fbpx

A humuszképződés folyamata és jelentősége

Írta: - 2024 február 23. -Hirdetés

A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül többek között a tápanyag-szolgáltató képesség, és fogyatkozik a humusz.

Ezért szemléletváltásra és komplex technológiai megoldásokra van szükség. Ennek része többek között a szervesanyag-visszapótlás, minimális talajbolygatás, a kíméletes művelés, a mikrobiológiai megoldások alkalmazása. A mikrobiológia tudományának már sikerült tisztáznia jó néhány talajbaktérium szerepét. Ismerünk nitrogénkötő, a foszfort és a káliumot a növények részére felvehető formára átalakító törzseket. De vannak növényi hormonokat termelő, talaj- és növényegészséget védő baktériumok is. A morzsás talajszerkezet kialakításáért pedig a nyálkaszerű anyagot termelő mikrobák a felelősek.

Több évtizedes kutató- és fejlesztőmunka eredményeként jöttek létre a baktériumos talajoltó készítmények és a növényi maradványok szakszerű elbontását támogató mikrobiológiai termékek.

Írásunkban a humuszról, mint a legfontosabb alkotóelemről olvashatnak. A humusz a talaj egy sajátos és igen fontos alkotórésze. Nem egy vegyület, hanem vegyületek összessége. A humuszvegyületek talajspecifikusak, azaz 85-90%-ban csak a talajban fordulnak elő. Tulajdonképpen a talajba jutott szerves anyagok azon része, ami már átesett a humifikáció folyamatán. Ehhez a folyamathoz viszont elengedhetetlen a talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége.

A humusznak jelentős szerepe van a talaj termőképességének fenntartásában, hatással van a talaj szerkezetére, víz-, levegő- és hőgazdálkodásra.

A humuszképződés egyik legnagyobb mérvű szereplői azok a talajbaktériumok, amelyek képesek egyszerű szénhidrátokból (cukrokból) ún. baktériumnyálka, azaz EPS-exopoliszacharidok kiválasztására (1., 2. kép). Ez egyben a talajszerkezet kialakításában „gyors” és optimális javulást tesz lehetővé. Talajoltó baktériumokkal ez a folyamat jelentősen gyorsítható.

1. kép Baktérium által termelt exopoliszacharid

2. kép	Poliszacharid-termelés – mikroszkópos felvétel
2. kép Poliszacharid-termelés – mikroszkópos felvétel

A szakirodalom szerint a humusz a megfelelő összetételű mikrobiológiai közösség életfolyamatainak eredményeként jön létre, amely jelentős mennyiségben keletkezhet, ha ott nagy változatosságú a növényi élet, és a talaj képes tápanyagokkal ellátni a minél változatosabb humuszképző mikrobiális életközösséget.

S mindehhez a talaj széntartalma a kulcs – ami akár duplája is lehet a légkör széntartalmának –, ezért ezt nagyon fontos megőrizni, illetve növelni!

A talaj legfontosabb alkotói a kolloidális méretű, vízburokkal körülvett agyagásványok és humuszanyagok. Kalciumban gazdag környezetben ezek agyagásvány–humusz-komplexeket képeznek, amelyek a talajmorzsák kialakítói.

A tápanyagfelvétel alapvetően a talaj szilárd alkotórészeinek, a talajban lévő mikroorganizmusoknak és a növények gyökérfelszínének kölcsönhatása eredményeként a talajoldatban megy végbe.

A humusz ellenálló, nehezen bomló, vízben csak meghatározott körülmények között oldódó vegyületek összessége. A felhalmozódása nagyobb mennyiségben csak hosszú folyamat eredménye. Lebomlása lassú, amely lehetővé teszi, hogy a humusz hosszú időn át tudjon tápanyagot, főleg nitrogént biztosítani a növényeknek.

Ahogy láthattuk a talajoltással és a szármaradványok szakszerű mikrobiológiai lebontásával nemcsak a talajszerkezet javul, hanem támogatjuk a humuszosodás folyamatát, a szén megkötését is és ezáltal kiegyensúlyozottabbá válik a növények tápanyagellátása, egészségesebb lesz az állomány és intenzívebben fejlődik mind a gyökérzet mind a hajtás. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények – a terület legalább 50%-án való használatával – már elérheti a támogatást.

Válassza a Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjainak minőségi, magyar talajbaktérium-készítményeit!

A Szövetség Tagjai

Szövetséget támogató tag: