A hideg időszakok csökkenése kockázat a mezőgazdaságnak

A klímaváltozás miatt csökkent a fagyos napok száma Magyarországon; az elmúlt 120 évben közel harmadával lett kevesebb a meteorológiai szakértők szerint. A hideg időszak rövidülése nem feltétlen előny, kockázati tényezőként hat az agráriumban is.

Évente közel 80 a fagyos napok száma

A 20. század elején még 120 nap körül alakult Magyarországon a fagyos napok száma, amikor a napi minimum hőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent. Ez a globális felmelegedés hatására napjainkra 80 nap alá csökkent, leginkább az Északi-középhegységben – áll a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon megjelent cikkben, melyet Szabó Péter, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója írt Pongrácz Rita meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének munkatársával végrehajtott elemzés alapján.

A szakértők pesszimista forgatókönyvre számítanak, miszerint ezen trend erősödik: évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok éves átlagos száma. A megfigyelt változásokért egyértelműen az emberiség által gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést.

A meteorológusok prognózisa szerint további mintegy 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok évi átlagos száma és 2-3 fokkal nőhet az évi legalacsonyabb minimum hőmérsékletek értéke.

A jelenlegi trend arra mutat, hogy a következő évtizedekben a fagyos napok, elsősorban az ország középső területein ritkulnak majd, az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek pedig várhatóan inkább a déli és a keleti régiókban változnak jobban.

A téli hideg eltűnése nem feltétlen előny

Energiafelhasználás szempontjából „csak első látásra örülhetünk” a hideg időszak rövidülésének, ugyanis ezzel együtt jár a melegebb napok számának növekedése. Télen lehet spórolni a fűtéssel, azonban a nyáron jelentkező nagyobb mértékű forróság miatt nőnek a hűtési igények, ami még nagyobb energiafelhasználást generálhat.

Ezen túl a hideg időszakok csökkenése pedig kiemelt kockázatot jelent a mezőgazdaságnak. A nagy hidegben a kártevők általában nem tudnak kitelelni; az enyhébb időjárás viszont kedvez nekik, tavasszal jelentősen megnőhetnek a növényvédelmi költségek. A csökkenő extrém hidegek mezőgazdaságra gyakorolt hatása, hogy a növények vegetációs ciklusai megborulhatnak, a nyári hőségnapok csapadékhiánnyal párosulhatnak, így végső soron csökkenthet a megtermelt élelmiszerek mennyisége és minősége.

Forrás: Másfélfok

Összeállította: Barna Ferenc