Valós termelői problémákra keresnek megoldásokat

A mindenki számára nehéz 2023-as év után bővíti palettáját a Hechta

A közelmúltban Visegrádon tartotta partnertalálkozóját a Hechta Kft., ahol az idei eredmények és kihívások áttekintése és elemzése is a szakmai program része volt. Takács Attila ügyvezetővel ennek apropóján beszélgettünk bővebben az ott felmerült témákról.

2023 különös év volt a növényvédelmi piacon is. Mit érzékelt ebből a Hechta?

– Igen, 2023 biztosan emlékezetes év lesz a növényvédős szakmában. Én 26 éve dolgozom ezen a területen, ami végig úgy telt, hogy a következő év forgalma mindig nagyobb volt, mint az előzőé. Teljesen mindegy, hogy melyik cégnél dolgoztam, az is, hogy milyen termékkel kereskedtünk, 26 évig a mezőgazdaság fejlődése töretlen volt. Az idei az első év, amikor a forgalom csökkent – persze nemcsak nálunk, a Hechta Kft.-nél, hanem ez alapvetően iparági tendencia.

Még nem tudjuk, hogy ez csak egyszeri eset volt, vagy esetleg egy trendfordulót jelez. Egyelőre a 2024-es év sem mutatkozik feltétlenül könnyűnek, de még ne menjünk ennyire előre!

A másik komoly probléma volt idén, hogy ami káosz előfordulhatott, az be is következett. Az új támogatási rendszer nem volt teljesen jól kidolgozva, nem értették a termelők, regisztrációs szinten gond volt termékeinkkel, közben megnőttek az input-, és beestek a terményárak. Még jó, hogy ehhez a sok negatívumhoz képest a termésátlagok egész jól alakulnak. Az azért nehéz szituáció, hogy míg tavaly azon panaszkodtunk, hogy nincs termés és aszály van, 2023-ban meg azon, hogy sok a termés, és hová tegyük.

Sikerült az említett regisztrációs problémát kezelni? A 2024-es évre milyen várakozással tekint?

– Igen, az megnyugtató, hogy regisztrációs szinten rendeződtek a dolgok. Az Amalgerolnak módosítottuk a regisztrációját, így lehet használni az AÖP-ben egyszeres kijuttatásra egy pontért, úgy, ahogy azt egyébként a termelők már 27 éve alkalmazzák. A terményár és a terménypiacok, így a jövedelmezőség azért még mindig kérdőjeles, tartok tőle, hogy jövőre ez a kisebb termelőknél elindíthat egy vállalkozásbezárási hullámot. Valószínűleg elkezdődik a piacon egy koncentráció.

A Hechta Kft.-nél ebben a piaci szituációban hogyan készülnek fel a változásokra?

– Reagálni kell azokra – ezért veszünk fel a palettánkra új termékeket, ezekből lesz, ami 2024-ben már piacra is lép, a továbbiak pedig majd csak az azt követő évben. Próbálunk az érzékelt trendeknek megfelelően lépni. A cégek között nagy különbség lesz, attól függően, mennyire gyorsan tudnak reagálni. Van egy mondás, hogy amikor feltámad a szél, akkor sokan felhúzzák, mások inkább levonják a vitorlát… Én nem gondolom, hogy le kell ereszteni a vitorlát, az eddigiekhez képest azonban kicsit más irányba kell elindulni. Beszélgettünk nemrég sok gazdapartnerünkkel, ott is elmondtam, hogy nem az a cél, hogy minél többet termeljenek, hanem minél több jövedelmet kell megteremteni! Ha ezt most úgy lehet elérni, hogy a jövedelem leginkább az európai uniós támogatásokból képződik, nem pedig az eladott termények profitjából, akkor azt kell csinálni, amit a támogatásokkal kapcsolatban elvárnak! Nem biztos, hogy 12 tonnás hektáronkénti kukoricát kell megcélozni, nagyon komoly költségekkel, gyakorlatilag minimális haszonnal, hanem lehet, hogy facéliát kell termelni, és egy évig pihentetni kell a talajt, emellett felvenni a támogatást. Ez persze csak egy lehetőség, de az a lényeg, hogy különböző stratégiákat kell kialakítani a változások kezelésére. Az AÖP mutatott egy irányt. Ha erre kapnak pénzt az emberek, akkor ebbe az irányba kell menni, nekünk pedig olyan termékeket kell piacra hozni, amit a gazdák a támogatásban is tudnak használni, és emellett biztonságosabb termelés, egészségesebb növényállomány és akár magasabb termésátlag felé viszi a termesztett kultúrákat.

