Hollandia és Belgium után Németországban is kimutatták a kéknyelv-betegség vírusát. Az illetékes hatóságok egy juhnál diagnosztizálták a betegséget egy, a holland határ közelében lévő telepen.
Az érintett állománynál karantént rendeltek el
A vizsgálatok szerint a farm többi állata nem mutat betegségre utaló jeleket, ettől függetlenül karantént rendeltek el.
A megbetegedés súlyos gazdasági károkat okoz a térségben, ugyanis Észak-Rajna-Vesztfália elveszíti a betegségmentes státuszát – ez pedig kereskedelmi korlátozásokat jelent a kéknyelv-betegségre fogékony állatfajok kapcsán.
Növekszik a megbetegedések száma
A mostani hullám első eseteit augusztusban, spanyol juhtelepeken észlelték, majd szeptember elején a holland hatóságok fedték fel. Jellemzően juhtelepeken mutatták ki a vírus jelenlétét, napjainkban már közel 40 állattartó gazdaság érintett Észka-Hollandiában és az Utrecht tartományban. Azonban most már néhány szarvasmarhatelepen is pozitív a vírustesztet produkáltak az állatok.
A betegségért vírus 3-as szerotípusú kórokozója a felelős a térségben, amely súlyos tűneteket produkál, különösen a juhoknál. Európában jelenleg nincs vakcina e típus ellen. Hollandia elvesztette BTV-mentességét (Bluetongue vírus).
További intézkedésig nem lehet fogékony fajokat (szarvasmarha, juh, kecske) Hollandiából Németországba vinni. A vágásra szánt állatokra külön előírások vonatkoznak.
Október első felében Belgiumban jelentek a betegség tünetei, majd igazolták a vírus jelenlétét.
Hogyan terjed a kéknyelv-betegség?
A kéknyelv-betegség egy vírus, amely főként szarvasmarhákban, juhokban és kecskékben fordul elő. A lámák, alpakák és vadon élő kérődzők szintén érzékenyek a BTV-re. Emberre nem terjedhet, ezért rájuk nézve ártalmatlan.
A kórokozót kizárólag a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 6-8 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed.
A kéknyelv-betegség Európában bejelentendő.
A kórokozó általában 100 napig aktívak
Az Alsó-Szászországi Állami Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal (LAVES) szerint a 8-as szerotípus esetében, amely Németországban fordul elő, eddig csak enyhe tüneteket figyeltek meg.
A kórokozó általában 100 napig aktív marad az állatban. A betegség meggyógyulhat, és az egyedben immunitás alakul ki.
Szarvasmarhák esetében jelentkező tünetek:
- láz;
- bágyadtság;
- orrfolyás;
- kötőhártyagyulladás;
- vizenyős részek kialakulása (fej, fültő, nyaki részeken, lábvégeken);
- duzzadt, kék nyelv, melyet az állatok gyakrabban kiöltenek;
- száj nyálkahártyáján fekélyes részek kialakulása.
A juhoknál jelentkező tünetek:
- láz;
- a fertőzött egyedek apatikusak, elkülönülnek a nyájtól;
- fokozott nyáladzás, esetleg habzás;
- fekélyes nyálkahártya;
- sántaság;
- vemhes állatoknál abortusz.
A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek. Juhokban általában súlyosabbak a tüneteket, de a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.
A helyzetet súlyosbítja, hogy közben – a kéknyelv-betegséghez hasonlító – epizootiás haemorrhagiás betegséget (angol rövidítése EHD) is kimutatták Európában.
Forrás: agrarheute
