Vegyük magunkra az E-ING-et!
2016-ban döntött a kormány az E-ING projekt megvalósításáról, azzal a céllal, hogy az 1972-benkialakított egységes ingatlan-nyilvántartás helyén korszerű, más adatbázisokkal kommunikáló elektronikus adatbázis jöjjön létre, csökkentve az eddigi adminisztrációs terhet mind az ügyfelek, mind a hivatalok oldalán. Bár a fejlesztéseknek számottevő előnyei várhatóak: automatikus ügymenet, elektronikus okirattárak, egyablakos ügyintézés, ugyanakkor meg kell barátkoznunk azzal, hogy megszűnik a függőben tartás jogintézménye, vagy hogy egyetlen, országos illetékességű „földhivatal” kerül kialakításra.
Az ingatlan-nyilvántartás
Kereken ötven évvel ezelőtt teremtették meg hazánkban a „modern” ingatlan-nyilvántartás alapjait, az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel, amelynek újdonsága abban foglalható össze, hogy megszüntette a kettős nyilvántartást (állami földnyilvántartás és telekkönyv), továbbá az egységes nyilvántartás vezetését a földhivatalok hatáskörébe utalta. Papíron tehát megszűnt a korábban létező telekkönyvi nyilvántartás, de a rendszerváltást követően, 1997-ben finomított mechanizmus továbbra is megőrizte annak néhány alapvető vonását. Nagy vonalakban egyrészt az ingatlan-nyilvántartás alapja maga az ingatlan (és nem a tulajdonos személye), amelyet tulajdoni lapokon kell nyilvántartani, másrészt jogosultságot nem a konszenzus (vagyis a szerződés), hanem a traditio, vagyis a szerződésben foglaltak nyilvántartásba történő bejegyzése keletkeztet.
A három fő részből – tulajdoni lap, irattár és a törölt bejegyzések állománya, valamint a térkép/alaprajz – álló ingatlan-nyilvántartásunk működése öt alapelven nyugszik. A fentiek alapján egyértelműen legfontosabb bejegyzés elve szerint az ingatlanokhoz kapcsolódó egyes jogokat a nyilvántartás nem csak regisztrálja, hanem a bejegyzés keletkezteti azokat. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés esetén ugyanakkor a bejegyzés csak meglévő jogviszonyokat „törvényesít”, öröklés esetén például erről beszélhetünk. A bejegyzés természetesen csak megfelelő formai és tartalmi kellékekkel ellátott okiratok alapján történhet meg. A jelenlegi szabályok szerint – e téren mindenképpen várható változás 2023-ban – ide tartozik a teljes bizonyító erejű (például ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott) magánokirat, a közjegyzői közokirat, a bírósági határozat vagy éppen a közigazgatási hatósági határozat is.
Az okiratiság elvén túlmenően lényeges szerepe van még a nyilvánosság elvének is. A leendő vevők védelme érdekében a tulajdoni lapok korlátozás nélkül megismerhetőek, azokról feljegyzés készíthető, vagy igazgatási szolgáltatási díj ellenében hiteles másolat adható ki. A hiteles másolatok lehetnek teljes körűek (valamennyi, korábban már törölt bejegyzéseket is) vagy szemlék (csak az érvényes bejegyzéseket tartalmazzák). Településnév és helyrajzi szám ismeretében az ingyenes betekintés, feljegyzés készítése bárkinek bármelyik tulajdoni lapba biztosított. Díjfizetés ellenében hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat kérhető papíralapon vagy elektronikus formában. Mindez nem pusztán jogosultság, hanem egyben kötelezettség is, hiszen nem tekinthető jóhiszeműnek az a vevő, aki az ingatlan-nyilvántartás adatainak ismerete nélkül köt adásvételi szerződést.
Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles, vagyis a bejegyzett jog azt a személyt és olyan tartalommal illeti meg, ahogy a nyilvántartás feltünteti, de adott ingatlanra vonatkozó más jog, mint ami érvényesen be van jegyezve, nem állhat fenn. Ha a bejegyzett jog vagy tény eltér a valós helyzettől, ezt annak kell bizonyítania, aki vitatja a valódiságot. A bejegyzett jogosultságok, feljegyzett tények egymáshoz való viszonyát az iktatásuk időpontja, vagyis a rangsoruk, ranghelyük alapozza meg. Ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításának jelzésére pedig a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy szolgál. Végül a nyilvántartásba csak olyan tény, jogosultság jegyezhető be, amelyet hatósági megkeresés vagy ügyfél meghatározott formanyomtatványon, az igazoló okirat két eredeti, egy másolat példányát mellékelve, eljárási díj megfizetésével benyújtott kérelme tartalmaz.
