Gyerekmunka, lazuló telepi fegyelem az USA sertéságazatában

Az Egyesült Államok sertéságazatában az elmúlt hónapokban egymást követik a botrányok. Árkartell-vádak, illegális kiskorú-foglalkoztatás és a munkavédelem „modernizációja”, ami több kockázatot tol az üzemek dolgozóira. A kép riasztó: a nagyobb profit érdekében enyhül az ellenőrzés, a telepi feladatok „házon belülre” szervezik. Közben kiskorúak is megjelennek a mezőgazdaság legveszélyesebb területein. Az „eredmény”: több baleset, romló biológiai iztonság.

Veszélyes, ha nem az állam, hanem telep ellenőrzi önmagát

Vajon hogyan lesz elvárható a biobiztonság és az előválogatás technológiai fegyelme, ha a telepi alkalmazottakra bízzák a kontrollt? Nos, a szövetségi élelmiszer-biztonsági rendszer „modernizálásának” részeként az USDA több üzemnek megengedte, hogy magasabb vágósori sebességgel dolgozzon. Emellett a tetemválogatás egy részét a szövetségi ellenőröktől a vállalati alkalmazottakhoz helyezte át. Ezzel a kritikus ellenőrzési pontok a cég érdekkörén belülre kerülnek – ahol a teljesítménykényszer erősebb lehet a kockázatkezelésnél. Független oknyomozó anyagok szerint ez egyszerre növelheti a dolgozói balesetek, az állatjóléti és élelmiszer-biztonsági kockázatok esélyét.

Nem köll jelenteni, hadd menjen…!

Az USDA közben jelezte: a jövőben nem kér be további munkavédelmi adatokat az üzemektől, arra hivatkozva, hogy nincs közvetlen összefüggés a sorsebesség és a sérülések között. Ez azonban éppen azt a transzparenciát gyengíti, amelyből a kockázatok időben észlelhetők lennének – különösen akkor, ha a biológiai biztonság napi rutinjait is a termelési célok alá rendelik.

Felháborító: kiskorúak is a legveszélyesebb műszakokban

A Munkaügyi Minisztérium (DOL) jelentette: egy iowai sertésüzemben – külsős takarítócégeken keresztül – csaknem egy tucat gyerek dolgozott éjszakai műszakban, a „kill floor” veszélyes berendezései között, maró vegyszerekkel. A vállalatváltások sem állították meg a jogsértéseket, a hatóság több szolgáltatót is megbírságolt. A történet nem egyedülálló: egy tágabb, növekvő amerikai gyermekmunka-probléma húsipari lenyomata.

Profitnyomás: lazuló szabályok, erősebb kockázatok

A „terhek csökkentésére” hivatkozó, sorsebesség-emelő és ellenőrzés-átszervező intézkedések egyértelműen termelékenységi célokat szolgálnak. A kérdés az, milyen áron. Ha a független állami hatóságok helyett a telepi alkalmazottakra kerül át a szűrés és a napi biobiztonsági kontroll, logikus, mi történik. Az, hogy a saját termelési érdeket már nem fogja korlátozni semmi, hiszen a cégeknek egy szinten túl érdekükben áll lazítani az állategészségügyi és a dolgozói biztonságon. Ez intézményi ellentmondás, amely rendszerszinten növeli a kockázatot.

Árkartell-ügyek: a fogyasztó is fizet

Miközben a gyártósorok gyorsulnak, a bíróságokon lezáruló, többéves árkartell-perek mutatják: a piac „optimalizálása” nem egyszer a fogyasztó kárára történt. A Reuters szerint a Tyson Foods 85 millió dolláros megállapodással zárta le a fogyasztói keresetet a sertéshúsárak felhajtásáról. Korábban a Smithfield 75 millió dollárt fizetett, és más cégek is egyeztek. A nagy láncok – például a Kroger és a McDonald’s – külön eljárásokban perelnek.

Konklúzió

A három jelenség – a biobiztonság és ellenőrzés „háziasítása”, a kiskorúak megjelenése a legveszélyesebb műszakokban és a profitot szolgáló szabálylazítás – ugyanannak az üzleti logikának a tünetei. Rövid távon nőhet a kibocsátás és a nyereség, de hosszú távon sérül a fogyasztói bizalom, nő a vállalati felelősség kockázata, és a humán-, illetve állategészségügyi kockázatok is felfelé kúsznak. A tanulság: a telepi fegyelem nem kiszervezhető a profitmaximalizálás oltárán – különösen nem gyerekek munkájára alapozva.

forrás: PigProgress

Agrárágazat Tudástár: Sertéságazat és munkavédelem – Az USA sertésiparában a termelékenységi nyomás lazítja az ellenőrzéseket, ami gyerekmunka, biológiai kockázat és munkahelyi balesetek növekedéséhez vezet.