A kisebb termelők mozgástere szűkülni fog

Az agrártermelők helyzetén sokat javíthatnak a fejlesztési források, de az összes körülményt figyelembe véve, nehezen tervezhető a mezőgazdaság jövője – mondták ki a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztály online konferenciáján.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) agrárgazdasági igazgatója

A járvány hatásai idén is jelentősen befolyásolhatják az élelmiszer- és mezőgazdaság kilátásait. Potori Norbert szerint a megtakarítások felhalmozódásával megnőtt a fogyasztás, az ellátási láncok zavarai és a beruházások csúszása viszont továbbra is okozhat gondot, miközben energia- és nyersanyagpiacot geopolitikai konfliktusok tehetik bizonytalanná.

Kiemelte a kínai sertésállomány újbóli gyarapodását is, mivel emiatt a takarmányigény világszinten nő, a termények ára pedig aligha fog csökkenni.

A magyar gazdáknak hosszabb távon szervezett együttműködésre, integrált termelési rendszerek kialakítására kell törekedniük, a kisebb termelők mozgástere szűkülni fog.

Felértékelődnek ugyanakkor a fenntarthatósági, állatjóléti, egészségügyi szempontok, az értékláncoknak tehát minden részükön átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lenniük, ha piacon akarnak maradni.

Az AKI volt főigazgatói a 2023-tól elérhető uniós támogatások észszerű hasznosítását szorgalmazták

Kapronczai István nagy feladatnak nevezte a hatékony felhasználást, hiszen 50 százalékos nemzeti hozzájárulással számolva majdnem 10 ezer milliárd forinthoz jut a magyar mezőgazdaság 2027-ig, ami a következő időszakra is hatással lehet.

Sürgette egyúttal a megállapodást az EU-val a Közös Agrárpolitikáról, hogy a magyar gazdák ősszel már az új feltételekhez igazodhassanak.

Udovecz Gábor szerint a támogatások megteremthetik a lehetőséget a magyar mezőgazdaság felzárkóztatására. Megjegyezte, hogy a belföldi termelők a rendszerváltást követően a szomszédos országokhoz képest is hátrányba kerültek.

A világ élelmiszertermelésének mindössze 10 százaléka kerül nemzetközi forgalomba, nem kell tehát mindenkinek a világpiaci folyamatokhoz igazodnia, mutatott rá a járható útra a volt főigazgató. Bizakodva állapította meg, hogy a belföldi agrárgazdaság a járvány alatt életképes maradt, az élelmiszerellátás a legnehezebb időkben sem került veszélybe.

Az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának társelnöke

Vajda László szerint a támogatások jelentősen emelhetik a mezőgazdaság termelési értékét, ám ezzel együtt az értékesítés bővítésre szorul.

Javítani kell a marketingtevékenységet és a kiviteli lehetőségeket, hogy a magyar termékek a valós értékükön keljenek el.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági osztályának vezetője

Többek között a technológiai felkészültség fejlesztését emelte ki Patay Ágnes, mivel a 2020-as Agrárcenzus adatai alapján a mezőgazdaság digitalizációja alacsony szintű, többnyire az ügyintézésre szorítkozik.

A precíziós eszközök használata ennél is korlátozottabb, és az érintett termelők többnyire ezt a keveset is csak szolgáltatásként veszik igénybe, nem saját eszközzel végzik.

Az Agrárcenzus 2020 részletes adatait a következő hetekben teszi közzé a KSH.

Forrás: MTI

Összeállította: Barna Ferenc