Már most alapozzuk meg a kiváló termést!

Amikor ezeket a sorokat írom, az inputanyagárak, többek között a legtöbb műtrágya és ásványi trágya ára meredeken emelkedni kezdett. A mezőgazdasági növények tápanyagigényei azonban nem változtak. Essen szó ezért arról, hogy mire figyeljünk ahhoz, hogy egy év múlva is kiváló, jó minőségű termést takaríthassunk be.

Míg a búza káliumigénye közepes, addig a kukoricáé, repcéé és a napraforgóé kimagasló.

A nitrogén alapvetően fontos és nélkülözhetetlen a növény növekedése szempontjából, azonban tartsuk szem előtt, hogy a kijuttatott N-trágya mennyiségének csak egy része képes a növény számára hasznosulni, ha elmarad mellőle a K-trágya kijuttatása.

A bevezetőben említett K-igényes növényeknél, melyek K-igénye olykor meghaladja a N-igényt (mennyiségét tekintve), komoly hozam- és minőségveszteséggel kell számolnunk, ha nem juttatunk ki a nitrogén mellett káliumtrágyát. Vegyük sorra a fent említett növényeket!

A repce tápanyagigénye

A repcének kevéssé elágazó, mélyre nyúló karógyökere van, ezért fontos, hogy a feltalaj könnyen átjárható legyen számára, valamint a tápanyag-ellátottság a talaj mélyebb rétegeiben is biztosított legyen. A növény igényeihez igazodó trágyázás jó hatással van a magképződésre és a termésre. A repcénél a termést az őszi trágyázással alapozzuk meg.

A kálium növeli a szemek olajtartalmát, javítja a szárszilárdságot és a fagyállóságot. Igaz, hogy a repce a tápanyagok egy részét (hektáronként 70–80 kg N és 100–120 kg K2O) már ősszel, a téli vegetációs nyugalmi szakasz beállta előtt felveszi, de a tápanyagigénye a tavaszi vegetációkezdet és a teljes virágzás közötti rövid időszakban a legnagyobb. Nagy termés esetén a tenyészidő alatt összesen felvett kálium mennyisége hektáronként a 300–350 kg K2O hatóanyagot is elérheti. A repce kevésbé érzékeny a kloridra, ezért ősszel és tavasszal is jól használhatóak a kloridkötésű műtrágyák. Igaz, hogy a betakarított terméssel (magvak) aránylag kevés kálium távozik a talajból, azonban a növény a szár- és levélképzéshez igen nagy mennyiségű, 140–180 kg/ha K2O hatóanyagnak megfelelő káliumtrágyát igényel. A betakarításkor visszamaradt kálium (repceszalma) nagy része a vetésforgóban marad és tovább hasznosul – leggyakrabban az utána következő őszi búza számára, tehát befektetésünk tovább kamatozik.

 

Tápanyag-utánpótlás kukoricában

A kukorica a címerhányás előtti 14 napban és azután mintegy 25–30 napig szemlátomást sokat nő, így ebben az időszakban sok tápanyagra van szüksége. Ez alatt az 5-6 hét alatt veszi fel az összes szükséges tápanyagnak kb. a háromnegyed részét. A trágyázást ehhez a nagy tápanyagfelvételhez kell igazítani. A kukoricának tavasszal, továbbá különösen hideg időjárás esetén és hideg talajokon, a rossz felvételi viszonyok miatt, nagy a foszforszükséglete. A foszfor elősegíti a gyökérnövekedést, gyorsítja a fejlődést és elősegíti a szemképződést.

 

Kukorica
Kukorica káliumhiánya

 

A kukoricának a keményítőképzéshez sok káliumra van szüksége, a káliumfelvétel már a címerhányás idején elérheti a maximumot. A fő növekedési szakaszban maximálisan 12 kg K2O-nak megfelelő káliumot vehet fel hektáronként és naponként. A káliumhiány ebben az időszakban károsodáshoz vezet, mely később nem korrigálható.

A jó K-ellátás a termés mennyisége és minősége szempontjából egyaránt fontos, mivel fokozza a fotoszintetikus aktivitást, a fehérje- és szénhidrátszintézist. Javítja a növények vízháztartását, csökkenti a növények vízleadását (transzspiráció) és fokozza a vízfelvételt. Növeli a kukorica szárszilárdságát és a gombás betegségekkel szembeni rezisztenciát.

A kálium növeli a hideggel szembeni ellenállóságot, javítja a szárszilárdságot, elősegíti a csövek kialakulását. A jó káliumellátás a hibridek megfelelő kiválasztásával csökkenti a szárrothadás veszélyét.

A káliumhiány gyakran kötött, káliumfixálásra hajlamos talajokon figyelhető meg.

A kukorica jó magnéziumellátást is igényel. Laza, magnéziumhiányos talajokon magnéziumtartalmú műtrágyák használata javasolt. A K:Mg arány ne legyen nagyobb, mint 3:1. Káliumban gazdag talajokon a káliumtúlsúly okozhat magnéziumhiányt és indokolhatja a Mg-trágyázást. A Mg-szükséglet 2/3-át a kukorica 4-6 hét alatt veszi fel, a sorok záródása és a virágzás közötti időben, ezért már a kezdetekkor gondoskodnunk kell a magnézium pótlásáról.

A Mg-hiány tipikus megjelenési formája a csökkent klorofillképződés következtében kialakuló ún. „tigriscsíkozottság”.

A nitrogénellátást a termés szintjéhez kell igazítani. A környezetkímélő gazdálkodás megkívánja, hogy csak a P- és K-műtrágyát adjuk ki ősszel, a nitrogénadagot pedig tavasszal. A nitrátkimosódás veszélye esetén az adagot meg kell osztani a vetés és a 4–5 leveles állapot idejére.

A kukorica gyors növekedése következtében, az intenzív fejlődés szakaszában cinkhiány léphet fel. A cinkhiány a 6–12 leveles állapotban alkalmazott cinktartalmú levéltrágyázással kiküszöbölhető. A talajban felhalmozódó foszfor túlsúlya szintén indukálhat cinkfelvételi problémákat, ebben az esetben a növény ezt jelzi, és levéltrágyázással beavatkozhatunk.

 

A napraforgó igényeiről

A napraforgó általában a mérsékelt nitrogén-, bőséges kálium-, megfelelő foszfor-, magnézium- és kénellátásra reagál kedvezően.

Az optimális nitrogénellátást meghálálja, de a nitrogénfelesleg kedvezőtlen, mert csökkenti az olajtartalmat és fokozza a betegségekkel szembeni fogékonyságot, mivel a sejtfalak fellazulnak, és a kórokozók, kártevők könnyebben áthatolnak rajta.

A termés mennyiségét és az olajtartalmat a kiegyenlített foszfor- és káliumellátás kedvezően befolyásolja. A kálium növeli az ezerszemtömeget és kedvezően befolyásolja az olajtartalmat. Kísérleti tapasztalatok alapján nitrogénszegény és mérsékelt foszfortrágyázás mellett bőséges káliumellátás javasolható. A foszfor- és káliumtrágyákat ősszel, a nitrogéntrágyát tavasszal kell kiadni.

Savanyú, magnéziumszegény talajokon a mész- és magnéziumtrágyázás is szükséges. Magnézium pótlásával a termés- és az olajtartalom is növelhető.

 

Dr. Zsom Eszter
szaktanácsadó

Kapcsolódó hírek