TAKARNET és a harmadik dimenziós elvárások
Igaz ugyan, hogy az állami földnyilvántartás adatait már 1972-benszámítógépen dolgozták fel – lyukkártyás rendszer, offline, Minszk-22 típusú számítógéppel –, de a „valós”, folyamatos gépi adatfeldolgozás csak az 1990-es évektől, a földhivatalok személyi számítógépekkel való ellátásától kezdve vált lehetségessé.
1997-re minden tulajdoni lap adatai rendelkezésre által elektronikus formában, és elkészült a Térképen Alapuló Kataszteri Rendszer Országos Számítógépesítése, vagyis a TAKAROS, amelyet 2003-ban az akkor még előfizetéses, szűk kör számára igénybevehető TAKARNET követett. Ez utóbbi 2011-től az ügyfélkapun keresztül bárki számára 0–24 órában igénybe vehető.
Csak 2013 és 2016 között az online tulajdonilap-másolatok lekérdezéseinek a száma másfélszeresére, míg az online térképmásolatok lekérdezésének száma háromszorosára növekedett. Az elektronikus nyilvántartások fejlesztése nem pusztán az átláthatóság, rugalmas, könnyű kezelhetőség miatt fontos, hanem egyre inkább felértékelődik a háromdimenziós térinformatikai rendszerek szerepe is az alagutak, közművek, parkolóházak, utak, vasutak alatti és feletti épületek számának jelentős növekedése miatt.
2018-ban aztán felmerült a négydimenziós, vagyis az idő síkjában is követhető adatok használata is. Hazánkban a Lechner Tudásközpont irányításával zajló projektben készül a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép, és felmerült az egyes adatbázisok (építésügyi, lakcím- és népesség-nyilvántartás stb.) összekapcsolhatóságának igénye is. Érdekes, hogy a 2012-től bevezetett osztrák rendszer szerint például az ingatlan tulajdonosát automatikusan értesítik, ha az ingatlanának tulajdoni lapját lekérték, vagy arra bármilyen bejegyzés történt. Ott már az ingatlan-nyilvántartási eljárások 60%-a elektronikus úton benyújtott kérelemre indul. Mindez meglátszik az ügyintézési időben is, amely átlagosan 3,6 nap mindösszesen.
Az elektronikus eljárás gyakorlati kérdései, avagy a jogi képviselet kötelező!
A teljes mértékben elektronikussá váló eljárás számos kérdést felvet, illetve újdonságot szül, amelyek közül kétségtelenül a legnagyobb, hogy 2023-tól fogva nem indokolt többé a földhivatali rendszer jelenlegi formában történő fenntartása. Mivel az informatikai rendszer országosan intézi a kérelmek elbírálását, a jövőben egy országos illetékességű szerv fog eljárni, ám lehetőség szerint az ügyeket pedig leterheltségi vagy területi alapon osztják majd ki.
A rendszer további újdonsága, hogy a beadványokat széljegyzi, majd a nem sommás vagy teljes eljárásra kerülő ügyeket automatikusan el is bírálja. Az elbírálás során a jogi képviselőt meghatalmazó okiratot igen, de a mellékelt dokumentumokat nem vizsgálja a rendszer, „csak” az űrlap adatai számítanak majd. A felelősség az egyezőségért a kérelmet benyújtóké. A kérelmeket a jövő évtől fogva elektronikus űrlap kitöltésével lehet leadni, amelyben az eljáró ügyvéd (kamarai jogtanácsos) vagy képviseleti jogállású közjegyző rögzíti a lényeges adatokat. Hangsúlyozandó – bár a fenti mondatból következik is –, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet általános érvénnyel kötelező lesz.
A fő szabály alól természetesen lesznek kivételek, így az ügyfél írásban vagy elektronikusan előterjeszthet adatokban (ingatlan vagy a jogosult) változásbejegyzési kérelmet vagy az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet (például, ha az okirat valódisága vitatott), illetve, ha az automatikus vagy sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincsen helye, az ügyfél 5 napon belül kérheti, hogy kérelmét teljes eljárásban bírálják el. Nem lesz kivétel: a bíróságok és egyéb hatóságok is csak elektronikus űrlap kitöltésével tudnak ingatlan-nyilvántartási eljárást kezdeményezni.
Változik a terminológia is: amennyiben a megkeresés a bíróságtól érkezik, azt elrendelésnek, ha viszont hatóságtól, azt felhívásnak kell ezután nevezni. Az eljárások megindításáról a rendszer értesíti az ingatlanra bejegyzett jog, tény valamennyi jogosultját. Az informatikai rendszer az adatszolgáltatásokat illetően a hét minden napján 0–24 órában rendelkezésre áll majd, de munkaszüneti napokon az automatikus döntéshozatal várhatóan nem lesz folyamatban.
