Az elhibázott állami intézkedések (EPR, ársapka) mellett a fogyasztás csökkenése, a hatalmas behozatal-növekedés, az export és általában a hazai termelés csökkenése negyedszázada nem látott visszaesésbe taszítja a hazai húságazatot.
Bel- és külpiacokon egyaránt visszaszorul
Drámai hangú összegzésében vázolta fel a magyar húsipar visszaesését a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke egy minapi sajtótájékoztatón. Éder Tamás szerint 2023-ban a húsfeldolgozás és -tartósítási ágazat termelésének volumenindexe majdnem 16 százalékos visszaesést produkált, a húskészítménygyártás 14,4 százalékosat. Ilyenre szintén nem volt példa az elmúlt 25 évben. Tavaly egyébként az egész élelmiszeripar gazdasági növekedése jelentősen alulmúlta az ipari átlagot: az élelmiszeripari termelési volumenindex 11,3 százalékkal csökkent, míg az ipar egészéé csak 5,4 százalékkal. Az elmúlt 25 évben nem volt ekkora visszaesés az élelmiszeriparban. Ezen belül a húsipari ágazatok visszaesése tehát meghaladta az élelmiszeripari átlagot is. A húsipar belföldi értékesítése is több mint 10 százalékkal csökkent tavaly, az ágazat (feldolgozás és tartósítás) exportteljesítménye 13,2 százalékkal csökkent. A készítménygyártás exportvolumene 17,7 százalékkal esett, és itt is igaz, hogy 2008 óta nem fordult elő, hogy mindkét alágazat exportteljesítménye 10%-nál nagyobb mértékben csökkenjen.
Ugyancsak romlott a külkereskedelmi mérleg egyensúlya, miután az élősertésexport csökkent, ám a behozatal nőtt. Ebben szerepük volt a húskereskedelemre erőltetett kötelező akcióknak és az árlimiteknek (ársapkáknak) is, amelyek miatt például a sertéscombimport közel 46, majd a második hullámban további 20 százalékkal nőtt. Az élősertés-külkereskedelem terén az import értéke több mint duplája az exportnak.
Az idei év azonban némi élénkülést mutat. Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet a KSH adatait közölve azt írja, hazánk élősertés-kivitele 52,6 százalékkal nőtt (11,9 ezer tonna) idén áprilisig a tavalyi azonos időszak mennyiségéhez viszonyítva.
Az ágazat kihívásai
…között első helyen szerepel a fogyasztáscsökkenés, amelyben a drágulás mellett olyan tényezők is szerepet játszanak, mint az állattartásra háruló etikai elvárások, az egészségi és a környezetvédelmi szempontok. Ugyancsak teher az ágazaton a a PL termékek szerepének erősödése a brand termékek kárára, a minőséggyengítési folyamatok a gyártásban-kereskedelemben (termékutánzatok). Ártottak az elhibázott állami intézkedések (EPR, kötelező akciózás, kiskereskedelmi különadó növelése, zsugorinflációs rendelet stb.).
Mint számos más mezőgazdasági szektorban, itt is komoly kihívás a szakképzett és végzettség nélküli szakemberek hiánya, a forint-árfolyam és az alapanyag-ellátás bizonytalansága. Mindezekhez még hozzájön a csökkenő sertéslétszám és az afrikai sertéspestis fenyegetése. A szektor vállalkozásainak – állapítja meg a szakmai érdekvédelmi szervezet összegzése – külön kihívás, hogy az önköltség növekedését hogyan érvényesíthetik a fogyasztói árakban…