg a jogos támogatásaik, és a görög sajtó 1 milliárd euró körüli kifizetési hátralékról ír.
A „tényleges gazda”
A gazdaszervezetek szerint nem fogadható el, hogy az uniós pénzügyi szankciókat a KAP-költségvetésből vagy a nemzeti agrárkeretből fedezzék, mert ez újabb elvonás lenne a tisztességes gazdáktól. Ehelyett azt követelik, hogy a bírságok és visszafizetések terhét a korrupt hivatalnokok, a politikai felelősök és az illegálisan támogatott „álgazdák” viseljék.
A botrány túlnőtt a nemzeti határokon, és a KAP jövőjéről szóló vitákban is hivatkozási pont lett. A görög agrárszereplők egy része a KAP-szabályozást okolja, mondván: a hektáralapú rendszer és a bonyolult, kiszervezett adminisztráció átláthatatlanná tette a támogatási láncot. Európai szinten viszont inkább az ellenőrzési mechanizmusok megerősítését, a fizikai ellenőrzések, távérzékelés és adatkeresztezés kombinálását sürgetik, hogy a támogatások valóban a „valódi gazdákhoz” jussanak el, ne pedig papíron létező birtokokhoz. A görög gazdák követelései – a termeléshez kötött, átláthatóbb támogatások, a valós állatállományhoz és termelési adatokhoz kötött kifizetések – jól rímelnek azokra az uniós szintű javaslatokra, amelyek a 2027 utáni KAP-reform egyik kulcspontjává tehetik a „tényleges gazda” fogalmának újradefiniálását.
A KAP reformját itthon is viták övezik, ugyanakkor – mint nemrég írtunk róla – emögött inkább az egymással is szembenálló körök, például a kis- és nagygazdaságok, a zöldek és a versenyképesség-pártiak ellentétei bújnak meg. A KAP-reform javaslat számos döntő előnnyel rendelkezik.
Agrárágazat Tudástár: Agrártámogatási botrány – Görögországban rendszerszintű visszaélések miatt több százmillió eurós uniós bírságot szabtak ki, ami rámutat a hektáralapú támogatási rendszer és a gyenge ellenőrzés kockázataira.