A bejegyzési elv a legfontosabb, a függőben tartás lehetősége pedig megszűnik
A jövő évtől az ingatlan-nyilvántartáson kívül keletkező tény vagy jog csak akkor érvényesíthető harmadik személyekkel szemben, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Amennyiben a jogok vagy tények jogszabály erejénél fogva keletkeznek, akkor hatályosak harmadik személyekkel szemben, ha az ingatlannak a jogot vagy tényt keletkeztető jogszabály hatálya alá tartozása az ingatlan-nyilvántartásban szereplő más jog, tény vagy adat alapján az ingatlan tekintetében egyértelműen megállapítható.
Az ingatlan-nyilvántartásban három csoportba sorolható jogosultság és tény említhető meg. Első csoportba tartoznak azok az úgynevezett dologi jogi jogok (például tulajdonjog), amelyek a bejegyzéssel egyidejűleg jönnek létre. A második csoportba azok a nem dologi jogi természetű jogok, tények tartoznak, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzés nélkül is létrejönnek, de harmadik személyekkel szemben csak a bejegyzést követően lesznek hatályosak. Végül a harmadik csoportba a jogszabály erejénél fogva létrejövő jogok és kötelezettségek tartoznak. Az új törvény koncepciójának egyik legfőbb eleme, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a lehető legteljesebb körben megismerhető legyen adott ingatlannal összefüggésben fennálló valamennyi jog és kötelezettség. Ez gyakorlatilag a különböző nyilvántartások átjárhatóságát és közhitelességének megteremtését jelenti.
Az új törvényi szabályozás a jelenlegitől eltérő struktúrát teremt majd meg, vagyis a Polgári Törvénykönyv az ingatlan-nyilvántartásra nézve kevesebb szabályt tartalmaz majd, az ingatlan-nyilvántartási törvény általánosabb jellegűvé válik, míg például az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények, adatok tételes felsorolását végrehajtási rendelet fogja tartalmazni. Ugyan a bejegyezhető jogok, tények, adatok rendszere nem változik, de kisebb változások azért várhatóak. Például a jelenleg még tényként feljegyzendő szerződési kikötéseket a jövőben jogként kell majd bejegyezni. Vonatkozik ez az elidegenítési és terhelési tilalomra, a tulajdonjog fenntartásához kapcsolódó vevői jogra, végül a pénzügyi lízingbeadáshoz kapcsolódó jogra. Gyakorlati jelentősége a függőben tartás jogintézményének kivezetése miatt a tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vevői jognak van. Joghatások emiatt akkortól állnak be, amikor adott ingatlanra vonatkozóan bejegyzésre kerül a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog, 6 hónapos időtartam alatt pedig az ingatlannal kapcsolatos további kérelmek széljegyzésre kerülnek.
A vevő későbbi tulajdonjog-szerzésének bejegyzése vevői ranghelyen fog történni, ezért a vevő mint adós ellen induló végrehajtás esetén végrehajtási jog az adott ingatlanra nem jegyezhető be, az az adott ingatlant nem fogja érinteni. Az adott ingatlan tulajdonosa (eladó) mint adós elleni végrehajtás esetén a végrehajtási jog az ingatlan vonatkozásában 6 hónap után bejegyezhető. A tulajdonjog-fenntartást tartalmazó, vevői jogot alapító szerződésben, ha a felek másképpen nem rendelkeznek, a vevői jog fennálltának maximuma 2 év lehet.
Többletkövetelmények az eljárási jogosultsághoz, avagy az elektronikus út előnyben
Az automatizált eljárás bevezetése indokolja, hogy 2023-tól eljárási jogosultsággal olyan ügyvédek és kamarai jogtanácsosok rendelkeznek majd, akik a törvényi továbbképzési kötelezettség részeként előírt speciális ingatlanügyi ismereteket igazolhatóan megszerezték. E tényt az ingatlan-nyilvántartásból is lehet ellenőrizni, kamarai közhiteles nyilvántartások alapján. Ügyvédi meghatalmazást fő szabály szerint csak ügyvéd előtt (esetleg kormányablakban) személyesen vagy elektronikusan, e-személyivel történő elektronikus aláírással lehet megtenni, az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerben elérhető űrlap segítségével. Ahogy az az első oldalon is jelzést nyert, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgálhat elektronikus okirat vagy olyan papíralapú okirat, amelyet a készítője (közjegyző, ügyvéd, kamarai jogtanácsos) elektronikus okirattá alakított. Külföldi magánokiratokkal kapcsolatban végül az új szabályozás nem zárja ki az ügyvédek által gyakran alkalmazott, a távollevők közötti szerződéskötésre vonatkozó lehetőséget.
Csegődi Tibor László