Amikor minden jól megy, és a bejáratott úton haladunk, akkor a tudás szerepe nem annyira jelentős. Ha felborul minden, és az eddig használt taktikák nem működnek, akkor felértékelődik a tudás szerepe – ezt most nagyon érzékeljük.

Mikrobiológiai megoldások

Új termékek piacra vezetésénél mik a prioritások?

– Az AÖP felé megyünk, mert ez a következő hét évben működni fog, ehhez kell igazodni. Ma egy terméknek ebbe a támogatási rendszerbe bele kell férni, meg kell oldania egy valós növényvédelmi problémát, és rentábilisan tudni kell használni. Ha nincs meg a háromból valamelyik paraméter, akkor az a termék kiesik a lehetőségek közül. Nem egyszerű új terméket találni erre a piacra. Egyre kevesebb a növényvédő szer is, ma már van sok olyan probléma, amire nincs is megoldás, és nemcsak feltétlenül a kiskultúráknál érzékelhető ez. Ami még nehéz, hogy egész más gondolatvilágot igényelnek az új termékek, mint az eddigiek. Egy rovarölőnél egyszerű a képlet: a gazda látja, hogy a bogár lefordul a kultúrnövényről, tehát a készítmény hat. Egy baktériumkészítménynél, egy biostimulátornál, gombánál sokkal nehezebb a hatást ennyire egzaktul szemléltetni. Mi több mikrobiológiai megoldással is fogunk jelentkezni, például majd baktériumokkal és gombákkal igyekszünk a fertőző gombaállományt csökkenteni a talajokban. Ezt legjobban teljes felületkezeléssel lehet megcsinálni, ami azonban költséges. Ezért megpróbálunk a sorkezelésekre koncentrálni.

Egyébként hogy kerülhet fel egy új készítmény a termékpalettára?

– Az egész onnan indul ki, hogy mi a termelői probléma. Ha elég visszajelzésünk van, hogy a partnerek mivel küzdenek, mire nincs igazán jó megoldásuk, akkor bújjuk a szakirodalmat, megnézzük, hogy csinálják más országokban, például a tengerentúli gazdák. Elmegyünk konferenciákra, nyakunkba vesszük a világot. Ha látunk izgalmas dolgot, felvesszük a kapcsolatot a gyártóval, és ez ekkor még egy nagyon sokesélyes dolog. Kb. minden 10-15 próbálkozásra jut egy olyan sikeres, ahol eljuthatunk oda, hogy egyáltalán a megfelelő emberrel már a termékről beszéljünk. Még ekkor sem biztos, hogy lesz is belőle valami, hisz az engedélyeztetés, a kondíciók egyeztetése során rengeteg buktató van. Az a tapasztalatom, hogy nálunk 30-40 nekifutásból lesz egy működő termék a hazai piacon. Ezzel semmi gond nincs, így működik, én pedig élvezem ezt a folyamatot, mert nagy dolog, ha valamiből egyszer csak termék lesz!

Mekkora csapattal dolgoznak most Magyarországon?

– 7 területi képviselőnk van, és ketten dolgozunk az irodában. Sok komoly kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cég áll a hátterünkben.

Lehetséges, hogy a következő generáció a családban részt vesz majd a cég munkájában?

– A három fiú közül többen is felmerült ez az ötlet, és én nagyon örülök neki! Az, hogy ők is érdekesnek és perspektivikusnak találják ezt a szakmát, azt is mutatja, hogy valamit jól csináltam ezen a téren az elmúlt évtizedekben. Persze nem lesz nekik könnyű, nagyon más már ez a hivatás, mint a mi diákéveinkben. A kereskedelem és a szakma is nagyot változott. Mi annak idején a vegyszeres növényvédelmet tanultuk, a problémákat azzal kellett megoldani. Ilyen nagy igény a komplexebb megoldásokra, mint ami manapság van, akkoriban nem volt, és akkor még az új marketingeszközökről nem is beszéltünk. A tanulás egy jó alapot ad nekik, ami a gyakorlatban majd további fontos ismeretekkel is kiegészül.

Fodor Mihály