A kedvezőtlen időjárás és a termelési költségek növekedése hátráltatta leginkább a gazdálkodást

Ugyan mélypontra zuhant a beruházást és fejlesztést tervező gazdálkodók aránya, már az is látszik, hogy a mezőgazdasági termelők egy része az előremenekülést választja.

Az AgroStratéga 2022-ben már tizenegyedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.

A gazdaságirányítók 99%-a említett valamilyen hátráltató tényezőt az elmúlt gazdasági évben, szemben a tavalyi 97%-kal és a tavalyelőtti 96%-kal. A korábbi adatokra visszatekintve az is látszik, hogy az időjárás kedvezőtlen hatására évről évre nagyobb arányban (2020: 74%, 2021: 84%, 2022: 92%) hivatkoznak a gazdaságvezetők. Ugyanez igaz a termelési költségek növekedésére is (2020: 48%, 2021: 61%, 2022: 80%). A többi körülmény ennél jóval kisebb arányban nehezítette a gazdálkodást.

A mezőgazdasági alapanyagok áremelkedése, a szélsőséges időjárás miatt kieső hozamok és a tervezett beruházások költségeinek megugrása sok gazdaságban kényszerítette ki a termelés korábbi gyakorlatának felülvizsgálatát és a fejlesztési tervek módosítását. Manapság a gazdálkodók mindössze 69%-a gondolkodik a gazdaság középtávú fejlesztésében. Ez az elmúlt 11 évben általunk mért legalacsonyabb érték, ami nagyon aggasztó jövőképet fest.

A felmérés eredményeiből azonban kirajzolódnak az előremenekülés kedvező jelei is. Ezek leginkább az öntözésre és a megújuló energiaforrások használatára vonatkozó tervekből látszanak. Mindkét fejlesztési területen növekedést tapasztaltunk a korábbi évekhez képest, míg a termálvíz hasznosítása terén nem mértünk elmozdulást. Reméljük, hogy a jogi szabályozás és a támogatási környezet elősegíti majd a fejlesztési tervek megvalósulását, ami csökkentheti az időjárásból adódó termelési kockázatot és némiképp ellensúlyozhatja az energiaárak emelkedésének hatását.

A kutatás 84–89%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 10–13%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntésbefolyásoló legalább egy szakterületen.

A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1465 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.

Az országos felmérésnek idén is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatta kezdeményezésünket.

Pólya Árpád – Varanka Mariann